Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fiú vagy lány? – Lehet befolyásolni a gyerek nemét?

Érdekességek2017. április 14.

Sok leendő szülő fürkészi a praktikákat és követi a régi idők megfigyelőinek és jósainak javaslatait, amikor a születendő gyermeke nemét próbálja befolyásolni. Vajon használhatóak ezek a praktikák?

Bár az idevágó módszerek tudományos megalapozottsága erősen hiányos, néhány faktor ténylegesen képes befolyásolni azt, hogy kisfiú vagy kislány fog születni.

Régi megfigyelések és tudományos tanulmányok utalnak arra, hogy ínséges időkben több lánygyermek születik, mint fiú. Egy kutatás eredményei is bizonyítják az előbbieket: Kínában a nagy éhínség idején (1959 és 1961 között) több lánygyermek született, mint fiú. A megfigyelések alapján az éhínség kezdete után mintegy egy évvel volt először megfigyelhető az, hogy jelentősen kisebb arányban születtek fiúk; azaz az anyák már az éhínség idején estek teherbe. Az éhezéses időszakot követően mintegy két évvel kezdett csak hirtelen emelkedni a fiúszületések aránya, és gyorsan helyreállt a – válságos éveket megelőzően is fennálló – kiegyensúlyozott fiú-lány születési arány.

Miért születik több lánygyermek a nehéz időkben?

A kutatók sem szolgálnak egyértelmű magyarázattal az okokra vonatkozóan. Nem ismert, hogy az anya éhezése esetén már a terhesség kezdetén nagyobb valószínűséggel fogan-e meg lánygyermek, vagy ugyanolyan arányban alakul ki terhesség mind a leendő fiú-, mind a leendő lánygyermekek esetén, csak az elvetélt embriók, magzatok között nagyobb arányban vannak fiúk. Mindenesetre feltételezhető, hogy a „gyengébb nem” az erősebb, azaz a lányok túlélőképessége nagyobb, ami a nehéz időkben látványosan is megmutatkozik.


Érdekes és további kutatást igénylő tény, hogy az anya éhezése, nélkülözése a lányok születése felé billenti a mérleg serpenyőjét. Ebből azonban nem következik az, hogy a drasztikus diétázás, a tartós éhezés egyfajta garancia a lánygyermek születésére. Gyermek születésekor – legyen akár fiú, akár lány – legfontosabb a kisbaba egészsége, amihez létfontosságú az anya egészséges táplálkozása.

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.