Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Félelem a víztől – enyhíthető!

Érdekességek2020. július 10.

Fotó: gettyimages.com

Míg a nyár a legtöbb ember számára a fürdőzés örömeinek kedvez, vannak, akik a víz közelségétől, vagy az azzal való érintkezés gondolatára szorongani, rettegni kezdenek. Pedig a hidrofóbiától (víziszonytól) meg lehet szabadulni… Szerencsére léteznek módszerek, speciálisan képzett oktatók vezette csoportos foglalkozások, kurzusok, melyek segítségével a víztől való félelem feloldható. Csak semmi pánik!

Nem is gondolnánk, hogy európai felmérések szerint egyes országokban (pld. Franciaországban) a lakosság közel negyede fél a víztől… A vízbe csobbanáskor – ha egyáltalán belemerészkednek ezek az emberek – eluralkodik rajtuk a fuldoklás érzése, és persze lehetetlen rávenni őket arra is, hogy a fejüket a víz alá merítsék. Emellett vannak, akikre megmagyarázhatatlan pánik tör rá, már a vízbe való mártózás elképzelésekor is.

Ez a víztől való rettegés a leggyakrabban fel nem ismert, vagy felidézhető gyermekkori traumákra vezethető vissza. A lelki sérülésnek ez a fajta következménye szerencsére nem visszafordíthatatlan. A félelem enyhítésére, vagy teljes megszüntetésére többféle módszer létezik, melyek közül a legeredményesebbek a csoportos foglalkozások, speciális tanfolyamok keretében.

Ha mi sem vagyunk kifejezetten a vizek szerelmesei, netán irtózunk tőle, valójában meg kell tanulnunk a jó közérzet kialakítását vizes környezetben. Belecsusszanni a vízbe óvatosan, a saját ritmusunk szerint, minden külső ráhatás, siettetés nélkül, a fokozatosság elvének betartása mellett – ez lehet az első célkitűzés.

Természetesen jól jön, sőt fontos a szakképzett segítség… Felejtsük el a hagyományos úszótanfolyamokat, és válasszunk olyan kurzust, melyen speciális oktatók – pszichológiai megközelítést is alkalmazva – figyelemmel vannak a víztől való félelmünkre, és teljes mértékben megértik azt. 10-15 fős csoportokban könnyebben megtanulhatjuk, hogy ne idegenkedjünk a víztől, hanem mozogjunk otthonosan benne.


Hiszen társaink jelenléte támogatni fog ebben a törekvésünkben, és bizonyos, hogy együtt jobban le tudjuk győzni a félelmünket. Megállapíthatjuk, hogy nem vagyunk egyedül, másokban is élnek félelmek a víztől. Ez mindenkire nyugtatóan hat…Velük azután minden foglalkozáson egyre közelebbi kapcsolatba kerülve tapasztalatokat cserélhetünk, bátoríthatjuk egymást.

Fotó: 123rf.com1. Hozzászokás a vízhez
Első lépés: a megfulladástól való félelem legyőzése különféle (játékos) gyakorlatok révén. A vízhez való hozzászokást el lehet kezdeni medencében, a fejet a víz szintjén tartva, légzőgyakorlatokkal. Először lehet bugyborékolással kifújni a levegőt. Fokozatosan kell azután begyakorolni és tudatosítani magunkban a vízi légzés ritmusát, hogyan végezzünk kilégzést orron át, belégzést szájon át – elkerülve a vízivást és főleg a pánikot!

2. Alámerülés a vízbe
Második lépés:
az oktató kíséretében, ha már eléggé bízunk magunkban, a fejet bele is lehet meríteni a vízbe. Ily módon tudatosíthatjuk magunkban, hogy testünk valójában lebeg a víz alatt. Ebben a szakaszban lehetővé válik, hogy új érzéseket fedezzünk fel, és ellazuljunk, megszabaduljunk a korábbi szorongástól, feszültségtől. Hallgassuk a víz zaját, ismerkedjünk meg egy új világgal, a víz világával, és jussunk el egészen addig a pontig, amíg le tudunk ülni akár a medence aljára is. Azután következhet az egyensúlyozás megtanulása a víz felszínén. Az oktató irányításával megtanuljuk, hogyan maradjunk fenn a hasunkon, majd felegyenesedve, végtagjainkat „átrendezve”, miként balanszírozzunk háton.

3. A vízben történő mozgás
Harmadik lépés: amikor már jól érezzük magunkat a vízben, tudunk egyensúlyozni is rajta, nem marad más hátra, mint mozogni. Kezdetben lehet lefékezni magunkat a karunkkal ülő helyzetben, és „kutyaúszással” próbálkozni. Nem az a cél, hogy azonnal megtanuljunk úszni, hanem hogy önállóvá váljunk a vízben, félelem nélkül. Ha ezt elérjük, minden további lépés az úszás elsajátítása érdekében könnyen fog menni – bízzuk magunkat az oktatóra. Végül, ha sikeresen befejeztük a tanfolyamot az uszodában, már nem fogunk félni, ha szabad vizekben, tóban, tengerben, folyóban adódik lehetőségünk az úszásra.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Pneumococcus-fertõzés gyermekeknél

2026. szeptember 24.

A pneumococcus-baktérium különösen az 5 évesnél fiatalabb gyermekeknek okozhat súlyos, életveszélyes betegséget, amely védõoltással megelõzhetõ. 

A pneumococcus évente több mint 700 ezer öt év alatti gyermek halálát okozza a világban, Magyarországon pedig évente több ezer gyermeket betegít meg, akik közül ötvenen súlyos, életveszélyes pneumococcus-fertõzést kapnak.
Az egészséges emberek orrüregében és garatában természetes körülmények között kimutathatók különbözõ baktériumok anélkül, hogy bármifajta betegséget okoznának. Közülük a pneumococcus az egyik leggyakrabban elõforduló mikroorganizmus. Különösen a 2 évesnél fiatalabb csecsemõk hordozzák nagy arányban az orrgaratukban a pneumococcus kórokozót.

Agresszív kórokozó

A hordozó állapot könnyen veszélyessé válhat a kisgyermekek számára, ugyanis e "békés kórokozó" elõre nem látható külsõ vagy belsõ hatásra agresszívvá válhat. Az orr- és garatüreg nyálkahártyáját áttörve bejuthat a véráramba, ahol nagyon súlyos, akár életveszélyes betegségeket okozhat: agyhártyagyulladást, vérmérgezést
és súlyos tüdõgyulladást. Csaknem minden negyedik kisgyermek, aki megkapta a pneumococcus okozta agyhártyagyulladást, belehal a fertõzésbe. Akik pedig túlélik a betegséget, azok gyakran maradandó károsodást szenvednek, és életük végéig együtt kell élniük például a süketséggel, a mozgászavarral. Az esetek másik részében a baktérium ugyan nem töri át a nyálkahártyát, de az orr- és garatüregbõl a közelben lévõ szervekhez is eljuthat. Ekkor bejut a középfülbe és az orr melléküregeibe, ahol középfülgyulladást és arcüreggyulladást okoz. A betegség kialakulását minden esetben a baktérium megjelenése elõzi meg az orr-garat üregben. A pneumococcus-baktérium emberrõl emberre cseppfertõzéssel terjed, köhögéssel, tüsszentéssel a nyál közvetítésével jut át. A tünetmentes
hordozó gyerekek továbbadhatják a garatukban lévõ baktériumokat társaiknak, akiknél aztán megbetegedést okozhat.

Egészséges fogyókúra

2026. szeptember 24.

A fogyókúráról sok embernek valami tiltásokkal teli, örömforrásoktól mentes, lemondásokkal járó diéta jut eszébe. Ha valaki azonban egészségesen, illetve hosszú távra szeretne megszabadulni felesleges kilóitól, annak nem kell megfosztania magát az étkezéssel kapcsolatos minden jótól, mivel az egészséges fogyókúrának éppen az a lényege, hogy nincsenek benne szigorú tiltások, hiszen fogyókúra idején a szervezetnek éppúgy szüksége van minden tápanyagra, mint a normál, egészséges táplálkozás során. 

A különbség a normál táplálkozás és a fogyókúrás étrend között abban rejlik, hogy fogyókúra alatt az egyes élelmiszercsoportokból inkább a zsírszegény változatokat kell elõnyben részesítenünk, az adagok nagyságát csökkenteni kell, valamint a mozgást is be kell építeni mindennapjainkba, fõleg akkor, ha elõtte nem sportolt valaki.

A sikeres fogyókúra feltétele a napi felvett energiamennyiség csökkentése, a tudatos táplálkozás, az éhségérzet kerülése, valamint a rendszeres testmozgás.

Az alábbiakban szereplõ néhány, ún. "alapszabály" betartásával, nagy valószínûséggel sikeres lesz a fogyás, úgy, hogy közben a szervezetet sem éri egészségkárosodás, valamint a leadott kilókat sem szedjük könnyen vissza.

A szûrõvizsgálat fontos!

2026. szeptember 23.

A cukorbetegség (diabetes mellitus) idült anyagcsere-betegség. Nem csak a cukor, de a zsírok és fehérjék lebontása, átalakulása is szerepet játszik benne. A betegségre leginkább mégis a vércukorszint megemelkedése jellemzõ. 

A szõlõcukor (glükóz) sejtjeink legfontosabb energiaforrása. Cukorbetegség esetén nem az a legfõbb probléma, hogy túl sok a vérben a cukor, hanem ellenkezõleg - túl kevés! Pontosabban a glükóz nem tud belépni a sejtekbe, s így a magas vércukorszint ellenére a sejtek éheznek. A cukornak a sejtbe jutásához egy hormonra, inzulinra van szükség, amelyet a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteinek úgynevezett béta-sejtjei termelnek.

Gyermek- és felnõttkori típus

A cukorbetegségnek két formája ismert: az I. típusú, gyermek- vagy fiatalkori inzulinfüggõ és a II. típusú felnõtt- vagy "idõs-" kori (általában 40 éves kor felett kezdõdõ) inzulintól független cukorbaj.
Az I. típusú betegség esetén a hasnyálmirigy nem termel elegendõ inzulint. Ilyenkor tehát feltétlenül a hormon pótlására, inzulininjekcióra van szükség.
A II. típusú cukorbetegségnél más a helyzet. A betegség elsõsorban túlsúlyos, elhízott embereknél fordul elõ. Ilyenkor a termelt inzulin nem elég hatásos. A cukorbetegek mintegy 80%-a tartozik ebbe a csoportba.
A fiatalkori cukorbetegségnél valószínû, hogy a kiváltó tényezõ egy vírus, mely elpusztítja az inzulintermelõ béta-sejteket.
A felnõttkori cukorbetegségnél a kiváltó ok többféle lehet. Leggyakrabban az elhízás, de szerepe lehet benne a stressznek is.