Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Felületes trombózis – mi a teendő?

Érdekességek2021. április 16.

A vénás trombózisok közül a mélyvénás kelti a legnagyobb aggodalmat, hiszen könnyen tüdőembóliához vezethet. Ezzel szemben a felületes trombózis bár nem jár közvetlen életveszéllyel, viszont nagy fájdalmak kísérhetik. Hogy mi a teendő felületes trombózis során és után, azt prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája osztotta meg.

Mi az a felületes trombózis?

A felületi vénák gyulladása elsősorban az alsó végtagokon alakul ki, melynek egyik fő rizikófaktora a visszértágulatok megléte. Ekkor a bőr alatt futó vénákban vérrög alakul ki, valamint gyulladásos folyamatok indulnak meg.Tünetei közt a jelentős fájdalom, bőrpír, meleg tapintás fordul elő leggyakrabban. Bár önmagában az állapot veszélytelen, ám esetenként a probléma elhúzódik, ráterjedhet a mélyen fekvő vénákra is, ráadásul kiújulásra hajlamos, így érdemes ekkor szakember segítségét kérni- főleg azért, mert igen könnyű összekeverni a mélyvénás trombózissal!

Mi minden hajlamosít rá?

Mi a teendő, ha felületes trombózisa van?

Az egyik legfontosabb – miután megállapították, hogy nem MVT-vel áll szemben- hogy mozogjon! Bár régebben az volt a nézet, hogy a betegeket a mélyvénás trombózishoz hasonlóan fektetni kell, ám kiderült, ez csak ront az állapoton, ráadásul a mozgáshiány az MVT esélyét is megnöveli. Emellett kompressziós kezelést kell alkalmazni, mely a keringést a felületes vénákból a mély vénák felé tolja el   – mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.


Természetesen a nagy fájdalmak miatt gyógyszeres terápiára is szükség van: elsősorban gyulladáscsökkentő-fájdalomcsillapító (NSAID) típusú készítmények szedése javasolt, valamint gyulladáscsökkentő tartalmú gélek használata. Közkeletű félreértés a heparinos kenőcsök alkalmazása, ugyanis a heparin a bőrön át nem szívódik fel! Továbbá célszerű vénafal erősítőket is alkalmazni, mely a visszerek romlásának ütemét is csökkenti.  LMWH adása a legtöbb esetben nem indokolt, csakis akkor, ha egyéb tényezők miatt fennáll a mélyvénás trombózis esélye (pl.trombofília, régebbi trombózis). Ilyen esetekben viszont fontos, hogy a véralvadásgátló kezelés mellett ne használjon NSAID típusú fájdalomcsillapítót!

Mire figyeljen utána a beteg?


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.