Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Félelem a víztől – enyhíthető!

Érdekességek2020. július 10.

Fotó: gettyimages.com

Míg a nyár a legtöbb ember számára a fürdőzés örömeinek kedvez, vannak, akik a víz közelségétől, vagy az azzal való érintkezés gondolatára szorongani, rettegni kezdenek. Pedig a hidrofóbiától (víziszonytól) meg lehet szabadulni… Szerencsére léteznek módszerek, speciálisan képzett oktatók vezette csoportos foglalkozások, kurzusok, melyek segítségével a víztől való félelem feloldható. Csak semmi pánik!

Nem is gondolnánk, hogy európai felmérések szerint egyes országokban (pld. Franciaországban) a lakosság közel negyede fél a víztől… A vízbe csobbanáskor – ha egyáltalán belemerészkednek ezek az emberek – eluralkodik rajtuk a fuldoklás érzése, és persze lehetetlen rávenni őket arra is, hogy a fejüket a víz alá merítsék. Emellett vannak, akikre megmagyarázhatatlan pánik tör rá, már a vízbe való mártózás elképzelésekor is.

Ez a víztől való rettegés a leggyakrabban fel nem ismert, vagy felidézhető gyermekkori traumákra vezethető vissza. A lelki sérülésnek ez a fajta következménye szerencsére nem visszafordíthatatlan. A félelem enyhítésére, vagy teljes megszüntetésére többféle módszer létezik, melyek közül a legeredményesebbek a csoportos foglalkozások, speciális tanfolyamok keretében.

Ha mi sem vagyunk kifejezetten a vizek szerelmesei, netán irtózunk tőle, valójában meg kell tanulnunk a jó közérzet kialakítását vizes környezetben. Belecsusszanni a vízbe óvatosan, a saját ritmusunk szerint, minden külső ráhatás, siettetés nélkül, a fokozatosság elvének betartása mellett – ez lehet az első célkitűzés.

Természetesen jól jön, sőt fontos a szakképzett segítség… Felejtsük el a hagyományos úszótanfolyamokat, és válasszunk olyan kurzust, melyen speciális oktatók – pszichológiai megközelítést is alkalmazva – figyelemmel vannak a víztől való félelmünkre, és teljes mértékben megértik azt. 10-15 fős csoportokban könnyebben megtanulhatjuk, hogy ne idegenkedjünk a víztől, hanem mozogjunk otthonosan benne.


Hiszen társaink jelenléte támogatni fog ebben a törekvésünkben, és bizonyos, hogy együtt jobban le tudjuk győzni a félelmünket. Megállapíthatjuk, hogy nem vagyunk egyedül, másokban is élnek félelmek a víztől. Ez mindenkire nyugtatóan hat…Velük azután minden foglalkozáson egyre közelebbi kapcsolatba kerülve tapasztalatokat cserélhetünk, bátoríthatjuk egymást.

Fotó: 123rf.com1. Hozzászokás a vízhez
Első lépés: a megfulladástól való félelem legyőzése különféle (játékos) gyakorlatok révén. A vízhez való hozzászokást el lehet kezdeni medencében, a fejet a víz szintjén tartva, légzőgyakorlatokkal. Először lehet bugyborékolással kifújni a levegőt. Fokozatosan kell azután begyakorolni és tudatosítani magunkban a vízi légzés ritmusát, hogyan végezzünk kilégzést orron át, belégzést szájon át – elkerülve a vízivást és főleg a pánikot!

2. Alámerülés a vízbe
Második lépés:
az oktató kíséretében, ha már eléggé bízunk magunkban, a fejet bele is lehet meríteni a vízbe. Ily módon tudatosíthatjuk magunkban, hogy testünk valójában lebeg a víz alatt. Ebben a szakaszban lehetővé válik, hogy új érzéseket fedezzünk fel, és ellazuljunk, megszabaduljunk a korábbi szorongástól, feszültségtől. Hallgassuk a víz zaját, ismerkedjünk meg egy új világgal, a víz világával, és jussunk el egészen addig a pontig, amíg le tudunk ülni akár a medence aljára is. Azután következhet az egyensúlyozás megtanulása a víz felszínén. Az oktató irányításával megtanuljuk, hogyan maradjunk fenn a hasunkon, majd felegyenesedve, végtagjainkat „átrendezve”, miként balanszírozzunk háton.

3. A vízben történő mozgás
Harmadik lépés: amikor már jól érezzük magunkat a vízben, tudunk egyensúlyozni is rajta, nem marad más hátra, mint mozogni. Kezdetben lehet lefékezni magunkat a karunkkal ülő helyzetben, és „kutyaúszással” próbálkozni. Nem az a cél, hogy azonnal megtanuljunk úszni, hanem hogy önállóvá váljunk a vízben, félelem nélkül. Ha ezt elérjük, minden további lépés az úszás elsajátítása érdekében könnyen fog menni – bízzuk magunkat az oktatóra. Végül, ha sikeresen befejeztük a tanfolyamot az uszodában, már nem fogunk félni, ha szabad vizekben, tóban, tengerben, folyóban adódik lehetőségünk az úszásra.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Mit szabad és mit nem, ha befejeződött a trombózis kezelése?

2026. július 14.

A kompressziós harisnya mindig jót tesz



Nagy melegben fokozódhat a trombózis utáni lábfájdalom, ezért még akkor is érdemes kompressziós harisnyát használni, ha már nem lenne muszáj. A keringés a kompresszió hatására felpezsdül, és a felületi vénákból a mélyebben fekvők felé terelődik a véráramlás. Különösen fontos ez hosszabb üléssel, mozdulatlansággal járó utazás során, ugyanis ez jelentősen visszaszorítja az újabb mélyvénás trombózis kialakulásának kockázatát.

Véralvadásgátló, LMWH injekció

Hosszú utazás előtt mindenképp egyeztetni kell a kezelőorvossal, főleg akkor, ha már nem szükséges véralvadásgátlót szedni. Ilyenkor ugyanis, és általában a trombofiliás genetikai eltérésben szenvedő, de aktuálisan kezelést nem igénylő betegnél az orvos elrendelheti prevenció gyanánt az LMWH injekció használatát az oda- és a visszaúton is, hogy ne alakuljanak ki vérrögök.

Milyen egészségkárosító hatásai lehetnek a napozásnak?

2026. július 14.



Ilyen például a napallergia, a viszkető, kivörösödött bőrt, gyakran hólyagos tüneteket okozó fotóallergiás ekcéma. Ezt tulajdonképpen a bőrre felvitt anyagok (szappan, krémek, kozmetikumok – a régebben használt napolajak bergamott-tartalma) ultraviola hatásra aktiválódó bomlástermékei váltják ki. Allergia ellenes gyógyszerek és kenőcsök, gyulladáscsökkentő készítmények és kalcium hatására a tünetek gyorsan elmúlnak.

A napozás közbeni – utáni bőrviszketés a szőrtüszők elzáródása és fertőzése folytán létrejött jelenség. Általában ugyanúgy kezelhető, mint a napallergia. Ha a bőr cserepes, varas, akkor javasolt azt fertőtlenítő oldattal lemosni és szárazon, kenőcs nélkül kezelni.

A túlzott napozás ártalmai

2026. július 13.

Nyáron, ha végre itt a jó idõ, alig várjuk, hogy napozhassunk.

De az örömbe sokszor üröm is vegyül, hiszen nem adhatjuk át magunkat gondtalanul a simogató sugaraknak. Az éltetõ fényben ugyanis a károsító ultraibolya sugarak mennyisége a kilyukadt ózonréteg miatt évente mintegy 2%-kal nõ. Az ultraibolya (UV) sugarak pedig - túlzott mennyiségben - károsodásokat okozhatnak.

A napfény hosszan tartó hatására a bõr hámrétege megvastagszik, és a pigmenttermelõ sejtekben fokozódik a festékanyag, a melanin termelõdése, vagyis - szerencsés esetben - szépen egyenletesen lebarnulunk. Ha azonban a bõrt rövid idõ alatt túlságosan nagy mennyiségû ibolyántúli sugárzás éri, akkor fájdalmas napégés következik be. 1-24 óra múlva a bõr kipirul, megduzzad, érzékennyé, fájdalmassá válik. Késõbb hólyagok is keletkezhetnek, és a bõr lehámlik. Súlyos esetben hidegrázás, láz, gyengeség kíséri, nagyon súlyos esetben vérnyomásesés, ájulás is kialakulhat. Egyes gyógyszerek (bizonyos antibiotikumok, vízhajtók, gombaellenes szerek stb.), de gyógynövények is (pl. orbáncfû) fokozzák a fényérzékenységet, s ezzel leégésre hajlamosítanak.