Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fodros kel – a vitaminforrás

Érdekességek2023. augusztus 28.

Fotó: 123rf.com

A leveles kel (vagy fodros kel, latin nevén: Brassica oleracea) igazi szuperélelmiszer, összetételének és jótékony hatásainak köszönhetően a zöldleveles és sárga színű zöldségek királyának is nevezik.

A kisázsiai eredetű káposztaféléket a rómaiak idejében a vándorló kelták hozták magukkal Európa nyugati része felé. A fodros kel meghonosodott és a középkorig kedvelt zöldségnövény volt.

Többféle kel létezik – kisebb, nagyobb, zöldebb és lilásabb, fekete kék, vörös, zöld. Létezik bőrösen vastag levelű „toszkán” és lapulevélszerű portugál rokon (couve galega). Egyfajta őskáposzta, melynek nincsen „feje”, levelei szabadon nőnek. Sok európai országban használják mindennapi ételekhez, Portugáliától Angliáig.

Miyen tápanyagokban bővelkedik a fodros kel és milyen pozitiv hatással van a szervezetünkre a fogyasztása?

A fodros kelnek igen alacsony a szénhidrát és kalóriatartalma, viszont nagy mennyiségű kálciumot, C-vitamint, folsavat, vasat, mangánt, káliumot, rezet, béta-karotint, rostot, luteint és az összes esszenciális aminósavat, valamint az egészség és szívvédő omega-3 és omega-6 zsírsavakat a legkönnyebben hasznosuló formában tartalmazza. Kéntartalmú hatóanyagai is vannak, amelyek serkentik a szervezet méregtelenítő folyamatait, és segítenek egyes daganatos betegségek megelőzésében.

100 gramm fodros kel a szervezet vitaminszükségletének a 200%-át fedezi!

A brokkolihoz hasonlóan enyhe hőhatásnak kitéve sem veszít sokat tápanyagaiból, sőt ezen antioxidánsok jól tűrik a fagyasztást is.

Fagyasztás után kissé édeskéssé válik az ize, így még változatosabban felhasználható. Tőlünk északnyugatra (mint minden káposztafélét), ezt is szívesen fogyasztják húsokkal. Akinek gyorsabb az anyagcseréje és fogyaszt húst, annak javaslom is kipróbálásra… de nagyon finom tojásrántottába szórva vagy simán magokkal és olajokkal.


– A fodros kel már kis mennyiségben fedezi a szervezet napi K- és A-vitamin szükségletét, kiváló forrása az E-vitaminnak, közel nyolcszor annyi folsavat és négyszer annyi C-vitamint tartalmaz, mint a káposzta.
– Csökkenti a kolszterin szintet, co-enzimjei segítenek az egészséges zsírok égetésében és a méregtelenítésben.
– A fodros kel több karotinoidot tartalmaz, mint a sárgarépa. Bővelkedik a szem egészségét védő luteinben, kalciumtartalma több, mint hatvanszorosa a friss spenóténak, és jelentősen meghaladja a tejben található mennyiséget. Fogyasztása hozzájárul a sejtek épségének fenntartásához, csökkentheti a rák kockázatát (különösen az emlő-, petefészek és prosztatadaganat esetén tehet jó szolgálatot), segít megőrizni a bőr és a haj egészségét, védi a DNS-t, javítja a látást.
– Hatékonyan támogatja az emésztést, javítja a vastagbél természetes tisztulását és a természetes zsírégetést, hozzájárul a szervezet méregtelenítéséhez, így a lapos has elérésében is szövetségesünk lehet. Gyorsítja a kalcium felszívódását, rostjai elősegítik a bélflóra regenerálódását.
– A fodros kel nagyszerű méregtelenítő, a szervezetre káros anyagok eltávolításával többek között az emésztési problémákra, a fáradékonyságra és a krónikus fejfájásra is gyógyír lehet.
– Hatékony gyulladáscsillapító, ezáltal a leveles kel erősíti és védi a húgyutakat, enyhíti az ízületi gyulladások és az asztma tüneteit.
– A fodros kel ösztönzi az idegrendszer és az agy működését, javítja a memóriát. Mangántartalma elérhetővé teszi a táplálékkal felvett szénhidrátok és fehérjék energiatartalmát, könnyebben jönnek létre az idegrendszer működését serkentő zsírsavak.
– A fodros kel Indol tartalmú. Ez a nitrogénvegyület csökkenti bizonyos horzsolások, sérülések el rákosodásának kockázatát főként ösztrogén érzékeny szövetekben. Továbbá izotiocianát tartalma a tumor növekedést gátolja illetve a rákkeltő vegyületek célba jutását akadályozza.

Hogyan vásároljuk és tároljuk?

A mélyzöld szín, az erőteljes szár, a roppanva törő levelek a frissesség jelei. A melegben tárolt kel fonnyadásnak indul, íze megváltozik, keserűbbé válik. A leveleken ne legyenek foltok, elszíneződések. A kisebb egyedek általában puhábbak és gyengédebb ízűek. Enyhén nedves törölközőbe csavarva, hűtőben napokig eltartható. Csak felhasználás előtt mossuk meg.

Fodros kel a konyhában

Áztatással tisztítsuk. A szár és a levél bármilyen, kelkáposztával készült ételben hasznosítható. Színét hőkezelés után is megtartja. Fogyaszthatjuk nyersen is, vékonyra szeletelve, de mivel tapintása keményebb, felülete durvább, a legtöbb recept olajban párolást ír elő.

Káposztára emlékeztető ízét kiemeli a fokhagyma, a citromlé és az olívaolaj. Olajon megfuttatva színesítsünk vele almával és magvakkal gazdagított salátát, forgassuk tésztába, adjuk főtt gabonaféléhez, esetleg héjában főtt burgonyához.

A remek kelből készült forró egytálételt dobjuk fel feta sajttal és olajos magvakkal. Tehetjük pizzára. Kínáljuk sajtos puffancshoz, zsemléhez. Nyers leveléből ivólevet készíthetünk.

A teljes szöveg és forrás: nepgyogyaszat.com


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.

Ha gyengül a sugár

2026. szeptember 19.

A férfiak tabutémái közé tartozik a prosztata, még inkább annak vizsgálata, ellenõrzése. Ám a férfiasságát az ilyen jellegû "titkolózással" az erõsebbik nem nem tudja megvédeni, sõt... Épp a komolyabb, és nehezebben is gyógyítható problémák elkerülése miatt fontos, hogy a férfiak beszéljenek - ha másnak nem is, az orvosnak, de neki mielõbb - a tünnetekrõl, illetve hogy negyven éves kor felett rendszeresen vegyenek részt szûrõvizsgálaton.

A szûrés sok késõbbi betegséget képes megelõzni. Felismerhetõvé teszi a prosztata-megnagyobbodást már a kezdeti stádiumban, illetve segítségével lehetõség adódik az ennél sokkal veszélyesebb prosztatarák korai stádiumának kiszûrésére is.

A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (benignus prosztata-hiperplázia, BPH) kellemetlen panaszokat okozó betegség, mely a 60 évesnél idõsebb férfiak több mint felénél kialakul.

A betegséggel és az általa okozott panaszokkal azonban nem kell szükségszerûen együtt élni. A folyamat megállítható, sõt akár vissza is fordítható...