Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Féloldali orrdugulás – Ezeket a betegségeket jelezheti

Érdekességek2022. július 08.

Gyakori náthás és allergiás tünet az orrdugulás, ám ilyenkor jellemzően mindkét orrnyílás eldugul, vagy felváltva egyik, majd a másik. Ha azonban csak az egyik oldalon jelentkezik orrdugulás, az akár súlyos betegségek tünete is lehet. Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa öt lehetséges kiváltó okot sorolt fel a féloldali orrdugulás hátterében.

Fotó: gettyimages.comOrrpolip

Az orrpolip az orrnyálkahártya gyulladásos túlburjánzása az orrüregben vagy az orrmelléküregekben , ami ha elér egy bizonyos nagyságot, attól függően, hogy melyik oldalon helyezkedik el, féloldali tartós orrdugulás is jelentkezhet. Jelenléte orrhangú beszédet, szagláscsökkenést , orrváladékozást , ismételt  heveny arcüreggyulladást , felső légúti hurutot  és gyakori fejfájást is okozhat.

Orrsövényferdülés

Az orrüreget belül közel két egyenlő részre választó orrsövény rendellenességére utal az egyoldali, orrdugulás, de gyakran csak a szövődmények hívják fel a figyelmet az elváltozásra: gyakori fejfájás, fülészeti- és garatproblémák , idült, vagy visszatérő heveny arcüreggyulladás jelentkezhetnek. Orrsövényferdülés jele lehet az orrhangú beszéd is, az eltérés társulhat a külső orr deformitásaival is. Ilyenkor szabad szemmel is láthatóak az eltérése: lehet az egész orr tengelye ferde, vagy a sövény alsó éle valamelyik orrnyílásban aszimmetrikusan megjelenik.

Daganat

Daganatos elváltozás az orrüregben, orrmelléküregekben  is kialakulhat, ennek kockázata magasabb azok körében, akik fa-, festék- és vegyipari anyagokkal dolgoznak, számukra ezért is fontos a megfelelő védőfelszerelés viselése. A féloldali orrdugulás mellett felvetheti a rosszindulatú elváltozás gyanúját az orr, az arc duzzanata, az orr váladékozása, szaglászavarok és a gyakori orrvérzés is.

Orrkagyló megnagyobbodás

Az orrnyálkahártya tartós gyulladása, vagy hosszan tartó orrspray használat következménye is lehet az orrkagylók megnagyobbodása. Az orrüregben elhelyezkedő három – alsó, középső és felső – orrkagylók a levegő szűréséért, felmelegítéséért és párásításáért felelősek. Ha a felsorolt okok miatt az alsó orrkagylók néha féloldali túlsúllyal megnagyobbodnak, akkor akadályozzák a légzést és tartós orrdugulást okoznak.  A középső orrkagyló csontos váza veleszületetten megnagyobbodhat, szintén nehezített orrlégzést okozva.


Idegentest az orrban

Kisebb gyerekeknél fordul elő, hogy valamilyen apró játékot – például gyöngyöt, gyurma-, vagy szivacsdarabot – dugnak az orrukba. Gondoljunk erre a lehetőségre is, ha a féloldali orrdugulás mellett a gyereknél kellemetlen szagú, vagy véres orrfolyás jelentkezik. Ilyenkor ne kísérletezzünk otthoni eltávolítással, a rendelőben gyorsan és szakszerűen eltávolítható az idegentest.

Ne legyen orrcseppfüggő!

Orrcsepp-, vagy orrspray-függőségről beszélünk, ha a betegnek valamilyen okból tartós orrdugulása van és emiatt hetek-hónapok óta rendszeresen használja a recept nélkül kapható készítményeket. Ezeket azonban csak a betegtájékoztatóban leírt ideig szabad alkalmazni, huzamosabb idő alatt ugyanis az orrnyálkahártyát tönkretehetik, tartós orrdugulást, orrkagyló megnagyobbodást és szaglásvesztést is okozhatnak. Ha tartós orrdugulástól szenvedünk, fül-orr-gégészeti kivizsgálás során meg lehet állapítani a pontos kiváltó okot és így megfelelő kezelésben részesülhetünk, amivel az orrdugulás szövődményeit is megelőzhetjük.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.