Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Felnőtt ételek babásítása

Érdekességek2019. január 27.

A fotók illusztrációk: pixabay.comEgyéves kor körül a korszerűen táplálkozó felnőttek ételeinek nagy részét kis módosítással a picik is ehetik. A „babásítás” alatt azokat az egyszerű eljárásokat értem, amelyekkel a felnőtteknek készülő ételek könyebbé, emészthetőbbé, úgymond diétássá tehetők, hogy az egyéves picik is káros következmények nélkül fogyaszthassák.

Babásításnak nevezve tulajdonképpen azt az egészséges táplálkozási elveknek megfelelő, korszerű főzési technikát ajánlom, amely kicsiknek-nagyoknak a helyes étkezési és táplálkozási kultúrát képviseli.

Ott, ahol a fiatalok külön élnek, esetleg a kismama még gyakorlatlan a főzésben, valószínű, hogy már csak a baba érdekében is, az ételkészítés korszerű, egészséges módszereit sajátítja el, s a felnövő gyerek is ezt a főzési, étkezi szokást örökli majd.

Problémásabb az a többgenerációs nagycsalád, ahol a nagy- vagy a dédszülők főznek, ahol a zsíros, nehéz ételek jelentik az evés örömét, a kövérség (húsosságnak nevezve) az egészség mércéje, ahol a „te is mindent ettél 3 hónapos korodtól” szemlélet uralkodik.

Azt mindenki elfogadja, hogy az elmúlt 20-50 évben romlott a levegő, a víz, a talaj szennyezettsége, hogy változtak a növénytermesztési és állattartási módszerek, hogy az ipari termelés célja nem az élelmiszerek tápértékének megtartása, hanem a minél olcsóbb előállítás és a minél jobb eladhatóság. A tudomány is sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben, az élelmiszerek összetételére, hasznára és ártalmaira vonatkozó ismereteink bővültek.

Mégis nehéz beláttatni, hogy a család bizonyos öröklődő betegségei (tejérzékenység, cukorbetegség, elhízás, magas vérnyomás, köszvény stb.), és ezeknek már gyerekkorban való megjelenése a helytelen táplálkozási szokások következménye.


Egy kisbaba érkezése sok változást hoz a családba. Érte sok mindent megtesznek a felnőttek, kényelemről, szabadidőről, élvezetekről mondanak le. Érdekes, hogy az étkezési szokások és az ezekhez fűződő hiedelmek megváltoztatása – még akkor is, ha a családtagok belátják annak célszerűségét, hasznát, egészségmegőrző fontosságát – a legnagyobb ellenállásba ütközik.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)

Felfázás tiktok-módra?

2025. október 29.

Veszélyes „házi hackek”

Az utóbbi időben a közösségi médiában újra és újra felbukkannak a húgyúti fertőzésre ajánlott gyors „hackek”: szódabikarbónás víz, „csodacukor” D-mannóz, azonnali enyhülést ígérő narancssárga tabletta, otthoni tesztcsíkok. Ezek egy része legfeljebb tüneti mankó, más részük kifejezetten kockázatos – és egyik sem helyettesíti a szakszerű diagnózist és kezelést.

TikTok-trendek, fenntartásokkal


Szódabikarbóna „pH-visszaállításhoz”: a vizelet savasságának csökkentésére és a csípő, égő érzés enyhítésére javasolják a vízben oldott szódabikarbóna bevételét, ám ez nem bizonyított kezelési mód a húgyúti fertőzésre, nagyobb mennyiségben pedig veszélyes is lehet, súlyos mellékhatásokat okozhat, ezért nem ajánlott alkalmazni ilyen célra.
D-mannóz kapszula: a D-mannóz egy természetes cukormolekula, amely a vizelettel ürülve megakadályozza a baktériumok megtapadását a húgyutak falán, így segítve azok kiürülését a szervezetből. Egy friss kutatás kimutatta, hogy nem előzi meg a visszatérő fertőzéseket – ezért önmagában nem tekinthető megoldásnak.
Áfonyalé/-tabletta: a megfelelő PAC (proantocianidin)-tartalmú áfonyakészítmények megelőzésre jók lehetnek, de aktív fertőzés kezelésére nem. [1]
Phenazopyridine (másnéven „AZO”): olyan gyógyszer, amely a vesén keresztül a vizelettel kiválasztva helyi fájdalomcsillapító hatást fejt ki a húgyutakra. Bár csökkentheti a csípő-égő érzést a húgyutak nyálkahártyáján, csak tüneti szer, a fertőzést nem gyógyítja.
Otthoni tesztcsík: segíthet eligazodni, de korlátai miatt nem válthatja ki az orvosi diagnózist és a szükséges laborvizsgálatot.