Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Férfi és női betegségek

Érdekességek2018. május 23.

Számos olyan betegség van, amelyek előfordulásában jelentős különbség fedezhető fel férfiak és nők között. (Itt most természetesen nem a nemi szervek betegségeinek nyilvánvaló különbségeire gondolunk.) Az eltéréseket általában testi (genetikus, hormonális) hatásokkal magyarázzák. Anélkül, hogy ezeknek a tudományosan bizonyított tényezőknek a szerepét kétségbe vonnánk, nézzük meg, hogy lehet-e a különbségeknek lelki háttere, pszichoszomatikája.

Tudjuk, hogy a lelki tényezők nagy szerepet játszanak a testi betegségek kialakulásában. Most lássuk, összefüggésbe hozhatunk-e bizonyos betegségeket meghatározott férfi vagy női személyiségjegyekkel, illetve konfliktus-szituációkkal? Közelebb kerülhetünk-e ezáltal a testi betegségek terén fellelhető különbségek magyarázatához?

Az állandó versenyhelyzet, az elfojtott indulatok, rohanás, időzavar például a szimpatikus idegrendszer aktiválódásához, s ezen keresztül magas vérnyomáshoz, vagy akár infarktushoz vezethetnek. Közismert tény, hogy koszorúér elmeszesedés és a szívinfarktus 50 éves kor alatt elsősorban a férfiakat veszélyezteti. A nők relatív védettségét egy nemi hormonnak, az ösztrogénnek tulajdonítják. De vajon a hormonális különbség az egyetlen ok, ami a nemek közti eltérést magyarázza? Az infarktus rizikófaktorai (dohányzás, koleszterin, magas vérnyomás, elhízás, cukorbetegség, genetikus hajlam) között szerepel a stressz, sőt bizonyos személyiségtényezők, magatartásminták – az úgynevezett „A” típusú viselkedés – is szerepet játszanak a betegség kialakulásában.


Az A típusú személyiség korunk hőse, a „very busy businessman”, aki lázasan tevékeny, örökké siet, (akkor is, ha nem kellene) egyszerre mindig többfélét csinál. Tökéletességre törekszik, nagy követelményeket támaszt másokkal, de még nagyobbakat önmagával szemben, valójában állandó készenlétben él, egy percig sem képes lazítani. Türelmetlen, versengő természetű, hirtelen haragú, ellenséges indulatait azonban elfojtja, elnyomja. A szélsőségesen A típusú viselkedés – különösképpen az ellenséges magatartás – önmagában, más rizikófaktorok nélkül is infarktushoz vezethet. Ez a kép elsősorbanvállalkozókra, üzletemberekre, multinacionális vállalatok vezetőire, illetve feltörekvő, karrieréhes ifjú titánjaira – vagyis főként férfiakra – jellemző. A nők közül főként azok a menedzsernők betegszenek meg infarktusban, akik az üzleti életben a férfias értékrendet elfogadva „férfiként” akarnak érvényesülni.

Akarod tudni mennyire vagy hajlamos a stresszre? A tesztet itt találod >>> 

Az előbbiekkel ellentétben az emésztőszervi betegségek inkább a kiszolgáltatott helyzetű, túlzottan aggodalmaskodó embereket veszélyeztetik. Az az ember van leginkább veszélyben, aki túlzottan befelé fordul, vagyis minden problémáját „lenyeli”, de nem tudja azokat „megemészteni”, tehát azok szükségképpen „megfekszik a gyomrát”. A túlzott aggodalmaskodás, elbizonytalanodás az önbizalom hiánya a paraszimpatikus idegrendszer által vezérelt emésztőszervekben okoz károsodást. Könnyen belátható, hogy ezek a tulajdonságok főleg a nőkre jellemzők, nem csoda hát, hogy az emésztőszervi betegségek statisztikáját a nők vezetik.

Kivételt képez ez alól a szabály alól a fekélybetegség. A fekélybetegség főként a beosztottak betegsége. Egy gyakran idézett anekdota szerint Selye János, a stresszelmélet megalkotója egyszer megkérdezte egy zsarnoki természetű, önkényeskedő admirálistól, hogy van-e gyomorfekélye. „Nekem nincs” – felelte az admirális – „de a beosztottaimnak van”. A férfiak pedig sokkal rosszabbul tűrik az alárendelt viszonyt, mint a nők. A fekélybetegségre hajlamos személyiség általában látszólag nyugodt, „fát lehet vágni a hátán”, érzelmeit – különösen negatív érzelmeit – nehezen tudja kifejezni. Dühét, haragját, indulatait inkább „lenyeli”. A nők túlzott aggodalmaskodása, fokozott szorongása inkább bél- vagy epepanaszok formájában nyilvánul meg.

A légzőrendszer, melynek segítségével sejtjeink éltető oxigénhez jutnak, a bőrhöz hasonlóan az elhatárolódás és a kapcsolat szerve is. Ők a határaink az „Én” és a Külvilág (a „nem Én”) között, egyúttal általuk vesszük fel a kapcsolatot a külvilággal. Míg azonban a bőr-érintkezés szoros, testi kontaktus, mely vállalható vagy elkerülhető (megérinthetünk valakit, vagy engedhetjük, hogy megérintsenek bennünket), egyfajta intimitást, elkötelezettséget jelent, addig a tüdőn, légzésen keresztül létrejövő kapcsolat légiesebb, távolibb, közvetettebb, viszont kényszerítő erejű, nem elkerülhető. Ezen kívül a légzés szoros összefüggésben áll a kommunikációval, hiszen beszéd közben a tüdőből kiáramló levegő rezegteti meg a hangszalagokat. Mindezek alapján talán nem meglepő, hogy a bőrbetegségek a nők, a légzőszervi (gége és tüdő) betegségek pedig a férfiak között gyakoribbak. Hiszen a nők viszonya az intimitáshoz sokkal ambivalensebb, mint a férfiaké. Egyrészt jobban igénylik az érintést, a simogatást, az összebújást, másrészt mindez számukra erős érzelmi elköteleződéssel jár. Ezzel szemben a férfiaknak több problémájuk van a kommunikációval, főként érzelmeik szóbeli kifejezésével.

Ha szeretnéd tudni melyik nőtípusba tartozol, itt töltheted ki a tesztet >>>

Az immunrendszer működésében, betegségeiben is találunk eltéréseket a két nem között. A különbség nem a fertőzések leküzdésében van, hiszen az immunrendszer nemcsak a kórokozók támadásától véd meg minket. Az immunrendszer nemcsak „hadsereg” hanem voltaképpen testünk „ön-tudata”. Az immunrendszer különbözteti meg a sajátot az idegentől, az „én”-t mindattól ami „nem én”.Női öntudatunk az esetek nagy részében jelentős fejlesztésre szorul. Csoda-e hát, hogy a rákos megbetegedések – amelyekkel szemben szintén az immunrendszer veszi fel a küzdelmet – előfordulása 20 és 40 éves kor között a nőknél jóval gyakoribb? És az autóimmun betegségek is – amikor az immunrendszer a szervezet saját sejtjeit ítéli „idegennek”, és támadja meg – mintegy két-háromszor gyakrabban fordulnak elő nők, mint férfiak között.

Rengeteg problémánk mögött vannak lelki okok. Ha, akár párkapcsolatotok problémái miatt, akár más okból életetekben olyan fordulat következett be, aminek a feldolgozásához, a tovább lendüléshez jól jönne két tapasztalt szakember segítsége, forduljatok hozzánk bizalommal: medock.medock@gmail.com vagy +36-30-944-4464


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Hogyan reagáljunk az egyes éhségtípusokra?

2024. szeptember 13.

A tudatos étkezés egyik amerikai szakértője 9 fajta éhséget különböztet meg, melyek közül csak 2 foglalja magában az evést (a gyomor és a sejtek éhsége)! A szerző szerint hallgassunk testünk jelzéseire, és miután felismertünk egy adott éhség-típust, reagáljunk rá javaslatainak megfelelően. 

1. A sejtek éhsége

Amikor testünk sejtjei egyes tápanyagok hiányát érzik, jelzést adnak le. A gyerekek és terhes anyák természetesen érzékenyebbek erre az éhségre.

– A sejtek éhsége kielégítésére figyelnünk kell ezen jelzésekre, és aszerint reagálnunk. Pl. a hús iránti vágy jelentkezik vérszegénység esetén, vagy déligyümölcsöt ennénk szívesen, ha C-vitamin hiányunk van…

2. A szem éhsége 
Egy hívogató, csábító étel látványa mindenképp étvágygerjesztő hatású lehet. Sőt, még egy bőséges étkezés után is kiválthatja az éhséget egy kívánatos külsejű desszert. A tv- és filmreklámok pl. ezt a fajta éhséget használják ki a fogyasztók megnyerésére.

– A szem éhsége kielégítésére a szemet szépséggel kell „táplálni”. Ilyenkor fokozottan figyeljünk pl. a minket körülvevő természeti szépségekre, a környezetünkben lévő dísztárgyakra, művészeti alkotásokra…

3. A fül éhsége

Reggel, ébredés után pl. a működő pirítóssütő, kávéfőző hangja, vagy a tojássütés sistergése éhséget gerjeszthet. Hasonló lehet a hatás, pl. ha a szomszédunk pattogatott kukoricát ropogtat a moziban…

– A fül éhsége kielégítésére üljünk nyugodtan, becsukott szemmel, és figyeljünk jól a minket körülvevő hangokra – először az erősebbekre, aztán a halkabbakra… Vagy ha akkor éppen módunkban áll, hallgassunk zenét.

Emelkedett PSA-szint?

2024. szeptember 13.



Sok férfiban aggodalmat kelt, ha azt látja a laborleletében, hogy a PSA, vagyis a prosztata specifikus antigén szintje emelkedett, mert attól tart, ez csakis prosztatarákra utalhat. Dr. Rákász István, az Urológiai Központ urológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csak daganatos betegség emelheti meg a PSA szintet, valamint részletezte, hogy tünetek esetén szükséges az urológiai vizsgálat.

A free és a total PSA eredményt is fontos jelző

A PSA egy prosztata által termelt fehérje, amelynek szintjét a férfiak életkora és más faktorok is befolyásolják. Két típusát elemezhetik laborvizsgálattal, az ún. free (szabad) PSA-t és a teljes (total) PSA-t. A PSA fehérjék ugyanis kötődhetnek egy másik fehérjéhez, de szabadon is lebeghetnek. A total PSA minden PSA fehérje értékét meghatározza, akár kötött, akár szabad. A free PSA ezzel szemben csak a szabad fehérjék értékét mutatja.

Az American Cancer Society a total PSA eredményei az alábbi rizikót jelölhetik:
– 4 ng/ml alatti total PSA-szint azt jelenti, hogy nem valószínű a prosztatarák jelenléte.
– 4 – 10 ng/ml közti total PSA-szintnél 25%-os a daganat jelenléte.
– 10 ng/ml és afölötti total PSA-szintnél 50%-os vagy afölötti a prosztatarák valószínűsége.
Ugyanakkor a szakorvosok számára nagyon fontos a total és a free PSA értékek összehasonlítása is. A free PSA szintje nagy ingadozást mutathat, de általában a total PSA-hoz mérten magasabb free PSA alacsonyabb prosztatarák rizikót jelent, és fordítva is igaz az összefüggés. Mindazonáltal az adott eredmények még nem jelentik feltétlenül a daganat jelenlétét, hiszen más tényezők is befolyásolják a PSA-szintet.  

A szorongás fizikai tünetei: hogyan ismerhetjük fel és kezelhetjük őket?

2024. szeptember 12.

A szorongás sokkal több, mint egyszerű mentális állapot; gyakran fizikai tünetekben is megnyilvánul, amelyek jelentős hatással lehetnek a mindennapi életünkre. Sokan nem ismerik fel, hogy az állandó feszültség, fejfájás vagy gyomorpanaszok mögött a szorongás állhat. Ebben a cikkben bemutatjuk a szorongás leggyakoribb fizikai tüneteit, és megmutatjuk, hogyan lehet ezeket felismerni és kezelni.  

Miért jelennek meg a szorongás fizikai tünetei?

A szorongás a testünk stresszre adott természetes reakciója, amelyet az evolúció során fejlesztettünk ki a veszélyhelyzetek kezelésére. Amikor szorongunk, a testünk készenléti állapotba kerül, és ennek számos fizikai következménye lehet. A szervezet ilyenkor adrenalin és kortizol hormonokat termel, amelyek felkészítenek minket a „harcolj vagy menekülj” reakcióra. Ha azonban a szorongás állandósul, ezek a fizikai reakciók krónikussá válhatnak, és negatívan befolyásolhatják egészségünket.

A szorongás leggyakoribb fizikai tünetei

1. Gyors szívverés és mellkasi fájdalom

A szorongás gyakran okoz gyors szívverést vagy szívdobogásérzést. Ezt a testünkben áramló adrenalin okozza, amely felkészít minket a cselekvésre. Néhányan akár mellkasi fájdalmat is tapasztalhatnak, amit gyakran összetévesztenek szívproblémákkal. Ha ezeket a tüneteket rendszeresen tapasztalod, fontos, hogy beszélj egy orvossal, hogy kizárja a szívbetegségek lehetőségét.

2. Légszomj és légzési nehézségek

A szorongás egyik legijesztőbb fizikai tünete a légszomj vagy a nehézlégzés. Ez gyakran pánikrohamokkal is társulhat, amikor úgy érzed, hogy nem kapsz elég levegőt. A légzési nehézségek mögött a szorongás által kiváltott hiperventilláció állhat, ami azt eredményezi, hogy túl gyorsan és mélyen lélegzel. 3. Feszültség és izomfájdalom

A szorongás gyakran vezethet krónikus izomfeszüléshez, különösen a nyak, a vállak és a hát területén. Ez a feszültség idővel izomfájdalommá alakulhat, ami tovább fokozza a diszkomfort érzést és a szorongást.