Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Felületes trombózis – mi a teendő?

Érdekességek2021. április 16.

A vénás trombózisok közül a mélyvénás kelti a legnagyobb aggodalmat, hiszen könnyen tüdőembóliához vezethet. Ezzel szemben a felületes trombózis bár nem jár közvetlen életveszéllyel, viszont nagy fájdalmak kísérhetik. Hogy mi a teendő felületes trombózis során és után, azt prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája osztotta meg.

Mi az a felületes trombózis?

A felületi vénák gyulladása elsősorban az alsó végtagokon alakul ki, melynek egyik fő rizikófaktora a visszértágulatok megléte. Ekkor a bőr alatt futó vénákban vérrög alakul ki, valamint gyulladásos folyamatok indulnak meg.Tünetei közt a jelentős fájdalom, bőrpír, meleg tapintás fordul elő leggyakrabban. Bár önmagában az állapot veszélytelen, ám esetenként a probléma elhúzódik, ráterjedhet a mélyen fekvő vénákra is, ráadásul kiújulásra hajlamos, így érdemes ekkor szakember segítségét kérni- főleg azért, mert igen könnyű összekeverni a mélyvénás trombózissal!

Mi minden hajlamosít rá?

Mi a teendő, ha felületes trombózisa van?

Az egyik legfontosabb – miután megállapították, hogy nem MVT-vel áll szemben- hogy mozogjon! Bár régebben az volt a nézet, hogy a betegeket a mélyvénás trombózishoz hasonlóan fektetni kell, ám kiderült, ez csak ront az állapoton, ráadásul a mozgáshiány az MVT esélyét is megnöveli. Emellett kompressziós kezelést kell alkalmazni, mely a keringést a felületes vénákból a mély vénák felé tolja el   – mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.


Természetesen a nagy fájdalmak miatt gyógyszeres terápiára is szükség van: elsősorban gyulladáscsökkentő-fájdalomcsillapító (NSAID) típusú készítmények szedése javasolt, valamint gyulladáscsökkentő tartalmú gélek használata. Közkeletű félreértés a heparinos kenőcsök alkalmazása, ugyanis a heparin a bőrön át nem szívódik fel! Továbbá célszerű vénafal erősítőket is alkalmazni, mely a visszerek romlásának ütemét is csökkenti.  LMWH adása a legtöbb esetben nem indokolt, csakis akkor, ha egyéb tényezők miatt fennáll a mélyvénás trombózis esélye (pl.trombofília, régebbi trombózis). Ilyen esetekben viszont fontos, hogy a véralvadásgátló kezelés mellett ne használjon NSAID típusú fájdalomcsillapítót!

Mire figyeljen utána a beteg?


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.