Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Finn szauna: egészség, szépség, relaxació - 7+1 szabály a méregtelenítésért

Érdekességek2023. április 09.

A méregtelenítés legősibb módja a szaunázás. A finnek, felismerve, hogy a bőr nem csak megvéd, hanem lélegezni is képes és a méreganyagok távozásában fontos szerephez jut, kifejlesztették, majd tökéletesítették az eljárást. Hogyan végezzük ma, és mik azok a szabályok, amelyeket saját érdekünkben be kell tartani? Mi a szaunázás rítusa?  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Ősi találmány korunkban
A szauna finn eredetű szó, a "savu" (füst) szóból származik. A szauna területe régen gyakorlatilag megegyezett a lakóhellyel, ez igen népszerű volt Finnországban a letelepedés idején. A finnek szerint a szauna fürdési lehetőséget biztosító épület, s mint ilyennek, a szaunának mindig két közeget kell biztosítania: az egyik alkotórésze a hevítő, a másik eleme pedig a hűtő.

Az 1950-es évektől kezdődően ugrásszerűen megnőtt az új szauna építések száma, szerte a világon. Ebben a folyamatban Finnország döntő szerepet vállalt és ezért a mai napig megőrizve vezető szerepét, joggal nevezhetjük a szauna hazájának!

Finnországban a szaunázásnak ősi hagyományai vannak, de a szauna a ma emberének életmódjához is szervesen hozzátartozik. A finn szauna közel kétezer éves múltra tekint vissza, sőt már az ő letelepedésük előtti korban is ismert volt a szaunázási szokás ebben a térségben.

Az ezerarcú szauna
Funkciójukat tekintve a szaunafülkék sokféle feladatot elláttak, például használták mosókonyhaként, vallási szertartások helyszínei voltak (fizikai, szellemi megtisztulás), illetve gyógyító helyként is számontartották. A szauna a melegnek és a füstnek köszönhetően a ház leghigiénikusabb része volt, sok asszony hozta világra itt gyermekét régebben.

Milyen hatást remélhetünk rendszeresen szaunázva? Relaxálást, pihenést, gyógyulást, megtisztulást – attól függ, kinek mi a célja. A rendszeres szaunázás fokozza az ellenálló képességet, megelőzhető a megfázás, támogatja a vérkeringést, ellazít.

A  forró levegő csodálatos varázslatokat indít el a testben. Különösen látványosan lehet szépülni még tél idején is, amikor a bőr egyszerre szenved a lakás fűtött, száraz levegőjétől és a kinti hideg, száraz levegőtől. A félhomályos szauna melegében a bőrfelszín aprócska hajszálerei megnyílnak az odatóduló véráramnak. A friss vér vitaminokat, vizet hoz a bőr felső rétegeihez. A forróság hatására kitágulnak a bőr pórusai, így az őket eltömítő piszok könnyedén kilökődik. Beindul az izzadás, és a bőr olajmirigyeinek a termelése is. Nem csoda, hogy a szaunázás végeztével a bőr feszesebb, simább, tisztább lesz.

Egy jó szaunázás olyan, mint egy klassz edzés. Megedzi az érrendszert, sokféleképpen megdolgoztatja a testet. Érdemes minden héten végezni, legalább egyszer, és fokozatosan növelni a gyakoriságot.


Hogyan szaunázzunk? 7+1 szabály az egészségért!

  1. Szakítsunk rá elég időt. Szaunázni csak nyugodt körülmények között lehet.
  2. Kezdjük a szaunázást egy frissítő tusolással.
  3. Terítsünk törölközőt a szauna padra, amire ráülünk. Ez egyrészt higiéniás okokból célszerű, másrészt megvéd minket a felforrósodott pad kellemetlen érzetétől.
  4. A szauna hőmérséklete: A 80-90°C elegendő ahhoz, hogy a szauna kifejtse jótékony hatását. A szauna páratartalmát növelhetjük a szaunakályhában található kövekre locsolt vízzel.
  5. A szaunában töltött idő mindig egyéni. A legfontosabb szabály: csak addig tartózkodjunk a melegben, ameddig az jólesik. A javasolt időintervallum, amit a szaunában egyhuzamban eltöltünk, 8-12 perc. Ennyi idő szükséges ahhoz, hogy a testhőmérséklet emelkedni kezdjen, és megkezdődjön a természetes izzadás.
  6. A szaunázás két egymást ismétlődően követő szakaszból áll. Az egyik a forró szaunában történő felhevülés, a másik a lehűlés és pihenés szakasza. A lehűlési szakaszban vehetünk egy frissítő zuhanyt, vagy megmártózhatunk a hideg medencében. Ezek után pihenjünk pár percet, mielőtt ismét visszatérünk a szaunába.
  7. A hevülés és lehűtés szakaszait annyiszor ismételhetjük, ahányszor jólesik. Javasolt: a három alkalommal való ismétlés.
    +1. A szaunázás befejezésekor hagyjunk időt magunknak a pihenésre. Pihenjünk és élvezzük a szaunázás okozta kellemes érzéseket. Tusoljunk le, tusfürdő és szappan használata nélkül. A forró szauna bőrünk pórusait kitágítja, megtisztítja a baktériumoktól és egyéb szennyeződésektől. Végezetül egy ásványvíz vagy frissítő gyümölcslé elfogyasztása, tökéletes befejezése egy élvezetes szaunázásnak.

A szaunázás öröm, szórakozás, kellemes kikapcsolódás. Élj a lehetőséggel, ahányszor csak teheted!

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.