Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fogadalmak nélkül boldogan? 6 dolog, ami miatt érdemes a célkitűzések iránt elköteleződni!

Érdekességek2021. január 01.

Fogadalmak Az újév első napján szinte kényszert érzünk arra, hogy bizonyos fogadalmakat tegyünk. Ezek jó részéből azonban többnyire semmi nem lesz. Fogadalmak helyett ezért érdemesebb inkább reális célkitűzéseket megfogalmazni. Hogy miért? Mert az elérésükért tett erőfeszítések fokozzák a boldogságérzetet!

Pszichológiai kutatásokból kiderül, hogy azok az emberek, akik valami számukra fontos cél elérésére törekszenek - mint amilyen például egy szakma elsajátítása, egy utazás megszervezése, vagy egy hobbi tökéletesítése – boldogabbak, mint azok, akiknek nincsenek konkrét célkitűzéseik.
Boldoggá azonban nem önmagában a cél elérése tesz, hanem az érte tett erőfeszítés, küzdelem és munka, ill. az azt követő sikerélmény. Ahogyan Zig Ziglar mondja: „Amit a cél elérésével kapunk, közel sem olyan fontos, mint amivé válunk, amíg azt elérjük.

Nem csupán a boldogság átélése miatt lehet azonban érdemes erőfeszítéseket tenni egy-egy cél elérése érdekében. Az elköteleződés számos egyéb előnnyel is járhat:


1. Időstrukturálás
Ahhoz, hogy képesek legyünk elérni a célunkat, meg kell tanulnunk beosztani az időnket. A célok eléréséhez sokszor részcélokon keresztül vezet az út, melyek teljesítéséhez konkrét időpontokat érdemes kitűzni, hogy később ellenőrizni tudjuk az eredményeket.
A célok értelmet adnak az életünknek, melyben az időnek is megváltozik a szerepe. Értékesebbé, tartalmasabbá, ellenőrizhetőbbé válik.

2. Együttműködés
Céljaink elérése során gyakran lehet szükség arra, hogy közben másokkal együttműködjünk. Ennek megtanulása önmagában nagy előnyt jelenthet a szociális készségeink fejlesztése szempontjából, miközben a célkitűzés egyes lépései új embereket, és kapcsolatokat hozhatnak az életünkbe, mely révén kölcsönösen gazdagabbá válunk.

3. Rugalmasság
Egy-egy cél eléréséhez sokszor más utat kell választanunk, mint azt korábban gondoltuk. Akadályokba ütközhetünk, bizonyos korlátaink miatt változtatásra kényszerülhetünk, épp ezért szükség lehet arra, hogy időnként módosítsunk, finomítsunk, újratervezzük a megvalósítási tervet. Ehhez kellő rugalmasságra, vagy annak elsajátítására van szükség, ezt pedig később más területen is hasznosíthatjuk.

4. Biztonság
Annak, akinek céljai, valamint az azok eléréséhez szükséges tervei vannak, inkább érzi azt, hogy kontrollt gyakorol az élete alakulása felett, mely növeli a biztonságérzetét.

5. Önbecsülés
A célkitűzések nem csupán az életünk alakulása feletti kontroll érzésének átélését teszik lehetővé. Általa az önmagunkba vetett hit is erősödik, ez pedig határozottabbá, magabiztosabbá tehet. Segítségével nő az énhatékonyság és önbecsülés szintje.

6. Önmegvalósítás
Annak számára, akinek céljai vannak az életben, melyek eléréséért konkrét lépéseket tesz, többé nem kérdés, hogy mi értelme van nap-nap után dolgozni, küzdeni, olykor lemondásokkal teli döntéseket hozni. Az, akinek terve van, hogyan érje el egy bizonyos célját, tudja, mit miért tesz, ezáltal értelmet talál a mindennapokban, hasznosnak érezheti azt, amit tesz, hasznosnak élheti meg önmagát.

Az emberi elme racionalizál, ezért semmi sem teszi annyira demotiválttá az egyént, mint ha úgy érzi, nincs értelme annak, amit csinál. 
Lelkessé, motiválttá mindig az tesz, amit értékes, fontos tevékenységnek ítélünk meg. Egy-egy hosszú távú cél elérése érdekében pedig a pillanatnyi lemondás és/vagy áldozatvállalás is könnyebben teljesíthetőnek tűnhet.

Fogadalmak helyett tehát érdemesebb inkább konkrét vagy hosszú távú célkitűzéseket megfogalmazni - akár az újévtől függetlenül - melyek nem csupán abban segíthetnek, hogy elérjük azt, amire vágyunk, hanem az elérésükre irányuló erőfeszítések során számos olyan előnnyel kecsegtetnek, melyek révén hasznosabbnak, magabiztosabbnak, boldogabbnak élhetjük meg önmagunkat. 


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Az auditív feldolgozási zavar diagnosztizálása

2025. december 19.

Az auditív feldolgozási zavar (APD) olyan állapot, amelyben a gyermekek nehezen értelmezik a hallott információt, ami megnehezíti a beszéd és a hangok megértését. A diagnózis felállítása érdekében fontos, hogy a szülők audiológust (hallásszakértőt) keressenek fel, mivel csak ők képesek pontosan diagnosztizálni az APD-t.

A diagnózis általában egy átfogó audiológiai értékeléssel kezdődik, amely magában foglalja a hallásvizsgálatokat és a különböző auditív feldolgozási teszteket. Az audiológusok a következő fő problématerületeket keresik:

Auditív figura-háttér

Ez a jelenség akkor fordul elő, amikor a gyermek nehezen tudja megérteni a beszédet a háttérzaj mellett. Például egy zsúfolt osztályteremben, ahol több gyermek beszél egyszerre, az APD-vel küzdő gyermek számára frusztráló lehet, hogy nem tudja kiszűrni a tanár hangját.

Példa: képzeljük el, hogy egy gyermek egy csoportban ül, ahol más gyerekek zajonganak. Amikor a tanár utasításokat ad, a gyermek nem hallja tisztán, mert a háttérzaj elnyomja a fontos információt.

Auditív zárás

Ez akkor jelentkezik, amikor a gyermek nem képes „kitölteni a hiányosságokat” a beszédben. Ez különösen akkor problémás, ha a beszélő hangja túl gyors vagy tompa.

Példa: ha egy gyermek hall egy mondatot, de nem érti az összes szót (pl. „A kuty… fu… a parkban”), akkor nem tudja rekonstruálni a mondatot, és így nem érti meg annak jelentését.

Milyen testmozgást végezzünk 65 éves kor felett?

2025. december 19.

A 65 év felett kezdődő időszak nem a visszalépésről, hanem a tudatosan megőrzött életminőségről szólhat. Többek között a rendszeres mozgás az egyik legfontosabb, amely hozzájárul ahhoz, hogy ez az életszakasz energikus és önálló maradjon. A jól megválasztott gyógyászati segédeszközök pedig biztonságot és magabiztosságot adnak a mindennapokban, legyen szó mozgásról, otthoni tevékenységről vagy az önállóság megőrzéséről. Az alábbi útmutató ehhez kínál gyakorlati és könnyen alkalmazható tanácsokat.

A mozgás ereje a mindennapokban

A 65 év feletti életkorban a mozgás nem csupán ajánlott, hanem az egészség egyik legfontosabb pillére. Napi 25–30 perc séta már bizonyítottan javítja a keringést, erősíti az izmokat és csökkenti az elesések kockázatát. Ezt a mozgásformát nem szükséges egyben elvégezni: három rövidebb, tízperces séta ugyanilyen hatásos. A rendszeresség a kulcsa annak, hogy az izmok, az ízületek és az állóképesség hosszú távon is fenntartható legyen.

A járásbiztonság érdekében érdemes stabil, zárt kérgű cipőt viselni, és kerülni a sima talpú lábbeliket. Ha valaki bizonytalanabb járású, a nordic walking botok kiváló támaszt nyújtanak, ráadásul a felsőtest izmait is bevonják a mozgásba. Sokan nem tudják, hogy akár napi néhány száz méter botokkal megtett séta is jelentősen javítja az egyensúlyt, különösen akkor, ha időskori egyensúlyprobléma vagy lábizom-gyengeség áll fenn.

A mozgást otthon is biztonságosan lehet gyakorolni: például 5–6 méter hosszú folyosón oda-vissza sétálva, falnál vagy korlátnál támaszkodva. Érdemes tudni, hogy a mozgás elhagyása már két hét alatt észrevehető fizikai visszaesést okozhat, ezért a napi néhány perc aktivitás életminőséget meghatározó tényező.

AIDS – továbbra is velünk van a betegség

2025. december 18.

Bár Magyarországon európai összehasonlításban is kiemelkedő a HIV-ellátás színvonala, és államilag finanszírozott a hozzáférés a korszerű terápiákhoz, még mindig magas a későn kiszűrt betegek aránya, és alacsony a szűrési hajlandóság – mutattak rá a Pro Infectologia Alapítvány szakértői a Dél-pesti Centrumkórházban az AIDS World Day alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A becslések szerint a hazánkban élő fertőzöttek jelentős része – akár a fele – nincs tisztában az állapotával, emiatt továbbra is sokan már csak a betegség előrehaladott, tünetes stádiumában kerülnek az ellátásba. Az utóbbi években ugyancsak emelkedett a fertőzött nők aránya, és több esetben is előfordult a korábban itthon nem jellemző perinatális átvitel olyan édesanyák újszülöttjeinél, akik nem tudtak arról, hogy fertőzöttek. A legfrissebb adatok szerint 2024-ben mintegy 40,8 millió HIV-fertőzött ember élt világszerte, körülbelül 1,3 millió új fertőzést jelentettek, és 630.000 ember hunyt el AIDS-ben, illetve a fertőzés szövődményei miatt.

„Bár az elmúlt évtizedekben jelentős eredmények születtek a HIV terjedésének a visszaszorításában, a friss adatok arra figyelmeztetnek, hogy az AIDS mint megoldásra váró globális egészségügyi probléma, továbbra is velünk van” – fogalmazott dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet centrumvezető főorvosa, a Pro Infectologia Alapítvány szakértője.