Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Félelem a víztől – enyhíthető!

Érdekességek2020. július 10.

Fotó: gettyimages.com

Míg a nyár a legtöbb ember számára a fürdőzés örömeinek kedvez, vannak, akik a víz közelségétől, vagy az azzal való érintkezés gondolatára szorongani, rettegni kezdenek. Pedig a hidrofóbiától (víziszonytól) meg lehet szabadulni… Szerencsére léteznek módszerek, speciálisan képzett oktatók vezette csoportos foglalkozások, kurzusok, melyek segítségével a víztől való félelem feloldható. Csak semmi pánik!

Nem is gondolnánk, hogy európai felmérések szerint egyes országokban (pld. Franciaországban) a lakosság közel negyede fél a víztől… A vízbe csobbanáskor – ha egyáltalán belemerészkednek ezek az emberek – eluralkodik rajtuk a fuldoklás érzése, és persze lehetetlen rávenni őket arra is, hogy a fejüket a víz alá merítsék. Emellett vannak, akikre megmagyarázhatatlan pánik tör rá, már a vízbe való mártózás elképzelésekor is.

Ez a víztől való rettegés a leggyakrabban fel nem ismert, vagy felidézhető gyermekkori traumákra vezethető vissza. A lelki sérülésnek ez a fajta következménye szerencsére nem visszafordíthatatlan. A félelem enyhítésére, vagy teljes megszüntetésére többféle módszer létezik, melyek közül a legeredményesebbek a csoportos foglalkozások, speciális tanfolyamok keretében.

Ha mi sem vagyunk kifejezetten a vizek szerelmesei, netán irtózunk tőle, valójában meg kell tanulnunk a jó közérzet kialakítását vizes környezetben. Belecsusszanni a vízbe óvatosan, a saját ritmusunk szerint, minden külső ráhatás, siettetés nélkül, a fokozatosság elvének betartása mellett – ez lehet az első célkitűzés.

Természetesen jól jön, sőt fontos a szakképzett segítség… Felejtsük el a hagyományos úszótanfolyamokat, és válasszunk olyan kurzust, melyen speciális oktatók – pszichológiai megközelítést is alkalmazva – figyelemmel vannak a víztől való félelmünkre, és teljes mértékben megértik azt. 10-15 fős csoportokban könnyebben megtanulhatjuk, hogy ne idegenkedjünk a víztől, hanem mozogjunk otthonosan benne.


Hiszen társaink jelenléte támogatni fog ebben a törekvésünkben, és bizonyos, hogy együtt jobban le tudjuk győzni a félelmünket. Megállapíthatjuk, hogy nem vagyunk egyedül, másokban is élnek félelmek a víztől. Ez mindenkire nyugtatóan hat…Velük azután minden foglalkozáson egyre közelebbi kapcsolatba kerülve tapasztalatokat cserélhetünk, bátoríthatjuk egymást.

Fotó: 123rf.com1. Hozzászokás a vízhez
Első lépés: a megfulladástól való félelem legyőzése különféle (játékos) gyakorlatok révén. A vízhez való hozzászokást el lehet kezdeni medencében, a fejet a víz szintjén tartva, légzőgyakorlatokkal. Először lehet bugyborékolással kifújni a levegőt. Fokozatosan kell azután begyakorolni és tudatosítani magunkban a vízi légzés ritmusát, hogyan végezzünk kilégzést orron át, belégzést szájon át – elkerülve a vízivást és főleg a pánikot!

2. Alámerülés a vízbe
Második lépés:
az oktató kíséretében, ha már eléggé bízunk magunkban, a fejet bele is lehet meríteni a vízbe. Ily módon tudatosíthatjuk magunkban, hogy testünk valójában lebeg a víz alatt. Ebben a szakaszban lehetővé válik, hogy új érzéseket fedezzünk fel, és ellazuljunk, megszabaduljunk a korábbi szorongástól, feszültségtől. Hallgassuk a víz zaját, ismerkedjünk meg egy új világgal, a víz világával, és jussunk el egészen addig a pontig, amíg le tudunk ülni akár a medence aljára is. Azután következhet az egyensúlyozás megtanulása a víz felszínén. Az oktató irányításával megtanuljuk, hogyan maradjunk fenn a hasunkon, majd felegyenesedve, végtagjainkat „átrendezve”, miként balanszírozzunk háton.

3. A vízben történő mozgás
Harmadik lépés: amikor már jól érezzük magunkat a vízben, tudunk egyensúlyozni is rajta, nem marad más hátra, mint mozogni. Kezdetben lehet lefékezni magunkat a karunkkal ülő helyzetben, és „kutyaúszással” próbálkozni. Nem az a cél, hogy azonnal megtanuljunk úszni, hanem hogy önállóvá váljunk a vízben, félelem nélkül. Ha ezt elérjük, minden további lépés az úszás elsajátítása érdekében könnyen fog menni – bízzuk magunkat az oktatóra. Végül, ha sikeresen befejeztük a tanfolyamot az uszodában, már nem fogunk félni, ha szabad vizekben, tóban, tengerben, folyóban adódik lehetőségünk az úszásra.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Mit ér az ötös bizonyítvány, ha közben szorong a gyermek?

2026. július 08.

Életmentő üzenettel fordul a családokhoz a Bethesda Gyermekkórház



A bizonyítványosztás időszaka nemcsak a tanév lezárását jelenti, hanem sok gyermek és kamasz számára fokozott lelki megterhelést is. A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány tapasztalatai szerint ilyenkor rendszeresen emelkedik azoknak a fiataloknak a száma, akik öngyilkossági gondolatok miatt fordulnak segítségért. A Bethesda Gyermekkórház szakemberei eközben már a tavasz végén azt tapasztalják, hogy megtelnek a mentálhigiénés ellátások szorongással, depresszióval, önsértéssel vagy testképzavarral küzdő fiatalokkal.

A gyermekpszichiátriai és pszichológiai ellátásban dolgozó szakemberek szerint ilyenkor gyakran felerősödnek a teljesítménnyel, megfeleléssel és elfogadással kapcsolatos szorongások. Sok fiatal nem elsősorban a rossz jegyektől fél, hanem attól, hogy csalódást okoz a szüleinek, vagy hogy a teljesítménye alapján ítélik meg.

„A bizonyítvány nem a gyermek értékét mutatja, csupán egy adott időszak teljesítményéről ad visszajelzést. Éppen ezért különösen fontos, hogy szülőként hogyan reagálunk a jegyekre, és milyen üzenetet közvetítünk ezekben a napokban” – hangsúlyozza dr. Nagy Péter, a Bethesda Gyermekkórház gyermek- és ifjúságpszichiátere.

Segítség, gluténérzékeny a gyerekem!

2026. július 07.

A gluténmentes étkezés szülői szemmel



Magyarországon a cöliákia becslések szerint a lakosság körülbelül 1%-át érinti, ami közel százezer embert jelent. A gluténmentes étrendet követők köre ennél tágabb: hazai adatok szerint a 15 éves és idősebb magyarok 1,8%-a követett gluténmentes diétát, a nem-cöliákiás gluténérzékenység pedig egyes becslések szerint már több százezer embert is érinthet.1 2 Ezért a gluténmentes étkezés nem egy szűk, elszigetelt probléma, különösen akkor nem, ha a gyerekeket nézzük. Egy diagnózis vagy tartós étrendi korlátozás nemcsak a gyereket érinti, hanem az egész család hétköznapjait átrendezi: a bevásárlást, az uzsonnacsomagolást, az óvodai és iskolai ünnepeket, a menzával kapcsolatos döntéseket, a kirándulásokat és sokszor még azt is, hogy a szülő mennyire érzi biztonságban a gyerekét egy közösségi étkezési helyzetben.

Anya, én miért nem ehetek ebből?

A diétás közösségekben, szülői fórumokon az egyik legtöbbet tárgyalt téma a gluténmentes étkezés pszichés oldala. Felmerülhet például, hogy a menzán kapott gluténmentes étel kevésbé vonzó annál, mint amit a többség eszik, az óvodában vagy iskolában ünnepelt születésnap, vagy Mikulás alkalmából elfogyasztott édességekből általában a mentesen étkező gyerekek kimaradnak, vagy épp egyik napról a másikra nem ehetik meg azokat a megszokott ételeket, amelyekhez ragaszkodnak. Az intézményi étkezés különösen érzékeny pont lehet: A szülők sokszor nemcsak azt mérlegelik, hogy kap-e a gyerek gluténmentes ebédet, hanem azt is, hogy mennyire változatos, mennyire ízlik neki, és biztonságosnak érzik-e az elkészítés, tálalás vagy szállítás körülményeit. Emiatt sok család akkor is ragaszkodik a saját uzsonnához, a tartalék nasik előkészítéséhez vagy az otthonról csomagolt ebédhez, ha az intézmény egyébként tud diétás étkezést biztosítani.

Hogy a nyaralás ne hízókúra legyen...

2026. július 07.

...fogadjon meg néhány jó tanácsot!

A szervezet számára természetesen a pihenés nem teljes passzivitást kell, hogy jelentsen, hanem aktív pihenést, azaz a megszokottól elétérõ, más fajta elfoglaltságot. A Tegyünk Egészségünk Színvonaláért Alapítvány szakértõje, Erdélyi Alíz összeállításából megtudhatjuk, hogyan alakul szervezetünk energiaigénye a pihenés idején, és hogyan õrizhetjük meg karcsúságunkat a nyaralás alatt is.

Testünknek már az életfolyamatok fenntartásához is energiára van szüksége. Egy ember energiaszükségletét a testének mérete és összetétele, a fizikai tevékenység, az életkor és a nem, valamint a klíma és egyéb környezeti körülmények befolyásolják.