Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Feledékenység magas vérnyomástól?

Érdekességek2021. augusztus 26.

Fotó: pixabay.com

A feledékenység és a különböző memóriagondok egyre gyakoribbá válhatnak az idő folyamán, ám van, hogy kezeletlen hipertóniát is jelezhet, hiszen a tartós magas vérnyomás jelentősen károsíthatja az erek falát, ami kihat a gondolkodásra is. A Neurology című lapban megjelent tanulmány szerint ilyen szempontból főleg a középkorúaknál mért magas értékek jelentenek nagyobb kockázatot. Hogy pontosan miért is okoz agykárosodást a magas vérnyomás, arra dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája ad választ.

A középkorúak és a magas vérnyomás

A középkorúaknál diagnosztizált magas vérnyomás kezelése kiemelt fontossággal bír annak tekintetében, hogy időskorban mennyire fogja az illetőt szenilitás sújtani. Kutatások szerint ugyanis szoros összefüggésbe hozható a középkorban mért magasabb szisztolés és diasztolés érték a későbbi években fellépő memóriagondokkal.

„Eredményeinkkel nagyobb betekintést nyerhetünk a magasvérnyomás-történet, az időskori magas vérnyomás, valamint annak agykárosító és memóriaromboló közti kapcsolatába”- mondta a tanulmány vezetője, Lenore J. Launer PhD.

A több mint 4000 főt számláló vizsgálatban olyan 50 év körüli hipertóniás betegeket vontak be, akiknél még nem jelentkeztek gondolkodásbeli problémák. Később (76 éves koruk körül) ismételten megmérték vérnyomásukat, majd MRI segítségével az agyi ereiket is ellenőrizték. Ennek során megállapították, hogy jelentős összefüggés van a középkorúként mért magas vérnyomás és az időskori agyban lévő érkárosodás között. Bár eddig is látható volt az összefüggés, ám újdonság, hogy 50%-kal nagyobb az időskori demenciára az esély, ha az illetőnek már az 50-es éveiben is magasak voltak az értékei.

Ezért okoz memóriagondokat a magas vérnyomás

A tartós vérnyomás-emelkedés úgy károsítja az ereket, hogy azok belső felszínén apró sérüléseket hoz létre. Ez egy idő után oda vezet, hogy fokozódik az ér-összehúzódást eredményező anyagok termelődése, melynek hatására az ér belső felszínén egyenetlenség jön létre, ami kis vérrögök képződéséhez, illetve az érfal meszesedéséhez vezethet. A károsodott erekben továbbá csökken – vagy megszűnik- a vérátáramlás, és az ellátandó agyterület emiatt károsodik, elhal, és kisebb-nagyobb területek működése is megromlik.”- magyarázza dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája, aki hozzátette, ez nem csupán az agy ereire, hanem a test minden részén lévőére vonatkozik. Éppen ezért a magasvérnyomás további gyakori szövődményei közé tartozik a stroke, a szívinfarktus, valamint a merevedési panaszok.


Fotó: pixabay.com

Gyógyszerrel és életmódváltással kezelhető

Általánosságban elmondható, hogy a magas vérnyomás sikeresen kezelhető, de az esetek kb. 90%-ban nem gyógyítható betegség. Ebben nagy szerepe van a rendszeres kardió mozgásnak, a megfelelő, sószegény táplálkozásnak, valamint a stressz csökkentésének. Vannak olyan esetek, amikor pusztán életmódváltással normalizálható a vérnyomás, ám gyakori, amikor gyógyszeres kezelésre is szükség van. Ma már szerencsére rengeteg olyan készítmény van a piacon, ami pozitív hatással van a hipertóniára, ám ennek kiválasztása és adagjának meghatározása orvosi feladat, melyhez előzetes vizsgálat és rendszeres kontroll szükséges.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.

Csak ne nassolnék annyit...

2026. június 17.

Rossz táplálkozási szokásaink

Munkahelyen vagy otthon, étkezések között vagy tévénézés közben, vendégségben vagy a késve érkezõ baráti társaságot várva - nassolhatunk mindenütt és a nap minden szakában, alkalomban nincs hiány... Könnyen kísértésbe esünk, és "meggyõzzük magunkat" róla, mert a rágcsálnivaló rendszerint kéznél van. Pedig a nassolást nem szabad túlzásba vinni, még kevésbé rendszeressé tenni! Néhány megoldás a fölösleges "ropogtatás" csökkentésére vagy elkerülésére.

Hiába a sok figyelmeztetés és ellenvetés, táplálkozási szakemberek intelmei, a nassolásnak egyre több buzgó követõje akad... Egy kis rágcsálni való igazán nem árthat délutánonként vagy éppen este, a tv elõtt ülve - vélik sokan -, pedig tévednek: a rendszeres "ropogtatás" vagy "egy kis plusz" a hûtõszekrénybõl nem marad negatív következmények nélkül egészségünkre nézve. Ezért hát tennünk kell ellene, illetve meg kell elõznünk ezt a fajta "függõséget"...