Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Feldolgozott élelmiszerek: hogyan válasszunk? 1. rész

Érdekességek2022. április 05.

Készételek, egyéb feldolgozott élelmiszerek… Meddig mehetünk el, hogy megkönnyítsük velük az életünket, de az egészségünkre is vigyázzunk? Az élelmiszer-áruházak polcain nem könnyű eligazodni a bő árukínálatban. Egyes feldolgozott termékek korrekt összetételűek, de túl sok cukrot, rossz zsírt tartalmazhatnak, míg mások bővelkednek adalékanyagokban, vagy megkérdőjelezhető a minőségük… Jó tanácsok ahhoz, hogyan válasszunk, mitől tartózkodjunk, és milyen termékeket részesítsünk előnyben a feldolgozott élelmiszerek vásárlásakor.

Fotó: gettyimages.comBizonyos termékek esetében meglehetősen egyszerű elkerülni az alacsony minőségű zsírokat, a felesleges cukrokat és a sót, valamint az élelmiszer-adalékanyagokat. Különösen akkor, ha ezek a feldolgozott vagy készételek az „igazi” ízének, aromájának, textúrájának, színének utánzásával vagy fokozásával ellensúlyozzák a gyenge minőséget. És mindezt felsorolják a csomagoláson…

Hogyan válasszunk?

Minél több összetevőt tartalmaz egy termék, és minél messzebb áll a nyers élelmiszertől, annál inkább feldolgozott, és emiatt vitatható a fogyasztása egészségünk szempontjából Pl. gond nélkül vásárolhatunk natúr joghurtokat, melyek tejsavas erjesztésűek, és káros adalékanyagok nélkül készülnek. De ha a gyümölcsös változatokat választunk, akkor azok általában legfeljebb 15% (olykor kevesebb, mint 10%) gyümölcsöt tartalmaznak, viszont hozzáadott cukrok, aromák, esetleg még sűrítőanyagok is találhatók bennük.

Ezért a gyümölcsjoghurtok feldolgozott élelmiszerek, és többnyire bővelkednek adalékanyagokban. Ha „light” jelzésűek”, akkor más az állaguk (gyakran krémesek), és pl. tejszínhabbal, csokoládéval társítják őket, de emulgeálószereket (feldolgozott keményítőt), sovány tejport, esetleg sűrítőanyagot, glükóz-fruktóz szirupot vagy zselatint is tartalmazhatnak. Emiatt már nincs sok közük a valódi, tejsavas erjesztéssel készült joghurtokhoz… és ipari „cukorbombákká” válnak.

A nugget példája is tanulságos, mivel csak csirkehús nyesedék (gépi úton csontozott mellhús) van benne, alacsony arányban, a többi baromfi bőr, étkezési só, burgonyakeményítő, szójarost, emulgeáló szer, sűrítő anyag, ízfokozó, dextróz, fűszerkivonat, mesterséges aroma, tartósítószer.

Ha ezeket az ipari „fogásokat” szem előtt tartjuk, a legegyszerűbb feldolgozott termékeket tanácsos választanunk, amelyek a lehető legközelebb állnak a természetes élelmiszerekhez, és mi magunk gazdagítjuk, ízesítjük őket.

Olvassuk el valamennyi összetevőt a címkén

A legkézenfekvőbb ellenőrzési mód, ha végig elolvassuk a termék összetevőinek listáját a címkén (és nem hallgatunk a csomagoláson vagy másutt található reklámokra). Ha ez a felsorolás több mint 5 összetevőt tartalmaz, nagy a veszélye (kb. 75%), hogy az étel ultrafeldolgozott.

És ebben a listában a “nem érthető” összetevők (fehérjék izolátumai, maltodextrinek …) általában vagy nyerstermékek frakcionálásával vagy kémiai szintézisekkel előállított anyagok, illetve adalékok, ízfokozók , emulgeálószerek, színezékek, savanyító anyagok, édesítőszerek … Így, ha nem értjük a címke összes részletét, rossz jel, és jobb, ha más, megfelelő élelmiszert keresünk (rövidebb listával). Amellett, ha pl. az első feltüntetett összetevő a cukor (kész sütemények, desszertek, csokoládék …), jegyezzük meg, hogy a termék nagyon kalóriadús és gyorsan növeli a vércukorszintet, ami nem jó sem a jóllakottság elérése, a normális testsúly megtartása, sem egészségünk szempontjából.


Mit részesítsünk előnyben?

Egy készétel, amelyet csak fel kell melegíteni, azért lehet jó minőségű is! Az iparilag gyártott konzervek esetében ritkább (bár vannak ilyenek is), de a kézműves élelmiszerek, melyek hagyományos eljárással készülnek, adalékanyagok vagy tartósítószerek nélkül, nagyon közel állnak a házi recepthez.

Megfelelőnek bizonyulnak, mind a tápérték, mind pedig a jó íz szempontjából. Így bizonyos értelemben “jól feldolgozottak”…. Íme néhány gyakran felmerülő kérdésre adott válasz és további jó tanács a vásárláshoz:

Zöld saláta zacskóban: megvegyük? Ivóvíz minőségű vízzel mosva majd szárítva, védőgázas csomagolásban kapható. Ha azonban hiányzik belőle néhány mikroorganizmus (ami gazdagíthatja a bélflóránkat), tartósítószer nélkül is eláll, és még tartalmazhat rostokat és vitaminokat is. Természetesen nem olyan egészséges, mint a frissen elkészített, de mégis elfogadható… És jobb, mintha egyáltalán nem fogyasztanánk salátát!

Fotó: 123rf.com

A vegetáriánus vagy vegán termékek kevésbé kockázatosak? Egyáltalán nem, ugyanis pl. egy nemrégiben megjelent francia tanulmány az ellenkezőjére mutat rá: az ilyen fajta étrend, amelyről úgy vélik, hogy egészségesebb a többinél, valójában számos ultra-feldolgozott ételhez vezethet. Ez olyan ellentmondás, amelyért a zöldségpecsenyék, a hamis kolbászok és az élelmiszeripar által kínált hús-, tej-, tojáshelyettesítő termékek a „felelősek”, és jól jövedelmező piacot eredményeznek. Ezért jobb a vegetáriánusok számára otthon készített zöldséges ételeket (pl. lencsét, csicseriborsót…)  választani, mint a boltban kapható, „helyettesítő” termékeket.

Jobb, ami „bio”? A feldolgozott termékek között minden megtalálható, beleértve a bio- vagy reform készételeket, de az olyan ultra-feldolgozott élelmiszereket is, mint pl. a zöldség „steakek”, az extrudált reggelizőpelyhek vagy a puffasztott rizses sütemények. Minőségük nem garantált, hiszen a feldolgozott termékek esetében nem a bio minőség lehet az első kritérium, így az összetevőkre kell összpontosítanunk.

A készételek túlzásba vitt fogyasztása káros az egészégre

Összegezve: a készételek, (ultra)feldolgozott élelmiszerek nagyon kalóriadúsak, túl zsírosak, cukrosak, gyorsan emelik a vércukorszintet, és kevéssé laktatóak. Túlzott fogyasztásuk növeli a túlsúlyosság és az elhízás kockázatát, továbbá megnyitják az utat az olyan krónikus betegségek felé, mint a magas vérnyomás, a 2-es típusú diabétesz, a szív- és érrendszeri betegségek, egyes ráktípusok vagy a depresszió…


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.

Csak ne nassolnék annyit...

2026. június 17.

Rossz táplálkozási szokásaink

Munkahelyen vagy otthon, étkezések között vagy tévénézés közben, vendégségben vagy a késve érkezõ baráti társaságot várva - nassolhatunk mindenütt és a nap minden szakában, alkalomban nincs hiány... Könnyen kísértésbe esünk, és "meggyõzzük magunkat" róla, mert a rágcsálnivaló rendszerint kéznél van. Pedig a nassolást nem szabad túlzásba vinni, még kevésbé rendszeressé tenni! Néhány megoldás a fölösleges "ropogtatás" csökkentésére vagy elkerülésére.

Hiába a sok figyelmeztetés és ellenvetés, táplálkozási szakemberek intelmei, a nassolásnak egyre több buzgó követõje akad... Egy kis rágcsálni való igazán nem árthat délutánonként vagy éppen este, a tv elõtt ülve - vélik sokan -, pedig tévednek: a rendszeres "ropogtatás" vagy "egy kis plusz" a hûtõszekrénybõl nem marad negatív következmények nélkül egészségünkre nézve. Ezért hát tennünk kell ellene, illetve meg kell elõznünk ezt a fajta "függõséget"...

Szénanátha, légúti allergiák, gyulladások ellen

2026. június 17.

A légút érzékeny nyálkahártyáját folyamatosan érik támadások a beszippantott különféle porok (pl. virágpor), cigaretta és városi füstök, valamint a szinte mindenütt jelen lévõ vírusok és baktériumok által. Immunrendszerünk nyújt védelmet a káros hatásokkal szemben, ha azonban a szervezet legyengült, az immunrendszer nem képes megfelelõen ellensúlyozni a légutat ért káros hatásokat.

Torma, fokhagyma, gyömbér és antioxidánsok

A légút nyálkahártyája az irritációk és az immunreakciók eredményeként gyulladásba kerül, ami váladékozást, valamint a légutak tisztítását célzó reflexfolyamatot, köhögést eredményez. Elõfordul, hogy az immunrendszer túlzott mûködésbe jön. Például a szénanátha esetében, melyet virágporok, pollenszemcsék váltanak ki. A szervezet ellenreakciója olyan heves lehet, hogy légúti és szempanaszokat: köhögést, viszketésérzést, könnyezést, orrfolyást, görcsöt eredményezhet.