Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Félelem a víztől – enyhíthető!

Érdekességek2020. július 10.

Fotó: gettyimages.com

Míg a nyár a legtöbb ember számára a fürdőzés örömeinek kedvez, vannak, akik a víz közelségétől, vagy az azzal való érintkezés gondolatára szorongani, rettegni kezdenek. Pedig a hidrofóbiától (víziszonytól) meg lehet szabadulni… Szerencsére léteznek módszerek, speciálisan képzett oktatók vezette csoportos foglalkozások, kurzusok, melyek segítségével a víztől való félelem feloldható. Csak semmi pánik!

Nem is gondolnánk, hogy európai felmérések szerint egyes országokban (pld. Franciaországban) a lakosság közel negyede fél a víztől… A vízbe csobbanáskor – ha egyáltalán belemerészkednek ezek az emberek – eluralkodik rajtuk a fuldoklás érzése, és persze lehetetlen rávenni őket arra is, hogy a fejüket a víz alá merítsék. Emellett vannak, akikre megmagyarázhatatlan pánik tör rá, már a vízbe való mártózás elképzelésekor is.

Ez a víztől való rettegés a leggyakrabban fel nem ismert, vagy felidézhető gyermekkori traumákra vezethető vissza. A lelki sérülésnek ez a fajta következménye szerencsére nem visszafordíthatatlan. A félelem enyhítésére, vagy teljes megszüntetésére többféle módszer létezik, melyek közül a legeredményesebbek a csoportos foglalkozások, speciális tanfolyamok keretében.

Ha mi sem vagyunk kifejezetten a vizek szerelmesei, netán irtózunk tőle, valójában meg kell tanulnunk a jó közérzet kialakítását vizes környezetben. Belecsusszanni a vízbe óvatosan, a saját ritmusunk szerint, minden külső ráhatás, siettetés nélkül, a fokozatosság elvének betartása mellett – ez lehet az első célkitűzés.

Természetesen jól jön, sőt fontos a szakképzett segítség… Felejtsük el a hagyományos úszótanfolyamokat, és válasszunk olyan kurzust, melyen speciális oktatók – pszichológiai megközelítést is alkalmazva – figyelemmel vannak a víztől való félelmünkre, és teljes mértékben megértik azt. 10-15 fős csoportokban könnyebben megtanulhatjuk, hogy ne idegenkedjünk a víztől, hanem mozogjunk otthonosan benne.


Hiszen társaink jelenléte támogatni fog ebben a törekvésünkben, és bizonyos, hogy együtt jobban le tudjuk győzni a félelmünket. Megállapíthatjuk, hogy nem vagyunk egyedül, másokban is élnek félelmek a víztől. Ez mindenkire nyugtatóan hat…Velük azután minden foglalkozáson egyre közelebbi kapcsolatba kerülve tapasztalatokat cserélhetünk, bátoríthatjuk egymást.

Fotó: 123rf.com1. Hozzászokás a vízhez
Első lépés: a megfulladástól való félelem legyőzése különféle (játékos) gyakorlatok révén. A vízhez való hozzászokást el lehet kezdeni medencében, a fejet a víz szintjén tartva, légzőgyakorlatokkal. Először lehet bugyborékolással kifújni a levegőt. Fokozatosan kell azután begyakorolni és tudatosítani magunkban a vízi légzés ritmusát, hogyan végezzünk kilégzést orron át, belégzést szájon át – elkerülve a vízivást és főleg a pánikot!

2. Alámerülés a vízbe
Második lépés:
az oktató kíséretében, ha már eléggé bízunk magunkban, a fejet bele is lehet meríteni a vízbe. Ily módon tudatosíthatjuk magunkban, hogy testünk valójában lebeg a víz alatt. Ebben a szakaszban lehetővé válik, hogy új érzéseket fedezzünk fel, és ellazuljunk, megszabaduljunk a korábbi szorongástól, feszültségtől. Hallgassuk a víz zaját, ismerkedjünk meg egy új világgal, a víz világával, és jussunk el egészen addig a pontig, amíg le tudunk ülni akár a medence aljára is. Azután következhet az egyensúlyozás megtanulása a víz felszínén. Az oktató irányításával megtanuljuk, hogyan maradjunk fenn a hasunkon, majd felegyenesedve, végtagjainkat „átrendezve”, miként balanszírozzunk háton.

3. A vízben történő mozgás
Harmadik lépés: amikor már jól érezzük magunkat a vízben, tudunk egyensúlyozni is rajta, nem marad más hátra, mint mozogni. Kezdetben lehet lefékezni magunkat a karunkkal ülő helyzetben, és „kutyaúszással” próbálkozni. Nem az a cél, hogy azonnal megtanuljunk úszni, hanem hogy önállóvá váljunk a vízben, félelem nélkül. Ha ezt elérjük, minden további lépés az úszás elsajátítása érdekében könnyen fog menni – bízzuk magunkat az oktatóra. Végül, ha sikeresen befejeztük a tanfolyamot az uszodában, már nem fogunk félni, ha szabad vizekben, tóban, tengerben, folyóban adódik lehetőségünk az úszásra.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Első ízben adták át a Mindwell „MentalCare Awards” díjait

2025. november 29.

A Mindwell Pszichológiai Központ idén első alkalommal adta át a Mindwell „MentalCare Awards” díjat, amely a mentálhigiénés szakemberek, pszichológusok, segítők elhivatott munkáját ismeri el. A díj alapítója, Dr. Dura Mónika osztotta meg velünk a kezdeményezés mögötti szándékot, a kiválasztás szempontjait és a szakma legégetőbb kihívásait.

„Amikor megalapítottam a Mindwell Pszichológiai Központot, azzal együtt született meg bennem az álom is, hogy egyszer díjat alapítok azoknak, akik a mentális egészséggel foglalkoznak – pszichológusoknak, segítő szakembereknek, szociális munkásoknak –, hogy méltóképpen elismerjük a munkájukat” – mondja Dr. Dura Mónika.

Az ötlet hosszú ideje érlelődött, de a megvalósítás 2025-re lett aktuális. „Azt éreztem, most jött el az idő. Az állami rendszerben dolgozó pszichológusok és szakemberek gyakran szűkös erőforrásokkal, de hatalmas hivatástudattal, csendben és alázattal végzik a munkájukat. Szerettem volna végre reflektorfényt irányítani rájuk, mert ez ritkán történik meg.”

A szakma láthatósága – még mindig hiányos

Bár az elmúlt években javult a mentálhigiénés szakmák megítélése, a társadalmi nyitottság még mindig egyenlőtlen. „A nagyobb városokban, a fiatalabb generációk körében sokkal nagyobb a nyitottság. De vidéken, kisebb településeken ez még mindig nem magától értetődő. Ugyanakkor tíz évvel ezelőtthöz képest hatalmas előrelépés, hogy már egyre több ember keres segítséget.”

Azonban vannak területek, ahol az ellátás súlyos hiányosságokkal küzd: „Gyermekpszichológusból már több van, de gyermekpszichiáterből például nagyon kevés. Különösen nagy a hiány azoknál a gyerekeknél és kamaszoknál, akik komoly pszichés problémákkal élnek.”

Vitaminfogyasztás télen

2025. november 29.

A hidegben a szervezetünk fokozott támogatást igényel, de a megfelelő étrendkiegészítő kiválasztásában könnyű hibázni. A BioTechUSA szakértői most elárulják, hogyan kerülhetjük el a buktatókat, és mi a tudatos vitaminfogyasztás kulcsa.

Ahogy az ősz lassan télbe fordul, a szervezetünket is nagyobb kihívások érik: a zárt terekben könnyebben terjednek a vírusok, a csípős levegőn gyorsabban megfázhatunk, a napfény hiánya pedig gyengítheti az immunrendszerünket. Nem véletlen, hogy ilyenkor sokan különféle immunerősítőkhöz, vitaminokhoz nyúlnak – azt azonban fontos tudni, hogy nem mindegy, hogy milyen körülmények között jutnak be ezek a tápanyagok a szervezetünkbe.

Hiába szeded, ha nem hasznosul? Így segítheted a vitaminok felszívódását

Bár elsőre az ellenkezőjét gondolhatnánk, a vitaminok és ásványi anyagok nem egyformán hasznosulnak a szervezetben. A tápanyagok felszívódását és hasznosulását számos tényező befolyásolja – nemcsak az, hogy mit fogyasztunk, hanem az is, milyen állapotban van a szervezetünk. A folyamatot például befolyásolhatja, hogy mikor és mivel vesszük be egy készítményt, mennyire vagyunk hidratáltak, milyen az emésztésünk, fizikai aktivitásunk, sőt akár a stressz-szintünk is hatással lehet rá. Általános ajánlás, hogy a zsírban oldódó vitamincsoportot is tartalmazó multivitaminokat étkezéskor szedjük, hiszen a zsírok jelenléte fontos a felszívódásukhoz. Éppen ezért a kiegyensúlyozott étrend nem pusztán a tápanyagok mennyiségéről és minőségéről szól, hanem arról is, hogy megteremtsük a szervezet számára azokat a feltételeket, amelyek mellett valóban hasznosítani tudja mindazt, amit beviszünk. Ezzel összhangban az utóbbi években egyre többen választják a szerves kötésű formákat, például a magnézium-biszglicinátot.

Komoly bajt is jelezhet a fejfájás és a zsibbadás

2025. november 28.

A központi idegrendszer – az agy és a gerincvelő – felelős a test szinte minden működéséért: a mozgásért, érzékelésért, gondolkodásért, beszédért és egyensúlyért. Éppen ezért az itt jelentkező zavarok – még ha enyhének tűnnek is – nem hagyhatók figyelmen kívül. A fejfájás, zsibbadás, beszédzavar vagy látásprobléma sok esetben nem önálló panasz, hanem egy súlyosabb neurológiai folyamat első jele lehet – mondja dr. Vághy Beatrix, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológus és neurofiziológus főorvosa.

Fejfájás: mikor kell komolyan venni?

A fejfájás gyakori tünet, amely mögött állhat ártalmatlan ok (például feszültség vagy alváshiány), de neurológiai kivizsgálásra van szükség, ha az alábbi jellemzők valamelyike fennáll:


új típusú vagy szokatlanul erős fájdalom
hirtelen jelentkező, robbanásszerű fejfájás
tartósan fennálló vagy rendszeresen visszatérő panasz
fejfájás, amelyhez neurológiai tünetek társulnak (pl. látászavar, zsibbadás, beszédzavar)


A háttérben állhat migrén, ér eredetű elváltozás, nyaki gerincprobléma vagy ritkábban akár térfoglaló folyamat (pl. daganat).