Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Féloldali orrdugulás - Ezeket a betegségeket jelezheti

Érdekességek2018. január 20.

Gyakori náthás és allergiás tünet az orrdugulás, ám ilyenkor jellemzően mindkét orrnyílás eldugul, vagy felváltva egyik, majd a másik. Ha azonban csak az egyik oldalon jelentkezik orrdugulás, az akár súlyos betegségek tünete is lehet. Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa öt lehetséges kiváltó okot sorolt fel a féloldali orrdugulás hátterében. 

Orrpolip

Az orrpolip az orrnyálkahártya gyulladásos túlburjánzása az orrüregben vagy az orrmelléküregekben , ami ha elér egy bizonyos nagyságot, attól függően, hogy melyik oldalon helyezkedik el, féloldali tartós orrdugulás is jelentkezhet. Jelenléte orrhangú beszédet, szagláscsökkenést , orrváladékozást , ismételt  heveny arcüreggyulladást , felső légúti hurutot  és gyakori fejfájást is okozhat.

Orrsövényferdülés

Az orrüreget belül közel két egyenlő részre választó orrsövény rendellenességére utal az egyoldali, orrdugulás, de gyakran csak a szövődmények hívják fel a figyelmet az elváltozásra: gyakori fejfájás, fülészeti- és garatproblémák , idült, vagy visszatérő heveny arcüreggyulladás jelentkezhetnek. Orrsövényferdülés jele lehet az orrhangú beszéd is, az eltérés társulhat a külső orr deformitásaival is. Ilyenkor szabad szemmel is láthatóak az eltérése: lehet az egész orr tengelye ferde, vagy a sövény alsó éle valamelyik orrnyílásban aszimmetrikusan megjelenik.


Daganat

Daganatos elváltozás az orrüregben, orrmelléküregekben  is kialakulhat, ennek kockázata magasabb azok körében, akik fa-, festék- és vegyipari anyagokkal dolgoznak, számukra ezért is fontos a megfelelő védőfelszerelés viselése. A féloldali orrdugulás mellett felvetheti a rosszindulatú elváltozás gyanúját az orr, az arc duzzanata, az orr váladékozása, szaglászavarok és a gyakori orrvérzés is.

Orrkagyló megnagyobbodás

Az orrnyálkahártya tartós gyulladása, vagy hosszan tartó orrspray használat következménye is lehet az orrkagylók megnagyobbodása. Az orrüregben elhelyezkedő három – alsó, középső és felső – orrkagylók a levegő szűréséért, felmelegítéséért és párásításáért felelősek. Ha a felsorolt okok miatt az alsó orrkagylók néha féloldali túlsúllyal megnagyobbodnak, akkor akadályozzák a légzést és tartós orrdugulást okoznak.  A középső orrkagyló csontos váza veleszületetten megnagyobbodhat, szintén nehezített orrlégzést okozva.

Idegentest az orrban

Kisebb gyerekeknél fordul elő, hogy valamilyen apró játékot – például gyöngyöt, gyurma-, vagy szivacsdarabot – dugnak az orrukba. Gondoljunk erre a lehetőségre is, ha a féloldali orrdugulás mellett a gyereknél kellemetlen szagú, vagy véres orrfolyás jelentkezik. Ilyenkor ne kísérletezzünk otthoni eltávolítással, a rendelőben gyorsan és szakszerűen eltávolítható az idegentest.

Ne legyen orrcseppfüggő!

Orrcsepp-, vagy orrspray-függőségről beszélünk, ha a betegnek valamilyen okból tartós orrdugulása van és emiatt hetek-hónapok óta rendszeresen használja a recept nélkül kapható készítményeket. Ezeket azonban csak a betegtájékoztatóban leírt ideig szabad alkalmazni, huzamosabb idő alatt ugyanis az orrnyálkahártyát tönkretehetik, tartós orrdugulást, orrkagyló megnagyobbodást és szaglásvesztést is okozhatnak. Ha tartós orrdugulástól szenvedünk, fül-orr-gégészeti kivizsgálás során meg lehet állapítani a pontos kiváltó okot és így megfelelő kezelésben részesülhetünk, amivel az orrdugulás szövődményeit is megelőzhetjük.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Rossz lehelet, éjszakai köhögés? Garatcsorgás is okozhatja!

2025. augusztus 23.

Nem mindenki tudja, hogy az orrban vagy az orrmelléküregben termelődő váladék jó része nem előrefelé, az orron keresztül távozik, hanem a garat hátsó falán csorog le a torok irányába. Ez alapvetően nem számít kóros jelenségnek, de ha túl sok vagy sűrű váladék keletkezik, az olyan tüneteket okozhat, mint az éjszakai köhögés, a torokkaparás, a gombócérzés vagy a rossz lehelet. Dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa azokról az okokról beszélt, amelyek hátsófali garatcsorgást okozhatnak.

Mi az a hátsófali garatcsorgás?

Az orr, a melléküregek és a torok felszínét borító nyálkahártya folyamatos váladéktermelődéssel védekezik a kiszáradás ellen. Már csak azért is fontos ennek a felületnek a nedvessége, mert ezen tudnak megtapadni azok a kórokozók, szennyeződések, pollenek, amelyek bejutnak a légutakba. És hogy hová kerülnek ezután? A nyálkahártya csillószőrei hátrafelé hajtják azokat nyállal keveredve a gyomorba, illetve a másik út, amikor a külvilág felé ürülnek az orrváladékkal. Hátsófali garatcsorgásról vagy hátsó garatfali váladékcsorgásról akkor lehet beszélni, ha ez a váladék nem az orron keresztül előrefelé távozik, hanem a garat hátsó falán csorog le a torokba. Ezt normális esetben észre sem vesszük, hiszen a szervezet minden nap termel orrváladékot. Probléma abból adódhat, ha a váladék túl sok, nagyon besűrűsödik vagy nem tud szabadon kiürülni az orrüregből.

A Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF) ajánlásai

2025. augusztus 23.

Mik lehetnek azok az eszközök, módszerek, megközelítések, melyek a mai magyar viszonyok és realitások között is a társadalom széles köre számára hozzáférhetőek?


Időben kezdjük el az öngondoskodást: Legyünk proaktívak testi és lelki jóllétünk megőrzése érdekében. Érdemes idősbaráttá alakítani vagy cserélni otthonunkat, hogy könnyebben mozoghassunk benne és biztonságos legyen idősebb korban is.
Tájékozódjunk az aktív öregedésről: Megbízható forrásokból szerezzünk információkat, kérdezzük például gyógyszerészünket vagy háziorvosunkat. Hallgassunk szakértői podcastokat, és csatlakozzunk olyan közösségekhez, mint például a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF).
Ismerjük meg testünk és elménk működését: Legyünk tudatában egyéni fizikai és mentális szükségleteinknek. Derítsük ki mennyi alvás és mozgás az ideális számunkra, és tartsuk tiszteletben testünk sajátos igényeit.
Legyenek társas kapcsolataink: Legyünk aktív tagjai online vagy offline közösségeknek, ahol támogathatjuk egymást, és értékes beszélgetéseket folytathatunk. Például szánjunk időt a szomszédokkal való jó viszony ápolására.
Törekedjünk az aktivitásra: Vezessünk be olyan apró vagy nagyobb változtatásokat, amelyek növelhetik aktivitási szintünket, például:
a) A lift helyett válasszuk a lépcsőt.
b) Tudatosan használjuk az internetet és a médiát, kerüljük a céltalan görgetést.
Járjunk szűrővizsgálatokra: Rendszeresen vegyünk részt az életkorunknak megfelelő ingyenes vizsgálatokon, például tüdőszűrésen, méhnyakrákszűrésen, mammográfián, fogászati ellenőrzéseken.
Invesztáljunk egészségünkbe: Anyagi lehetőségeinkhez mérten gondoskodjunk fogaink, látásunk, ízületeink, emésztőrendszerünk egészségéről és mentális jóllétünkről.
Kezeljük hatékonyan a fájdalmat: Ne fogadjuk el természetesnek a krónikus fájdalmat, például ízületeinkben, hátunkban. Az eredményes fájdalomcsillapítás segíthet fenntartani aktív életmódunkat. Kérjünk tanácsot gyógyszerészünktől vagy háziorvosunktól.
Használjuk a digitális egészségtámogató eszközöket: Használjunk olyan alkalmazásokat, amelyek segítenek minket, például egészségfigyelő eszközöket vagy diagnosztikai és életvezetési applikációkat.
Tanuljunk és fejlődjünk egész életünkben: Olvassunk, tanuljunk új dolgokat, például idegen nyelveket vagy tudományos érdekességeket. Tornáztassuk az agyunkat rejtvényekkel, logikai játékokkal, hogy frissen tartsuk a gondolkodásunkat és lassítsuk a szellemi hanyatlást.

Koszorúér-betegség, szívinfarktus

2025. augusztus 22.

Az iparilag fejlett országokban a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálozási okot.

Az iszkémiás szívbetegség (ISzB) a szívkoszorúerek szklerotikus beszűkülése, ami a szívizom elégtelen oxigénellátásához vezet. Az artériák meszesedésével plakkok képződnek. Ezek az érfalakban lévő lerakódások zsírmagból, az azt burkoló kötőszövetekből és mészből állnak. Gyulladásos folyamat hatására a plakkok felszakadnak és kiürülnek. Ezt követően a vérlemezkék vérrögöt képeznek a szakadás tömítésére, amelyek elzárhatják a koszorúereket, és ezáltal szívinfarktust okoznak. A vérrög elhelyezkedésétől és kiterjedésétől függően másodperceken belül szívhalál következhet be. Ugyanakkor az artériákon lévő plakkok akár évekig is mozdulatlanok maradhatnak.

Kockázati tényezők

Számos tényező segítheti elő az ISZB kialakulását. Az örökletes tényezők, a nem (a férfiak veszélyeztetettebbek) és az életkor nem befolyásolható tényezőknek minősülnek. A befolyásolható kockázati tényezőknek az alábbiak számítanak:


Dohányzás
Magas vérnyomás
Túlsúly
Hiperlipidémia
2-es típusú cukorbetegség és az azt megelőző állapotok



A szívinfarktus figyelmeztető jelei

• Erős, öt percnél hosszabb ideig tartó mellkasi fájdalom, amely a karokba, lapockába, nyakba, állkapocsba, gyomortájba sugározhat
• Erős feszítő érzés, erős mellkasi nyomás, félelem
• A mellkasi fájdalmat légszomj, hányinger, hányás kíséri
• Hirtelen ájulásérzés (még ha fájdalommal nem is jár), esetleg tudatvesztés
• Az arc bőre sápadt, fakó, hidegen verejtékező

Vigyázat: nem ritka, hogy nőknél figyelmeztető jelként csak légszomj, émelygés és gyomortáji fájdalom lép fel! A fenti jelek esetén azonnal orvost kell hívni!