Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fél órát ingázunk a munkába

Érdekességek2018. február 13.

A magyarok átlagosan 37 percet utaznak a munkahelyükre, de egy jó állásért ennél többet is elfogadhatónak tartanának. A kiegyensúlyozott életvitelre inkább a sok túlóra és az esti vagy hétvégi munkavégzés jelent veszélyt.  

Európai összehasonlításban viszonylag sokat ingázunk: átlagosan 37 perc alatt érünk a munkahelyünkre, aminél csak a svájciak utaznak többet (átlagosan 46 percet). Ennek ellenére a Randstad Awardhoz kapcsolódó reprezentatív kutatás szerint nem vagyunk elégedetlenek, sőt, a magyarok többsége, 55 százaléka így is kevesebbet utazik jelenleg, mint amennyit egy jó állásért vállalna. Hazánkban hatból csak egy ember mondta azt, hogy most többet ingázik, mint amennyit még elfogadhatónak tart.

A felmérésben megkérdezettek átlagosan 48 percnyi utazást tartanak elfogadhatónak egy jó állásért, ami több az európai átlagnál. „A részletes adatokból két nagyobb csoport rajzolódik ki: a megkérdezettek 36 százaléka 30-44 perc utazást vállalna még szívesen, ugyanakkor 42 százalék akár egy óránál többet is utazna a munkahelyére. Ebben a kérdésben azonban óriási szerepe van annak, hogy nagyvárosban vagy vidéken lakik az ember, és hogy milyen közlekedési lehetőségekkel rendelkezik” – tette hozzá Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.


Kiborít a túlóra
A felmérésből az is kiderült, hogy a magyarok számára a legnagyobb veszélyt a munka és magánélet egyensúlyára a túlóra és az esti vagy hétvégi munkavégzés jelenti. „Érdekes módon Európa több országában inkább úgy gondolják, hogy a kedvezőtlen munkahelyi környezet vagy a rossz kollegiális viszony boríthat fel egy kiegyensúlyozott életet. Számunkra azonban fontosabbnak tűnik, hogy a hétköznap estéket és a munkaszüneti napokat a családunkkal tölthessük, ezért cserébe többet elviselünk a munkahelyen” – magyarázta Baja Sándor.

A Randstad Award kutatás arra is kitért, hogy a megkérdezettek milyen „jellemvonásokat” keresnek leendő munkaadójukban. A magyarok számára a megbízhatóság a legfontosabb egy munkáltatónál, ezt a biztonság követi. „Érdekes módon nálunk a tisztesség a harmadik helyre szorult, míg Európában ez a legfontosabb szempont a munkavállalók számára” – tette hozzá a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Hajunk tavaszi gondozásáról

2026. március 03.

A téli hónapok elmúltával gyakran vesszük észre, hogy hajszálaink állománya károsult, töredezik, végei felrostozódnak, a hajszálaink elvékonyodnak.

Sokszor hajlamosak vagyunk a tavaszi fáradtságunkra, vitaminhiányunkra fogni ezen jelenségek okait.

A hajunk állományának állapota biztosan követi az évszakok változásait, hiszen ősszel kifejezetten növekedhet a hajhullásunk mértéke, olykor ijesztő mennyiségben is. A tél folyamán leginkább a zárt, száraz levegőn való tartózkodás, a sapka vagy a kalap viselése is okozhat fejbőrviszketést, korpázó hámlást. A szaknyelv seborrhoeának nevezi. Többször igazolták speciális gombák jelenlétét a korpázó gyulladt fejbőrön, de ezen elváltozásnak a gomba csak egyik tényezője lehet. Az ilyen esetekben ajánlott gyógysamponok hatásosak, de tartósan nem tudják megszüntetni a gyakran visszatérő kellemetlen tüneteket. A mindennapi munkánk során létrejövő feszültségek, stresszhelyzetek, lelki megrázkódtatások is befolyásolják a természetes anyagcsere-folyamatainkat, következményesen a szaruképződést és hajunk állományát. Nagymértékben károsítja hajszálainkat a tartós hullámok alkalmazása, a hajszálak kiszőkítése is. Ama oly divatos vékony fonatok kialakítása egy folyamatos húzást alakít ki a hajas fejbőrön, ami jelentős hajállomány-pusztuláshoz is vezethet. Sajnos az ilyen haj ápolása igen nehéz, és nem megoldott.

Milliók szedik helytelenül a gyógyszereiket

2026. március 03.

Az amerikai Nemzeti Betegtájékoztató és Edukációs Tanács szerint állampolgárok milliói, akik idült megbetegedésben szenvednek, helytelenül szedik a gyógyszereiket, sõt, sokszor abba is hagyják a szedésüket.

A beszámoló szerint különösen a kezdetben tünetmentes egyének vannak nagy kockázatnak kitéve. A magasvérnyomás-betegségben szenvedõk közül például csak minden második beteg szedi rendszeresen az elõírt gyógyszereit, holott a magas vérnyomás megháromszorozza a szívbetegségek kockázatát.

Tabutéma: a széklet-visszatartási képtelenség

2026. március 02.

Legtöbben eltitkolják a problémát, pedig léteznek hatékony kezelések.

A székelési inkontinencia a székletürítés feletti kontroll elveszítése. A rendellenesség nyolcszor gyakrabban fordul elő nők, mint férfiak körében. Hazai adatok nem állnak rendelkezésünkre, ugyanakkor külföldi felmérések egy és 16 százalék közé teszik az érintettek arányát, például csak az Egyesült Államokban több mint egymillió embert érint ez az állapot. Ugyanakkor, nagyon sok eset marad rejtve, hiszen itt talán még a vizeletinkontinenciánál is erősebben jelentkezik a rendkívül erős szégyenérzet. Ezt az is jelzi, hogy a székletinkontinenciában szenvedők fele nem említi meg orvosának a problémáját. Sokakat a szégyenérzet mellett az is visszatart, hogy úgy gondolják, semmi nem segíthet rajtuk, holott számos hatásos kezelés áll rendelkezésre - figyelmeztet az InkoKlub Egyesület.

A végbél működését három dolog befolyásolja: a végbélzáró izmok nyomása, a végbél tároló kapacitása és a végbél érzékelése. A végbél záróizmai összehúzódnak, és így gátolják a széklet távozását a végbélből.