Flexitáriánus étrend: kevesebb hús, jobb egészség
Érdekességek2024. november 21.
Miért jó az egészségünknek és a vonalainknak, ha korlátozzuk a húsfogyasztást? Egészséges táplálkozás és fogyás egyszerre? Igen, mindez megvalósítható a flexitáriánus diéta segítségével. Tudjunk meg többet követésének okairól és módjáról, hogy egyensúlyba hozzuk táplálkozásunkat a növényi hatóanyagokban gazdag étrend rendszeres fogyasztásával.
A flexibilis (rugalmas) és a vegetáriánus szavakból eredő flexitáriánus diéta korlátozza a húsfogyasztást, anélkül, hogy a vegetarianizmus irányvonalát venné célba. A kevesebb hús középpontban történő szerepeltetése az étrendünkben kettős hatást gyakorol egészségünkre.
Egyrészt csökkentjük vele a húsban megtalálható, gyulladásos elemeket (vas, arachidonsav, leucin…), másrészt – az egyensúly érdekében – növeljük a növényi eredetű táplálékokban megtalálható hatóanyagok (vitaminok, nyomelemek, polifenolok stb.) mennyiségét. Ezáltal számos betegség ellen védjük a szervezetünket, különféle egészségügyi előnyöket biztosítva számára – amennyiben a flexitáriánus diéta szabályait betartva állítjuk össze az étrendünket.
Míg sokak számára nehéz elképzelni egy „igazi” étkezést hús nélkül, a dolgok idővel változnak. Valójában egyre több tanulmány mutat rá az összefüggésre a jelentős mennyiségű húsfogyasztás és a különféle betegségek elősegítésének kockázata között.
Miért együnk kevesebb húst?
– Hogy jó formában maradjunk, megőrizzük vonalainkat
A húsra önmagában szüksége van szervezetünknek. Ami problémát okoz, az a túlzott húsfogyasztás, amely kiegyensúlyozatlan táplálkozást eredményez, mivel növényi tápanyagokban szegény étrendet von maga után. A növényi rostok okozzák pl. egy hírvivő anyag, a propionát (propionsav) bélbaktériumok által történő termelődését, ami hozzájárul a jóllakottság érzés megjelenéséhez, míg a hús csökkenti a propionát termelődését. Egyébként a hús gazdag aminosavakban, amelyek az agyba jutva versenybe lépnek a triptofánnal (fehérjealkotó aminosavval).
Ez utóbbi azonban elengedhetetlen a szerotonin (ingerületátvivő anyag) termeléséhez, ami fékezi az evési vágyat. Tanulmányok sora mutatta ki, hogy a nagy húsevők a leginkább érintettek a túlsúlyossá és az elhízottság problámájában. Hiszen táplálkozásuk általában bővelkedik vörös húsokban, nehéz szószokban, sültekben stb., és zöldségeket esetleg csak szezonálisan választanak hozzájuk köretnek.
– A rákbetegség kockázatának csökkentésére
Egy rákkutatással foglalkozó nemzetközi tanulmány szerint 100 gr vörös hős fogyasztása naponta 17%-kal növeli a végbélrák kialakulásának kockázatát. Ugyanez a megfigyelés vonatkozik napi 50 gr felvágott fogyasztására is. Ennek oka az állati szövetekben található hem-vas, amely oxidatív stresszt okozhat a vastagbélben, megváltoztathatja a DNS-t, és rendellenességeket válthat ki. A felvágottakban lévő nitrozamin vegyületek pedig rákkeltő anyaggá alakulhatnak át. De a káros anyagok termelődésében a főzési mód is számít – a grillezett, a serpenyőben vagy roston sült húsokban rákkeltő összetevők keletkeznek, a legrosszabbnak a barbecue sütési technika mondható. A kockázatok elkerülésére válasszunk más elkészítési módot, pl. párolást, és a húshoz fogyasszunk bőven védő antioxidánsokban gazdag zöldféléket.
– A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére
A vörös húsok telített zsírsavakat tartalmaznak, amelyek nagy mennyiségben jelentősen emelik a vérben a „rossz koleszterin” (LDL) szintjét. De főleg hem-vasat gazdagok, amely elősegítheti e „rossz koleszterin” oxidációját. Ez atherómás (többek közt lipideket tartalmazó) plakkok képződésének kedvez az artériákban, melyek lerakódnak az érfalon. Ezáltal leszűkíti az ércsatornát, így szív- és érrendszeri katasztrófák okozói lehetnek. Végül a hús karnitint (aminosav-származékot) tartalmaz, amelyet a bélflóra erősen atherogén molekulává alakíthat át.
– A bélflóra megfelelő állapotának fenntartásáért
Szervezetünk egészsége érdekében a bélbaktériumoknak rostokra van szükségük. Márpedig csak a növényi eredetű táplálékok szolgáltatják számukra a rostokat. A húsban bővelkedő táplálkozás, amely rendszerint nem tartalmaz pl. elegendő mennyiségű cereálékat, hüvelyeseket, gyümölcsöt és zöldséget, elősegíti a bélflóra egyensúlyának megbillenését. Ennek következményeként emésztési problémák lépnek fel, és kisebb lesz a szervezet ellenállása a fertőzésekkel szemben. A húsban lévő telített zsír vagy a vas előnyös a kórokozó mikroorganizmusok számára. Továbbá hozzájárul a emésztőrendszeri gyulladások és a degeneratív idegrendszeri betegségek kialakulásához, a bél és az agy közötti kommunikáció útján.
– A sav-bázis egyensúly szabályozásáért és javításáért
A felesleges fehérje-bevitel (állati vagy növényi) savas vegyületek képződéséhez vezet a szervezetben. Márpedig a túlzott savtermelés a fáradtság forrása, de a csontok ásványi anyag vesztésének is az oka lehet (mert a szervezet a csontokban lévő kalciumot felhasználja a sav-bázis egyensúly helyreállítására). Szerencsére a hússal együtt kellő mennyiségű gyümölcs és zöldség fogyasztása lehetővé teszi olyan lúgos elemek előállítását, amelyek tompítják ezt a savasságot.
forrás: Patika Magazin
