Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Felkészületlenül érkezünk az orvoshoz – új magyar applikáció segíti a betegeket

Érdekességek2021. szeptember 16.

A magyarok 92 százaléka nem, vagy csak nagyon röviden készül fel az orvossal történő találkozásra, közel ötödük pedig soha nem jár szűrővizsgálatokra – derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) országos közvéleménykutatásából.

Fotó: pixabay.comA megkérdezettek több mint harmada jelezte, hogy egészségügyi problémájával a koronavírus-járvány alatt inkább nem keresett fel szakembert, azt későbbre halasztotta. Az egészségügyi tájékozottságot vizsgáló felmérés eredményei alapján alapvetően az orvosunkra hagyatkozunk, azonban az sem ritka, hogy az interneten próbáljuk megfejteni kézhez kapott leleteinket. Annak érdekében, hogy tudatosabban készüljünk az orvostalálkozókra, tájékozottabbak legyünk egészségügyi kérdésekben és személyre szabottan megismerjük a szükséges szűrővizsgálatokat, hazai szakemberek bevonásával új mobiltelefonos applikációt fejlesztettek. A Tájékozottbeteg alkalmazás Android és iOS telefonokra is letölthető.

Az egészségünkre is jelentős hatással van, hogy mi magunk mennyire vagyunk tájékozottak például az ajánlott szűrővizsgálatokkal kapcsolatban, mit gondolunk egyes betegségekről, és alaposan felkészülünk-e az orvossal történő találkozásokra. Egy hazai kutatás eredményei azt mutatják, hogy a legtöbb területen fontos lenne növelni a tudatosságunkat és tájékozottságunkat. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) országos közvéleménykutatása szerint ugyanis nem igazán készülünk tudatosan az orvosi vizitekre, a kelleténél ritkábban megyünk szűrővizsgálatokra, és gyakran fordulunk az internethez a kézhez kapott leleteink magyarázatáért.

Az alkalmazás Android készülékekre itt, iOS készülékekre pedig ezen a linken tölthető le.

ORVOSTALÁLKOZÁSOK: A MAGYAROK 8 SZÁZALÉKA KÉSZÜL FEL ALAPOSAN 

A kezelőorvosunknak átadott információ kulcsfontosságú a diagnózis felállításakor, és jó tudnunk azt is, milyen kérdéseket teszünk majd fel a szakembernek. Éppen ezért fontos, hogy lehetőség szerint minden előzményt összeszedve, kérdéseinket jó előre átgondolva érkezzünk egy vizsgálatra vagy konzultációra. 

Az AIPM kutatásának eredményei alapján a jelentős többségre ez nem jellemző: a magyarok 6 százaléka jelezte, hogy jóval a találkozó előtt átgondolja, mit fog mondani, és mindössze 2 százalék volt azok aránya, akik átgondolják és össze is írják a lehetséges kérdéseiket. A legtöbben (48%) egyáltalán nem szoktak készülni, 44 százalék pedig csak a találkozó előtt röviddel gondolja át, mit mond és kérdez majd. A Tájékozottbeteg alkalmazás egyik fontos funkciója éppen ezen a területen segít: egyszerű kérdésekre válaszolva tudunk alaposan felkészülni az orvossal történő találkozásra, majd a kitöltött adatlapot emailben elküldhetjük magunknak.

A MAGYAROK KÖZEL ÖTÖDE SOHA NEM JÁR SZŰRŐVIZSGÁLATOKRA

Az egészségügyi tájékozottságunkkal kapcsolatos másik fontos terület, hogy mennyire ismerjük személyre szabottan a szükséges szűrővizsgálatokat, amelyek eredménye kulcsfontosságú lehet a betegségek korai felismerésében és hatékony kezelésében. A Tájékozottbeteg applikációban kor és nem szerint beállítható a szűrési ajánlás, amit igény esetén a telefonunk naptárjába elmenthetünk vizsgálatonként, a megfelelő időpontban pedig értesítést is kaphatunk róla.

Mindez azért különösen fontos, mert a kutatás eredményei alapján az emberek saját egészségük szempontjából a szűrővizsgálatokat és a modern terápiák hozzáférhetőségét támogatják kiemelkedően. A válaszadók fontosnak tartják, hogy könnyen részt tudjanak venni szükséges szűrővizsgálatokon (91%), valamint szintén sokan tartják elengedhetetlennek, hogy baj esetén a legújabb fejlesztésű gyógyszereket, kezeléseket is megkaphassák (81%).


Mindazonáltal a magyarok közel harmadára jellemző, hogy a pandémia időszaka alatt szűrővizsgálatot vagy orvosi vizitet hagyott ki

A felmérés eredményei alapján a többség legalább évente (48,8%) vagy évente többször is (8,8%) jár önkéntes szűrővizsgálatokra. Sokan vannak azonban olyanok is, akik ennél ritkábban (25,2%) vagy soha nem mennek (17,2%) szűrésre. A terveket illetően nagyjából három részre oszlanak a megkérdezettek: 30,8 százalék egy éven belül, 36,2 a következő évben, 28,4 százalék pedig egyelőre nem tervezi, hogy szűrővizsgálatra menne.

BETEGSÉGEKKEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓ: FONTOS A MEGBÍZHATÓ FORRÁS

A betegségekkel kapcsolatos tévhitek, félinformációk alapvetően befolyásolhatják, hogy miként reagálunk egy-egy tünetre, milyen kezelést alkalmazunk, illetve milyen gyorsan fordulunk szakemberhez. 

A kutatás eredményei alapján a magyarok számára nagyon fontos a háziorvos és a szakorvos véleménye: 

Az is látszik ugyanakkor, hogy a többség az internetről, illetve ismerősöktől is gyűjt információt: 

Ehhez a területhez kapcsolódóan a Tájékozottbeteg alkalmazás a felhasználók hiteles egészségügyi tájékoztatását is segíti. Többféle betegségről, azok kezdeti tüneteiről részletes ismertetőt, laborlelet szótárt és a magyar onkológiai betegút állomásait is tartalmazza.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)