Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Férfi és női betegségek

Érdekességek2018. május 23.

Számos olyan betegség van, amelyek előfordulásában jelentős különbség fedezhető fel férfiak és nők között. (Itt most természetesen nem a nemi szervek betegségeinek nyilvánvaló különbségeire gondolunk.) Az eltéréseket általában testi (genetikus, hormonális) hatásokkal magyarázzák. Anélkül, hogy ezeknek a tudományosan bizonyított tényezőknek a szerepét kétségbe vonnánk, nézzük meg, hogy lehet-e a különbségeknek lelki háttere, pszichoszomatikája.

Tudjuk, hogy a lelki tényezők nagy szerepet játszanak a testi betegségek kialakulásában. Most lássuk, összefüggésbe hozhatunk-e bizonyos betegségeket meghatározott férfi vagy női személyiségjegyekkel, illetve konfliktus-szituációkkal? Közelebb kerülhetünk-e ezáltal a testi betegségek terén fellelhető különbségek magyarázatához?

Az állandó versenyhelyzet, az elfojtott indulatok, rohanás, időzavar például a szimpatikus idegrendszer aktiválódásához, s ezen keresztül magas vérnyomáshoz, vagy akár infarktushoz vezethetnek. Közismert tény, hogy koszorúér elmeszesedés és a szívinfarktus 50 éves kor alatt elsősorban a férfiakat veszélyezteti. A nők relatív védettségét egy nemi hormonnak, az ösztrogénnek tulajdonítják. De vajon a hormonális különbség az egyetlen ok, ami a nemek közti eltérést magyarázza? Az infarktus rizikófaktorai (dohányzás, koleszterin, magas vérnyomás, elhízás, cukorbetegség, genetikus hajlam) között szerepel a stressz, sőt bizonyos személyiségtényezők, magatartásminták – az úgynevezett „A” típusú viselkedés – is szerepet játszanak a betegség kialakulásában.


Az A típusú személyiség korunk hőse, a „very busy businessman”, aki lázasan tevékeny, örökké siet, (akkor is, ha nem kellene) egyszerre mindig többfélét csinál. Tökéletességre törekszik, nagy követelményeket támaszt másokkal, de még nagyobbakat önmagával szemben, valójában állandó készenlétben él, egy percig sem képes lazítani. Türelmetlen, versengő természetű, hirtelen haragú, ellenséges indulatait azonban elfojtja, elnyomja. A szélsőségesen A típusú viselkedés – különösképpen az ellenséges magatartás – önmagában, más rizikófaktorok nélkül is infarktushoz vezethet. Ez a kép elsősorbanvállalkozókra, üzletemberekre, multinacionális vállalatok vezetőire, illetve feltörekvő, karrieréhes ifjú titánjaira – vagyis főként férfiakra – jellemző. A nők közül főként azok a menedzsernők betegszenek meg infarktusban, akik az üzleti életben a férfias értékrendet elfogadva „férfiként” akarnak érvényesülni.

Akarod tudni mennyire vagy hajlamos a stresszre? A tesztet itt találod >>> 

Az előbbiekkel ellentétben az emésztőszervi betegségek inkább a kiszolgáltatott helyzetű, túlzottan aggodalmaskodó embereket veszélyeztetik. Az az ember van leginkább veszélyben, aki túlzottan befelé fordul, vagyis minden problémáját „lenyeli”, de nem tudja azokat „megemészteni”, tehát azok szükségképpen „megfekszik a gyomrát”. A túlzott aggodalmaskodás, elbizonytalanodás az önbizalom hiánya a paraszimpatikus idegrendszer által vezérelt emésztőszervekben okoz károsodást. Könnyen belátható, hogy ezek a tulajdonságok főleg a nőkre jellemzők, nem csoda hát, hogy az emésztőszervi betegségek statisztikáját a nők vezetik.

Kivételt képez ez alól a szabály alól a fekélybetegség. A fekélybetegség főként a beosztottak betegsége. Egy gyakran idézett anekdota szerint Selye János, a stresszelmélet megalkotója egyszer megkérdezte egy zsarnoki természetű, önkényeskedő admirálistól, hogy van-e gyomorfekélye. „Nekem nincs” – felelte az admirális – „de a beosztottaimnak van”. A férfiak pedig sokkal rosszabbul tűrik az alárendelt viszonyt, mint a nők. A fekélybetegségre hajlamos személyiség általában látszólag nyugodt, „fát lehet vágni a hátán”, érzelmeit – különösen negatív érzelmeit – nehezen tudja kifejezni. Dühét, haragját, indulatait inkább „lenyeli”. A nők túlzott aggodalmaskodása, fokozott szorongása inkább bél- vagy epepanaszok formájában nyilvánul meg.

A légzőrendszer, melynek segítségével sejtjeink éltető oxigénhez jutnak, a bőrhöz hasonlóan az elhatárolódás és a kapcsolat szerve is. Ők a határaink az „Én” és a Külvilág (a „nem Én”) között, egyúttal általuk vesszük fel a kapcsolatot a külvilággal. Míg azonban a bőr-érintkezés szoros, testi kontaktus, mely vállalható vagy elkerülhető (megérinthetünk valakit, vagy engedhetjük, hogy megérintsenek bennünket), egyfajta intimitást, elkötelezettséget jelent, addig a tüdőn, légzésen keresztül létrejövő kapcsolat légiesebb, távolibb, közvetettebb, viszont kényszerítő erejű, nem elkerülhető. Ezen kívül a légzés szoros összefüggésben áll a kommunikációval, hiszen beszéd közben a tüdőből kiáramló levegő rezegteti meg a hangszalagokat. Mindezek alapján talán nem meglepő, hogy a bőrbetegségek a nők, a légzőszervi (gége és tüdő) betegségek pedig a férfiak között gyakoribbak. Hiszen a nők viszonya az intimitáshoz sokkal ambivalensebb, mint a férfiaké. Egyrészt jobban igénylik az érintést, a simogatást, az összebújást, másrészt mindez számukra erős érzelmi elköteleződéssel jár. Ezzel szemben a férfiaknak több problémájuk van a kommunikációval, főként érzelmeik szóbeli kifejezésével.

Ha szeretnéd tudni melyik nőtípusba tartozol, itt töltheted ki a tesztet >>>

Az immunrendszer működésében, betegségeiben is találunk eltéréseket a két nem között. A különbség nem a fertőzések leküzdésében van, hiszen az immunrendszer nemcsak a kórokozók támadásától véd meg minket. Az immunrendszer nemcsak „hadsereg” hanem voltaképpen testünk „ön-tudata”. Az immunrendszer különbözteti meg a sajátot az idegentől, az „én”-t mindattól ami „nem én”.Női öntudatunk az esetek nagy részében jelentős fejlesztésre szorul. Csoda-e hát, hogy a rákos megbetegedések – amelyekkel szemben szintén az immunrendszer veszi fel a küzdelmet – előfordulása 20 és 40 éves kor között a nőknél jóval gyakoribb? És az autóimmun betegségek is – amikor az immunrendszer a szervezet saját sejtjeit ítéli „idegennek”, és támadja meg – mintegy két-háromszor gyakrabban fordulnak elő nők, mint férfiak között.

Rengeteg problémánk mögött vannak lelki okok. Ha, akár párkapcsolatotok problémái miatt, akár más okból életetekben olyan fordulat következett be, aminek a feldolgozásához, a tovább lendüléshez jól jönne két tapasztalt szakember segítsége, forduljatok hozzánk bizalommal: medock.medock@gmail.com vagy +36-30-944-4464


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Gluténmentes édességek farsangra, gyerekzsúrra

2026. február 19.

Ha csak kevés időnk marad, akkor is készíthetünk finomságokat az ünnepekre. Varga Dóra dietetikus, két olyan gyorsan elkészíthető receptet is ajánl, ami biztosan a gyerekek kedvence lesz.

Gesztenyés keksz (gluténmentes, tejmentes, diabetikus)



Talán nincs is gyerek, aki ne szeretné a kekszet. Akár magában, akár teával, vagy kakaóval reggelire, uzsonnára is kínálhatjuk a házilag készített ropogtatni valót. Gyerekeknek szervezett összejöveteleken is nagy sikere van, otthon és az óvodában, iskolában is népszerű csemege. A gesztenyés keksz összetevői miatt a fogtündérnek sem kell aggódnia, mivel az édesítéshez xilitet használunk, abból is csak keveset. A gesztenyeliszt eleve édeskés íze, erős aromája mellé nem is kell több.


Cukorbetegek, diétázók figyelmébe!

A napi szénhidrát mennyiség számításánál vegyük figyelembe, hogy 1 darab keksz tápanyag összetétele a következőképpen alakul:


energia: 65 kcal
fehérje 1 g
zsír 5 g
szénhidrát 5 g.



Hozzávalók: (25 darabhoz)


10 dkg gesztenyeliszt
10 dkg finomra őrölt mandula
7 dkg xilit plusz
1 tojás
5 dkg kókuszzsír
1 citrom reszelt héja
1 kk sütőpor

A táplálkozás és a stressz is okozhat refluxot

2026. február 19.



Az életmódunknak számos olyan összetevője lehet, ami kockázati tényezőnek számít a reflux és más betegségek szempontjából is – mondja dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont – Prima Medica belgyógyásza, gasztroenterológus. – Egyrészt egyszerre sokat, zsírosat, túlfűszerezett ételeket eszünk, ráadásul ha a lefekvést megelőző két órában étkezünk, akkor nagy valószínűséggel jelentkeznek a refluxos tünetek. Ha mindezek és a mozgáshiány miatt túlsúllyal, elhízással is küzdünk, akkor szintén jelentősen nő a reflux kialakulásának kockázata. Ugyancsak ilyen életmódelem az alkoholfogyasztás, a dohányzás és a túlzott mértékű koffeinfogyasztás. Nem tekinthető káros életmódelemnek, mégis kockázati tényezőnek számít még a citrusfélék, a paradicsom, csokoládé, a szénsavas italok fogyasztása és bizonyos gyógyszerek szedése is. Utóbbiak közt sajnos éppen az asztma kezelésére szolgáló gyógyszerek, a fájdalomcsillapítók és magas vérnyomás elleni gyógyszerek szerepelnek. Kevésbé szoktunk erre gondolni, de kezeletlen stressz és az ennek talaján kialakuló pszichés problémák is fokozhatják a tüneteket. Ha pedig a panaszok alapján felmerül a gyanú, érdemes kivizsgálni, nincs-e jelen a szervezetben a Helicobacter pylori, ami a lakosság jelentős százalékában megtalálható baktérium.

Ne csak Valentin-napon legyen a szív a főszereplő

2026. február 18.

Valentin-napon szíveket látunk mindenhol: üzeneteken, ajándékokon, csokoládékon. De mikor gondoltunk utoljára arra a szívre, amely egész évben, megállás nélkül dolgozik értünk? Ez a jeles nap tökéletes alkalom arra, hogy a romantika mellé egy kis tudatosság is társuljon – különösen, ha a szív egészségéről van szó.

A szív több mint szimbólum

A szív az érzelmek ikonikus jelképe, ugyanakkor a szervezet egyik legfontosabb szerve, a “motorunk”. „A szív egészsége nagyban függ a mindennapi szokásainktól. Egészségének megőrzése nem kampányszerű feladat, hanem hosszú távú életmódbeli döntések eredménye” – emeli ki Dr. Lőrincz M. Ákos kardiológus.

„A mozgásszegény életmód, a tartós stressz és a nem megfelelő táplálkozás hosszú távon komoly kockázatot jelenthet. Jó hír viszont, hogy már kisebb életmódbeli változtatásokkal is sokat tehetünk a szívünkért. A megelőzés kulcsszerepet játszik, különösen a fiatalabb korosztály esetében, ahol a tünetek még gyakran rejtve maradnak. Emellett fontos tudni, hogy a családunkban voltak-e szív- és érrendszeri betegségek, így a szűrővizsgálatokon való részvétellel, az alkohol és a dohányzás elhagyásával még időben el tudjuk kezdeni a megelőzést.”

Miért fontos erről beszélni?

Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek továbbra is az egyik leggyakoribb egészségügyi problémát jelentik: a statisztikák szerint a keringési rendszer betegségei az összes halálozás több mint feléért felelősek. Becslések alapján évente több tízezer embert érintenek súlyos formában ezek az állapotok.