Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Feledékeny vagy? – Lehet, hogy a vérnyomásoddal van baj

Érdekességek2020. június 04.

Fotó: gettyimages.com

A legtöbben úgy gondolják, a magas vérnyomás csakis az idősebbek betegsége, így a következményeivel is csak nekik kell számolni. Kutatások szerint azonban nem csak hogy a fiatalabb korosztály tagjait is érintheti, de kezeletlen esetben náluk is megkezdődhet a hipertónia miatti mentális hanyatlás. Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája elárulta, hogy miért érdemes a fiataloknak is nagyobb hangsúlyt fektetni vérnyomásukra, és hogy milyen szerepe van terápiájában a megfelelő életmódnak.

A magas vérnyomás sokak szerint kizárólag az idősebbeket sújtja, ám a mozgáshiány, a túlzott stressz, valamint a nem megfelelő táplálkozás miatt egyre több fiatalt is érint. Éppen ezért nekik is érdemes időközönként megmérniük a vérnyomásukat – főleg, ha olyan tüneteket is tapasztalnak, mint szédülés, fejfájás, szívritmuszavar – hiszen a kezeletlen hipertónia hosszútávon olyan szövődményeket okoz, mint a stroke vagy a szívritmuszavar. Sőt, kutatások szerint a fiatalon megjelenő mentális hanyatlásért is felelőssé tehető.

Figyelemzavar már 18 évesen kezdődik

A szisztolés és a diasztolés vérnyomás ugyanis nagyban befolyásolja a kognitív képességeket. Minél magasabb a vérnyomásérték, annál jobban csökkennek a szellemi funkciók.

Egy tanulmányban 18-46, valamint 47-83 éves embereket vizsgáltak. A kutatásban megállapították, hogy hipertónia esetén a szellemi teljesítmény csökkenése egyaránt érinti a fiatalabbakat és idősebbeket is. Kezdetben a probléma koncentrációzavarban, feledékenységben nyilvánul meg, ám a kor előrehaladtával egyre ijesztőbb tünetek jelentkezhetnek (pl. memória/beszédzavar). A szellemi hanyatlás pedig kihat a munkavégzésre, magánéletre. A romló teljesítmény okozta stressz tovább emelheti a vérnyomást, ezzel hosszú távú, romboló ördögi kört hozva létre.

A komolyabb agyi funkciózavar megakadályozása érdekében fontos, hogy a betegség idejében kezelésre kerüljön. Sajnos azonban a felmérések alapján a magasvérnyomásos fiatalok 76%-ának kezeletlen a hipertóniája – mondja dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája.


Kiemelt helyen az életmód orvoslás

A magasvérnyomás diagnózisa leginkább 24 órás vérnyomásméréssel állítható fel. A napszaki ingadozások figyelembe vételével pontosabb képet lehet kapni a betegségről, hatékonyabb kezelés állítható be. Fiataloknál különösen fontos, hogy a kezelésben központi helyet foglaljon el a személyre szabott életmódorvoslás, mint a személyre szabott mozgásprogram, táplálkozás, stresszmenedzsment. A megfelelő életmód orvosi betartásával olyannyira mérsékelhető a vérnyomás, hogy a beteg akár csökkentheti, vagy el is hagyhatja a gyógyszereit.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hat jó tanács

2026. október 23.

Kiadós ebédek, nem kevésbé tartalmas, késõi vacsorák, a téli idõszak zsírosabb, nehezebb ételei, netán a disznótoros mindmind megerõltetõ lehet a gyomor számára, s ez emésztési problémához vezet. Íme néhány könnyen betartható, egyszerû jó tanács. 

1. Ne maradjunk ágyban, inkább zuhanyozzunk meleg vízzel!

Amikor reggel arra ébredünk, hogy nincs rendben a gyomrunk és úgy érezzük, az egész emésztõrendszerünk "forrong", rendszerint nagy kedvünk lenne minél tovább ágyban maradni. Pedig jobban tesszük, ha normál idõben felkelünk és hathatós lépéseket teszünk a baj orvoslására! Elõször is zuhanyozzunk le jó meleg vízzel, aminek az elsõ hatása, hogy ellazítja nemcsak az izmokat, hanem az idegeket is. Hiszen a (reggel gyakran, szinte minden ok nélkül is jelentkezõ) stressz az emésztõrendszer egyik fõ ellensége, mert többek közt fokozza a gyomorsav termelõdését. Egy bõ tízperces tartózkodás a (majdnem) forró zuhany alatt pedig segíti az "emésztõgépezet" megfelelõ beindulását. Ha van idõnk, hosszabbítsuk meg a meleg zuhany gyomorra gyakorolt jótékony hatását azzal, hogy további 10 percre lepihenünk és egy meleg vizes tömlõt (lapos üveget vagy bármilyen, erre a célra megfelelõ tárgyat) teszünk a gyomrunkra.

Krónikus fáradtság szindróma - a genetikáé a jövõ?

2026. október 23.

Az egyik legsötétebb területe az orvostudománynak a krónikus fáradtság szindróma (elterjedt angol rövidítése CFS). Mindössze húsz éve ismerik, pontosabban azóta definiálják és tartják önálló "igazi" betegségnek. 

Meglepõ egy olyan kór esetén, amely angol felmérések szerint minden ezredik felnõttet, elsõsorban a 29-35 év közötti hölgyeket érinti. Sõt dr. Illés Zoltán, a pécsi Neurológiai Klinika docense tudományos közleményében 0,2-0,5 százalékos gyakoriságról beszél. Hogy nyugati forrásokat is idézzünk: a New Scientist szakírójának némileg demagóg és elfogult, epés megjegyzése szerint, elõrébb állnánk, ha az AIDS-re fordított összegnek legalább töredékét a CFS kutatására és gyógyítására szánnák.

A krónikus fáradtság szindróma valóban sötét betegség. Ennek egyik oka, hogy rendkívül heterogének, szinte személyenként változnak a tünetei. Leggyakoribb közülük a legalább hat hónapja fennálló, pihenésre sem szûnõ fáradtság, gyengeségérzés, memória- és koncentrációzavar, megnagyobbodott nyaki vagy hónalji nyirokcsomók, torokfájdalom. A fájdalom még számos helyen megjelenhet, az ízületekben, az izmokban, és gyakori az igen heves fejfájás is. A kiváltó okok sem egyértelmûek. A CFS megjelenését 75%-ban valamilyen fertõzés elõzi meg. "Hírbe hoztak" már vírusokat, többek között a herpesz és a Pfeiffer-féle mirigyláz (mononucleosis infektosa) kórokozóját.

Éljen megfontoltan, éljen tovább!

2026. október 22.

A várható élettartam évrõl évre nõ: vannak olyan szerencsés országok, ahol ez a nõknél majdnem 80, a férfiak esetében 75 év. Használja ki ön is az élet adta lehetõségeket, hiszen a kulcs - legalábbis részben - a saját kezében van. 

Vegye fontolóra, hogy az alábbi jó tanácsok közül melyeket tudná könnyedén megfogadni. Rá fog jönni, hogy a számuk nem is kevés. És máris tett valamit annak érdekében, hogy tovább éljen...

Nevessen sokat!

Nem is hinné, hogy egy kiadós nevetés felér némi testedzéssel, például 10 percnyi kocogással. Kimutatható, hogy csökkenti a stresszhormonszintet, erõsíti a szervezet természetes védekezõrendszerét és az antitesteket is aktivizálja (melyek hatására a szervezetben védõanyag keletkezik).

Tanuljon a déliektõl!

Közismert tény, hogy a mediterrán népek - pl. az olaszok, a spanyolok, a franciák - viszonylag tovább élnek, ami valószínûleg egészségesebb étrendjükkel, helyes táplálkozási szokásaikkal is magyarázható. Kövesse példájukat! Fogyasszon több friss árut, így ha teheti, naponta járjon a helyi piacra bevásárolni, és lehetõleg szakítson a "modern" világ áldásaival: a tartósított és a mélyhûtött élelmiszerekkel.