Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fiatal felnőtt férfiakat támad meg a Bechterew-kór

Érdekességek2017. május 13.

A közvélekedéssel ellentétben reumatológiai panaszokkal nemcsak az idős, hanem a fiatal korosztály is találkozhat. A Bechterew-kór kifejezetten a húszas, harmincas éveiben járó férfiakat veszélyezteti, amely a gerinc gyulladásával, a mozgás beszűkülésével járhat.

Hiába érint 100 ezer emberből kb. 130-at a Bechterew-kór, nagyon fontos a betegség minél korábbi felismerése, mert zömében fiatal férfiakat érint, akik körében hétszer gyakrabban fordul elő, mint a nők esetében. Dr. Sterba Gréta, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő reumatológusa elmondta, hogy a betegség örökletes is lehet, éppen ezért az érintett családtagjai is veszélyeztetettek.

A 20-30 éves férfiakat érinti leginkább

„A Bechterew-kór során a gerinc ízületei ismeretlen okból begyulladnak, amely csontosodással, a gerinc jelentős mozgás-beszűkülésével jár együtt. Gyakran érintettek lehetnek ezen kívül a csípő- és vállízületek, ritkábban egyéb ízületek is. Többnyire fiatal, 20-30-as éveikben járó férfiakat érint, akik erős, vagy mérsékelt, de tartós derék- és háti gerincfájdalomtól szenvednek” – fogalmazott Dr. Sterba Gréta reumatológus szakorvos.

Fájdalmas tünetek

Valószínűleg a Bechtewer-kórral állunk szemben, ha a háti- ágyéki- keresztcsonti szakaszon, vagy a szegycsonton, a mellkas elülső részén, a bordaporcok területén, illetve a sarkon állandósult, vagy makacsul visszatérő fájdalom jelentkezik. De kialakulhatnak különböző íngyulladások, az Achilles-ín duzzanata is.


 

Veszélyes a kezeletlenség

Kezelése azért is fontos, mert ennek hiányában a gerinc mozgása erősen beszűkül, a fejfordítás, a hajolás, a csavarodó mozgások korlátozottá válnak, a gerinc előre görnyedt helyzetben elmerevedhet, megnehezítve ezzel például a közlekedést, az autóvezetést, a mindennapi életet. De kötötté válhatnak a csípőízületek is, ez pedig az állásban, járásban komoly nehézséget jelent. Veszélybe kerülhetnek a belső szervek: szemgyulladás, prosztata-húgycsőgyulladás, szív-érrendszeri elváltozások, gyulladásos bélbetegség alakulhat ki a Bechtewer-kór következtében.

„A panaszokra oda kell figyelni, és mielőbb fel kell keresni egy reumatológust, aki a fizikális vizsgálat mellett egy általános vérvételből, illetve képalkotói vizsgálatokból, így például speciális röntgenfelvételből, vagy MR-vizsgálat eredményéből állapítja meg a pontos diagnózist”- tette hozzá a reumatológus szakorvos.

A megfelelő gyógyszeres, illetve nem gyógyszeres kezelések kombinálásával ma már a betegség előrehaladása megállítható. Az a legfontosabb, hogy a beteg minél kevesebb fájdalommal, jó mozgásfunkcióval éljen. A kezelés alapját a legkisebb hatásos dózisban alkalmazott non-szteroid gyógyszeres terápia mellett a személyre szabott, mindennapos gerinc gyógytorna, illetve légzőtorna adja, ezek mellett nagyon jó hatású az úszás is. A Bechterew-kór esetében különböző fizioterápiás módszereket és fürdő kezeléseket is sikerrel alkalmaznak, amelyek a feszes izomzatot lazítják, a fájdalmat csökkentik. Amennyiben ezekkel a terápiákkal nem érnek el számottevő javulást, lehetőség van biológiai terápia alkalmazására, amely valódi áttörést jelent kór kezelésében. Ezek a biotechnológiiai úton előállított szerek célzottan, a gyulladást okozó különböző fehérjék szintjén fejtik ki hatásukat.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.