Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Felelőtlenség és figyelmetlenség okozza a legtöbb vízibalesetet

Érdekességek2022. június 30.

Nem vesszük figyelembe a szakemberek intelmeit, tele hassal, nem megfelelő úszótudással, alkoholos befolyásoltság alatt megyünk be a vizekbe, a szervezetünk pedig sok esetben nem képes megküzdeni a váratlan sokkhatásokkal. A szülőknek azzal sem árt tisztában lenni, gyermekük milyen úszótudással rendelkezik, még akkor is, ha egyébként sekély partszakaszon strandolunk.

Fotó: gettyimages.comAz elmúlt időszakban megsokasodtak a vízibalesetek, különösen fájó, hogy több gyerek is életét veszítette fürdőzés közben, vagy csak a gyors, szakértői segítségnek köszönhetően kerülhették el a tragédiát. Sokan csak legyintenek, vagy még ennyi fáradtságot sem vesznek, ha a strandolások kapcsán tett szakértői intelmek kerülnek szóba, mondván, mi baj történhet egy sekély vízben? Nem árt azonban tudni, akár bokáig érő vízben is meg lehet fulladni, ha a száj-, vagy az orrnyílás egy szerencsétlen pillanatban víz alá kerül.

Nem mérjük fel reálisan a környezetet

A traumatológus szakorvos szerint a vízbefulladás két okból történhet meg. Az egyik klasszikus példa, amikor a légutakba víz kerül és a bajba jutott nem tud önerőből sokkhatás, fáradtság, fizikai behatások, esetleg a képességek hiánya miatt a vízfelszín felé kerülni és levegőhöz jutni. Másrészt sok balesetben egy váratlan esemény, például a hideg okozta sokkhatás, egy mélyedés a vízmederben, vagy éppen túl sekély, esetleg erős sodrású víz okozza a bajt. A pánik csak ront a helyzeten, hiszen ilyenkor a levegővétel sem megfelelő, a tüdőt pedig víz árasztja el.

„Nyáron szeretünk beugrani a vízbe, de felhevült testtel mindez kifejezetten veszélyes. A hirtelen jött hideg fulladáshoz vezethet, de életveszélyes szívritmuszavart és keringésleállást is okozhat. A hideg ráadásul negatív hatással van a gégére: görcsös állapotot idézhet elő, amely a légzés megállását is előidézheti. Sokan azt sem veszik figyelembe, hogy pontosan milyen mélységű vízbe ugranak be. Nyakcsigolya-sérülés és így azonnali bénulás, koponyasérülés is adódhat egy nem jól felmért, vagy eleve figyelmen kívül hagyott vízmélységből. Sokszor elhangzik az is, hogy étkezés után ne menjünk vízbe, mert mindez megterhelő a szervezetünknek.

A nyaralók többsége azonban nem látja ennek a veszélyeit. Emésztés közben olyan fiziológiai állapotba kerül a szervezet, amely a hideg víz hatására megterhelheti a szívet, ez pedig szívritmuszavart, és azonnali fulladásveszélyt is okozhat. Csúszdázás közben pedig a gravitációs erők miatt a folyadék és az étel visszajut a légutakba, amely szintén fulladásveszélyt okozhat” – mondta Dr. Moravcsik Bence Balázs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd-traumatológus szakorvosa, aki nemrég maga is részt vett egy 4 éves kisfiú újraélesztésében.

A szakemberek szerint többnyire felelőtlenség és figyelmetlenség okozza a vízibalesetek nagy részét: a nem megfelelő úszótudás, a saját képességek túlbecsülése, a fáradtság, a vízbiztonság hiánya az, amely a legtöbb esetben a baleset, vagy a tragédia hátterében áll. A vízimentők és a rendőrség is rendszeresen kampányol azért például, hogy kajakozás, SUP-ozás, vízibiciklizés közben viseljünk mentőmellényt, de azzal sem árt tisztában lenni, milyen mély vízbe akarunk épp bemenni. A természetes vizek a legfélrevezetőbbek, hiszen egy lassan mélyülő víz például hamis biztonságérzetet adhat.


Fontos a mielőbbi újraélesztés

De mit tegyünk, ha a közelben megtörténik a baj? Mesterséges vizek esetében, strandokon előírás a szakvégzettséggel rendelkező úszómester, de addig is, amíg megérkezik, segíthetünk stabilizálni a bajba jutott állapotát helyzetének javításával. Természetes vizeknél már nehezebb a helyzet, hiszen nem szabad megfeledkezni a saját biztonságunkról és életünkről sem. Egy fuldokló nem mérlegel, pánik hatása alatti viselkedésével megmentője életét is kockáztatja. Csak magabiztos úszótudással és vízbiztonsággal induljunk valaki megmentésére.

Fotó: gettyimages.com

„Előfordulhat, hogy nem érkezik időben segítség, az oxigénhiány azonban károsíthatja az idegsejteket, amely agykárosodáshoz, de akár halálhoz is vezethet. A Heimlich fogás segítségével – amikor a rekeszizom alá nyúlva a hasüreg felől préseljük ki a maradék levegőt -, lehetővé tehetjük, hogy a folyadék, ételmaradék, idegen test távozzon a légutakból.

Másrészt fontos lehet az újraélesztés, ameddig nem érkezik meg a mentő, vagy más szakszerű segítség. Az újraélesztésnek vannak szabályai, de ha nincs benne gyakorlatunk, ne a saját félelmünk akadályozzon meg abban, hogy egy életveszélyes állapotba került személyen segítsünk. Ha a balesetes eszméleténél van, akkor is mentőt kell hívni, mert órákkal a fuldoklásos eset után is kialakulhat olyan állapotromlás, amely azonnal kórházi ellátást igényel.

A tüdőn keresztül bekerülő víz, a szervezetbe felszívódba légzőrendszeri, keringési- és veseproblémákhoz vezethet” – tette hozzá a traumatológus szakorvos.

Nagyobb a felelősség strandolás, fürdőzés közben a szülőkön is és valljuk be, sokszor túl nagy bizalmat szavaznak csemetéiknek. Legyünk tisztában gyermekünk úszótudásával, ne veszítsük el a tekintetünkkel, ha bemegy a vízbe és legalább egy órát várjunk étkezés után, mielőtt visszaengedjük pancsolni, vagy a csúszdára.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Receptre felírt mozgás

2026. március 20.

A Mozgás Receptre programhoz immár 50 önkormányzat jelezte csatlakozását, így lassan 3 millió magyar lakos számára válik lehetővé, hogy háziorvosi javaslat alapján, szervezett formában, szakmailag megalapozott mozgásprogramokon vegyen részt, gyógyszer szedése helyett.

A Magyar Életmód Orvostani Társaság (ÉMOT) tavaly indult kezdeményezése, az Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság égisze alatt megvalósuló Mozgás Receptre Program óriási szemléletváltást képvisel a hazai egészségmegőrzésben és gyógyításban. A már évtizedek óta jól ismert összefüggés – miszerint a rendszeres fizikai aktivitás nem csupán prevenciós, hanem gyógyító hatással is bír – végre a mindennapi orvosi gyakorlat részévé válik.

Az ÉMOT szakmai célkitűzéseivel összhangban, valódi áttörés történik: az elmélet gyakorlattá válik! A mozgásterápiás javaslat, a szabadidőben végzett egészségcélú rendszeres fizikai aktivitás az életmód okozta betegségek megelőzésének és kezelésének szerves része lesz.

Fogászati szorongás

2026. március 19.

A szorongásnak nagyon is pontosan meghatározható ára van. A PubMed globális szinten több mint 350 milliárd dollárra becsüli a fogászati betegségek közvetlen költségeit, amelyek jelentős része a „szorongás miatti halogatás” számlájára írható.

„Magyarországi viszonylatban a dentofóbia ára döbbenetesen jól számszerűsíthető: míg egy kezdődő szuvasodás ellátása esztétikus töméssel 30-50 ezer forintra tehető, a szorongás miatti halogatás két-három év alatt elhalt foghoz vagy súlyos gyulladáshoz vezethet. Ebben a fázisban a költségek drasztikusan megugranak, hiszen a technológiai igényességtől függő gyökérkezelés és fogfelépítés már 150-400 ezer forintra rúghat, ha pedig a fog menthetetlen, az implantáció és a korona ára elérheti a 400-600 ezer forintot is. A félelem miatt elhalasztott vizit így tízszeres vagy akár hússzoros szorzót jelent a kiadásokban, ami egy átlagos, gyermekkori traumák miatt kontrollt hanyagoló magyar családnál éves szinten több százezer, de akár egymillió forintos extra terhet is róhat a költségvetésre – teszi hozzá Dr. Czigler Péter.

Hogyan győzzük le a szörnyet a székben?

Bár a szorongás ősi ösztön, a 2026-os fogászati technológia és a páciensközpontú pszichológia már messze túlmutat a puszta fájdalomcsillapításon. A cél nem csupán a beavatkozás szakszerű elvégzése, hanem egy traumatikus élményektől mentes, új alapokra helyezett, bizalmi viszony felépítése. Ebben a megújult eszköztárban a legfontosabb lépés a kontroll visszaszerzése: ha előre megállapodunk orvosunkkal egy egyszerű “Stop” jelzésben – például a bal kéz felemelésében –, a pánikreakció azonnal enyhül, hiszen tudjuk, hogy bármikor megállíthatjuk a folyamatot.

Miért fontos levenni a cipőt?

2026. március 19.

Egy lépés a tisztaságért

Amikor hazaérünk egy hosszú nap után, az első dolgunk gyakran az, hogy „lerúgjuk” a cipőnket. Ez jó szokás, mert nem is gondoljuk, hogy mi minden kerül be az otthonunkba a cipőtalpunkkal.

Sok kultúrában alapvető higiéniai szabály, hogy az otthonba való belépéskor leveszik a kint hordott lábbelit, cipőt, és a többi helyiségben valamilyen beltéri lábbeliben járnak. Ez a szokás különösen erős a keleti kultúrákban, de egyre elterjedtebb Európában is.

Ez nemcsak higiéniai szokás, hanem a tiszteletteljes viselkedés része is, ami azt jelenti, hogy az ember nem viszi be a külvilág „zaját” és „piszkát” a nyugodt, tiszta otthonba.

Hazánkban is sok családnál bevett szokás a cipőlevétel, a vendégpapucs használata, főként a tisztaság megőrzése miatt.