Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Felkészületlenül érkezünk az orvoshoz – új magyar applikáció segíti a betegeket

Érdekességek2021. szeptember 16.

A magyarok 92 százaléka nem, vagy csak nagyon röviden készül fel az orvossal történő találkozásra, közel ötödük pedig soha nem jár szűrővizsgálatokra – derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) országos közvéleménykutatásából.

Fotó: pixabay.comA megkérdezettek több mint harmada jelezte, hogy egészségügyi problémájával a koronavírus-járvány alatt inkább nem keresett fel szakembert, azt későbbre halasztotta. Az egészségügyi tájékozottságot vizsgáló felmérés eredményei alapján alapvetően az orvosunkra hagyatkozunk, azonban az sem ritka, hogy az interneten próbáljuk megfejteni kézhez kapott leleteinket. Annak érdekében, hogy tudatosabban készüljünk az orvostalálkozókra, tájékozottabbak legyünk egészségügyi kérdésekben és személyre szabottan megismerjük a szükséges szűrővizsgálatokat, hazai szakemberek bevonásával új mobiltelefonos applikációt fejlesztettek. A Tájékozottbeteg alkalmazás Android és iOS telefonokra is letölthető.

Az egészségünkre is jelentős hatással van, hogy mi magunk mennyire vagyunk tájékozottak például az ajánlott szűrővizsgálatokkal kapcsolatban, mit gondolunk egyes betegségekről, és alaposan felkészülünk-e az orvossal történő találkozásokra. Egy hazai kutatás eredményei azt mutatják, hogy a legtöbb területen fontos lenne növelni a tudatosságunkat és tájékozottságunkat. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) országos közvéleménykutatása szerint ugyanis nem igazán készülünk tudatosan az orvosi vizitekre, a kelleténél ritkábban megyünk szűrővizsgálatokra, és gyakran fordulunk az internethez a kézhez kapott leleteink magyarázatáért.

Az alkalmazás Android készülékekre itt, iOS készülékekre pedig ezen a linken tölthető le.

ORVOSTALÁLKOZÁSOK: A MAGYAROK 8 SZÁZALÉKA KÉSZÜL FEL ALAPOSAN 

A kezelőorvosunknak átadott információ kulcsfontosságú a diagnózis felállításakor, és jó tudnunk azt is, milyen kérdéseket teszünk majd fel a szakembernek. Éppen ezért fontos, hogy lehetőség szerint minden előzményt összeszedve, kérdéseinket jó előre átgondolva érkezzünk egy vizsgálatra vagy konzultációra. 

Az AIPM kutatásának eredményei alapján a jelentős többségre ez nem jellemző: a magyarok 6 százaléka jelezte, hogy jóval a találkozó előtt átgondolja, mit fog mondani, és mindössze 2 százalék volt azok aránya, akik átgondolják és össze is írják a lehetséges kérdéseiket. A legtöbben (48%) egyáltalán nem szoktak készülni, 44 százalék pedig csak a találkozó előtt röviddel gondolja át, mit mond és kérdez majd. A Tájékozottbeteg alkalmazás egyik fontos funkciója éppen ezen a területen segít: egyszerű kérdésekre válaszolva tudunk alaposan felkészülni az orvossal történő találkozásra, majd a kitöltött adatlapot emailben elküldhetjük magunknak.

A MAGYAROK KÖZEL ÖTÖDE SOHA NEM JÁR SZŰRŐVIZSGÁLATOKRA

Az egészségügyi tájékozottságunkkal kapcsolatos másik fontos terület, hogy mennyire ismerjük személyre szabottan a szükséges szűrővizsgálatokat, amelyek eredménye kulcsfontosságú lehet a betegségek korai felismerésében és hatékony kezelésében. A Tájékozottbeteg applikációban kor és nem szerint beállítható a szűrési ajánlás, amit igény esetén a telefonunk naptárjába elmenthetünk vizsgálatonként, a megfelelő időpontban pedig értesítést is kaphatunk róla.

Mindez azért különösen fontos, mert a kutatás eredményei alapján az emberek saját egészségük szempontjából a szűrővizsgálatokat és a modern terápiák hozzáférhetőségét támogatják kiemelkedően. A válaszadók fontosnak tartják, hogy könnyen részt tudjanak venni szükséges szűrővizsgálatokon (91%), valamint szintén sokan tartják elengedhetetlennek, hogy baj esetén a legújabb fejlesztésű gyógyszereket, kezeléseket is megkaphassák (81%).


Mindazonáltal a magyarok közel harmadára jellemző, hogy a pandémia időszaka alatt szűrővizsgálatot vagy orvosi vizitet hagyott ki

A felmérés eredményei alapján a többség legalább évente (48,8%) vagy évente többször is (8,8%) jár önkéntes szűrővizsgálatokra. Sokan vannak azonban olyanok is, akik ennél ritkábban (25,2%) vagy soha nem mennek (17,2%) szűrésre. A terveket illetően nagyjából három részre oszlanak a megkérdezettek: 30,8 százalék egy éven belül, 36,2 a következő évben, 28,4 százalék pedig egyelőre nem tervezi, hogy szűrővizsgálatra menne.

BETEGSÉGEKKEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓ: FONTOS A MEGBÍZHATÓ FORRÁS

A betegségekkel kapcsolatos tévhitek, félinformációk alapvetően befolyásolhatják, hogy miként reagálunk egy-egy tünetre, milyen kezelést alkalmazunk, illetve milyen gyorsan fordulunk szakemberhez. 

A kutatás eredményei alapján a magyarok számára nagyon fontos a háziorvos és a szakorvos véleménye: 

Az is látszik ugyanakkor, hogy a többség az internetről, illetve ismerősöktől is gyűjt információt: 

Ehhez a területhez kapcsolódóan a Tájékozottbeteg alkalmazás a felhasználók hiteles egészségügyi tájékoztatását is segíti. Többféle betegségről, azok kezdeti tüneteiről részletes ismertetőt, laborlelet szótárt és a magyar onkológiai betegút állomásait is tartalmazza.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Szénanátha: van tartós megoldás, vagy marad az orrcsepp?

2026. szeptember 07.

Már érezhető a parlagfű allergia kezdete, sokan tapasztalják az egyelőre még enyhébb tüneteket. Ugyanakkor más pollenek tavasztól késő őszig okozhatnak tüsszögést, orrdugulást, viszketést, szemtüneteket. De vajon nincs más megoldás, csak a patikából nagy tételben beszerzett, nem olcsó vény nélküli szerek? Tartósan nem lehet megszabadulni a pollenszezon kínzó tüneteitől? Dr. Viszoki Mónika, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész az egyetlen oki kezelésre, az allergén specifikus immunterápiára hívta fel a figyelmet.



Mit jelent az, hogy tüneti kezelés?

A légúti allergiás tünetek ellen alkalmazott hagyományos allergia kezelés része többek közt az antihisztamin tabletta szedése, szemcseppek, orrspray használata. Ezek a készítmények az allergiás tüneteket szüntetik meg, a hisztamint blokkolják, a gyulladást csökkentik helyileg, mint például a szteroid orrspray az orrnyálkahártyán. Ezeket a szereket akkor kell elkezdeni, amikor a tüneteket okozó pollen megjelenik a levegőben és addig hatnak, amíg szedjük vagy használjuk őket. 
– A tüneti szerek nagyon fontosak az adott pollenszezonban, ugyanis sokat segíthetnek a mindennapi életben, a nappali hatékonyságban, az éjjeli pihenésben – mondja Viszoki doktornő. – Ezek közt sem mindegy azonban, hogy mit választunk, hiszen például a vény nélkül kapható orrspray-k különböző hatóanyagokat tartalmaznak, és nem mindegyik alkalmas pollenallergia kezelésére. A megfelelő készítmény kiválasztása nagyban befolyásolhatja, mennyire sikerül enyhíteni a tüneteket. Ezért is érdemes a döntésben a szakorvosra hallgatni.

13 tanács elsős gyerekek szüleinek

2026. szeptember 07.

A iskolakezdés még az iskolaérett gyermekeknek is nagy váltás. Mit tehet a szülő azért, hogy gyermek sikerrel vegye az akadályokat?

Nem a szülő, hanem a gyerek jár iskolába

Bevezetőben hadd magyarázzam meg, miért nem az „elsős szülőknek” címeztem ezt a cikket, noha a köznyelv ezzel a formulával szokta jelezni, hogy a szülő is szinte kisiskolás lesz, mikor csemetéje belép az első osztályba. Merthogy most már az ő élete is a házi feladatról, piros és fekete pontokról, szótagolásról és összeolvasásról, késő estébe nyúló gyakorlásról szól. Szerintem ez akkor sem nem jó irány, ha a magyar iskolák zöme erre próbálja rákényszeríteni a szülőket. Ezért választottam ezt a körülményesebb megfogalmazást: ezzel is azt akarom hangsúlyozni, hogy nem a szülő, hanem a gyerek jár iskolába. És most nézzük a tanácsokat, amelyek sok-sok gyerek és szülő tanulással kapcsolatos sikereit és nehézségeit látva fogalmazódtak meg bennem.
 

Népbetegségünk: a reuma

2026. szeptember 06.

Nemrég felkeresett Kovácsné, aki néhány éve reumában szenvedett - elsősorban a vállizmokban és a jobb könyökben léptek fel fájdalmak. Nyáron kevesebb baj volt velük, de már az első hidegebb napokban megkezdődött nyomorúsága, metsző fájdalmakról panaszkodott. Ehhez a betegséghez saját bevallása szerint nemcsak a jéghideg víz és az izomzat túlterhelése járult, amit munkája során kellett elviselnie, hanem a helytelen táplálkozás is.

A reuma az első számú népbetegségek közé tartozik, és emiatt a dolgozóknak évente több
mint 10%-a esik ki a munkából. E gonosz kórnak kedvenc letelepedési helyei:


    görcsös, azaz rossz vérellátású izomzat, kötőszövetek, inak és szalagok;
    régi sérülések, amelyek - bár fájdalommentesek - mégsem gyógyultak meg teljesen.


Kovácsné elmondta, hogy 10 évvel ezelőtt valóban elesett és megsértette jobb könyökét. A vállsérülésre nem emlékezett. A reflexológiai állapotfelmérés során a lábfejen megtaláltuk a vállban békétlenkedő reuma okát. A keskeny, hegyesorrú cipők viselése folytán a váll reflexzónájában keletkezett blokk, így mivel a zóna vérellátása romlott, ennek folytán a váll is kevesebb vért kapott.