Fertőzés a kórházban

2025. október 06.

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekről

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés akkor történik, ha valaki nem a betegségétől, hanem a kórházi környezet miatt betegszik meg. A cikkben szeretném röviden bemutatni az olvasóknak, hogy mi is az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés.

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés (vagy röviden EÖF) olyan fertőzés, amelyet egy beteg az egészségügyi intézményben kap el, pl. kórházban, orvosi rendelőben vagy ápolási intézményben. Ezek a fertőzések alapvetően nem az alapbetegséghez kapcsolódóan jelentkeznek. Általában valamilyen mikroorganizmus (pl. baktérium) okozta fertőzés alakul ki, miközben kezelést kap valamilyen más egészségügyi probléma miatt.

Az EÖF gyakran azért fordul elő, mert az egészségügyi környezetben sokféle baktérium, vírus vagy gomba van jelen, és a beteg immunrendszere sokszor legyengült, így fogékonyabb ezekre a mikroorganizmusokra. Fontos, hogy a kórházak és klinikák szigorú fertőtlenítési és higiéniai intézkedéseket tartsanak be annak érdekében, hogy megelőzzék ezeket a fertőzéseket. Az EÖF gyakori példái a kórházi tüdőgyulladás vagy a műtéti sebfertőzés.

Érzett már ilyet?

2025. október 06.

Extraszisztolé, avagy a nagyobb szívütés, a szabálytalan szívverés és szívkihagyás érzése

Az extraszisztolé igen gyakori szívpanasz: szabálytalan szívverés, szívkihagyás érzése, nagyobb szívütés után szünet – mintha leállna a szív – mondják. A rossz érzés ellenére ettől még nem áll le a szív! A 24 órás EKG-monitorozásból ismert, hogy extraszisztolé szinte mindenkinél előfordul, még egészséges szíven is, és gyakran nem is okoz tünetet, panaszt.

Magyarázat

Az extraszisztolé soron kívüli, korán jövő szívütés. Valamilyen okból a normális ütésnél egy szívütés korábban jön, mint a normális, és ez az ütés vezetődik le a szív ún. ingerületvezető rendszerén. Ezért a következő, normális ütés már nem ingerelhető fázisban találja az ingerületvezető rendszert. A következő ütés csak késve tud levezetődni, melynek késése érezhető. Erősebbnek, nagyobbnak pedig azért érezhető, mert a késési időszakban, a hosszabb elernyedési (diasztolés) fázisban több idő áll rendelkezésre, a koszorúerek jobban telődnek, s ezért nagyobb erővel húzódik össze a szív.

Ez tehát önmagában nem kóros, az észlelt panasz és a tünet egy normális, fiziológiai folyamat következménye! Mindenkinél előfordulhat, egészséges szívnél is!

Okok

Leggyakrabban a fel nem ismert vagy nem megfelelően kezelt magas vérnyomáshoz társulhat. A szív betegségén kívül egyéb okai is lehetnek az extraszisztolének:


igen gyakran idegi eredetű stressz, kifáradás okozhatja, vagy
pajzsmirigy-túlműködés,
gyakran hasi puffadás, mely bél- vagy gyomorbetegség következménye (ún. gasztrokardiális vagy más néven Roemheld-szindróma).

Félünk elsősegélyt nyújtani, pedig ez nem egy orvosi vizsga

2025. október 05.

Kampányt indított a Magyar Suzuki és a Magyar Vöröskereszt az elsősegélynyújtási hajlandóság növelése érdekében

Tudjuk, hogy erkölcsi és állampolgári kötelességünk, mégis van még hova fejlődnünk abban, miként kellene elsősegélyt nyújtanunk. A legtöbben attól tartanak, hogy a segítségnyújtással még nagyobb bajt okoznak, pedig a szakértők szerint nem kell orvosi végzettség ahhoz, hogy lélekjelenléttel akár életet mentsünk.

Bár a jogosítvány megszerzéséhez szükség van az elsősegélynyújtás alapvető ismereteinek megszerzésére, mégis, elenyésző azoknak a száma, akik kívülállóként magabiztosan lépnek fel egy közúti baleset alkalmával – ez derült ki a Magyar Suzuki megbízásából, az Ipsos által elvégzett reprezentatív kutatásból[1]. Persze nehéz azzal az érzéssel megküzdeni, hogy tudjuk, rajtunk múlhat egy emberélet. A megkérdezettek döntő többsége, több mint 80 százaléka úgy gondolja, erkölcsi és állampolgári kötelesség segítséget nyújtani. Ugyanakkor hiába ismeri a lakosság kétharmada az elsősegélynyújtás alapjait, mégis bizonytalan, mit kellene tenni; csupán a megkérdezettek egyötöde válaszolta azt, hogy baleset esetén tudná, mi a helyes eljárás a segítségnyújtásra. Azok körében, akik az elmúlt 1-2 évben frissítették elsősegélynyújtó ismereteiket, a felkészültség érzése és a tettrekészség aránya szignifikánsan magasabb az átlagnál.

A bizonytalan sofőröket leginkább a félelem gátolja. Attól tartanak, hogy rosszul csinálnak valamit (46%), illetve a hozzáértés hiányával magyarázták hezitálásukat (21%). Minden ötödik autóst a látvány sokkolja, azért nem segít(ene). Vajon miért gondoljuk azt, hogy az elsősegélynyújtáshoz orvosi végzettség kell? A segélyhívó (112) tárcsázása, a helyszín biztosítása és a sérült nyugtatása is jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy valakinek stabilizáljuk az állapotát. A segítségnek nincs alsó határa – minden apró cselekedet lehet értékes.