Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fogadalmak nélkül boldogan? 6 dolog, ami miatt érdemes a célkitűzések iránt elköteleződni!

Érdekességek2021. január 01.

Fogadalmak Az újév első napján szinte kényszert érzünk arra, hogy bizonyos fogadalmakat tegyünk. Ezek jó részéből azonban többnyire semmi nem lesz. Fogadalmak helyett ezért érdemesebb inkább reális célkitűzéseket megfogalmazni. Hogy miért? Mert az elérésükért tett erőfeszítések fokozzák a boldogságérzetet!

Pszichológiai kutatásokból kiderül, hogy azok az emberek, akik valami számukra fontos cél elérésére törekszenek - mint amilyen például egy szakma elsajátítása, egy utazás megszervezése, vagy egy hobbi tökéletesítése – boldogabbak, mint azok, akiknek nincsenek konkrét célkitűzéseik.
Boldoggá azonban nem önmagában a cél elérése tesz, hanem az érte tett erőfeszítés, küzdelem és munka, ill. az azt követő sikerélmény. Ahogyan Zig Ziglar mondja: „Amit a cél elérésével kapunk, közel sem olyan fontos, mint amivé válunk, amíg azt elérjük.

Nem csupán a boldogság átélése miatt lehet azonban érdemes erőfeszítéseket tenni egy-egy cél elérése érdekében. Az elköteleződés számos egyéb előnnyel is járhat:


1. Időstrukturálás
Ahhoz, hogy képesek legyünk elérni a célunkat, meg kell tanulnunk beosztani az időnket. A célok eléréséhez sokszor részcélokon keresztül vezet az út, melyek teljesítéséhez konkrét időpontokat érdemes kitűzni, hogy később ellenőrizni tudjuk az eredményeket.
A célok értelmet adnak az életünknek, melyben az időnek is megváltozik a szerepe. Értékesebbé, tartalmasabbá, ellenőrizhetőbbé válik.

2. Együttműködés
Céljaink elérése során gyakran lehet szükség arra, hogy közben másokkal együttműködjünk. Ennek megtanulása önmagában nagy előnyt jelenthet a szociális készségeink fejlesztése szempontjából, miközben a célkitűzés egyes lépései új embereket, és kapcsolatokat hozhatnak az életünkbe, mely révén kölcsönösen gazdagabbá válunk.

3. Rugalmasság
Egy-egy cél eléréséhez sokszor más utat kell választanunk, mint azt korábban gondoltuk. Akadályokba ütközhetünk, bizonyos korlátaink miatt változtatásra kényszerülhetünk, épp ezért szükség lehet arra, hogy időnként módosítsunk, finomítsunk, újratervezzük a megvalósítási tervet. Ehhez kellő rugalmasságra, vagy annak elsajátítására van szükség, ezt pedig később más területen is hasznosíthatjuk.

4. Biztonság
Annak, akinek céljai, valamint az azok eléréséhez szükséges tervei vannak, inkább érzi azt, hogy kontrollt gyakorol az élete alakulása felett, mely növeli a biztonságérzetét.

5. Önbecsülés
A célkitűzések nem csupán az életünk alakulása feletti kontroll érzésének átélését teszik lehetővé. Általa az önmagunkba vetett hit is erősödik, ez pedig határozottabbá, magabiztosabbá tehet. Segítségével nő az énhatékonyság és önbecsülés szintje.

6. Önmegvalósítás
Annak számára, akinek céljai vannak az életben, melyek eléréséért konkrét lépéseket tesz, többé nem kérdés, hogy mi értelme van nap-nap után dolgozni, küzdeni, olykor lemondásokkal teli döntéseket hozni. Az, akinek terve van, hogyan érje el egy bizonyos célját, tudja, mit miért tesz, ezáltal értelmet talál a mindennapokban, hasznosnak érezheti azt, amit tesz, hasznosnak élheti meg önmagát.

Az emberi elme racionalizál, ezért semmi sem teszi annyira demotiválttá az egyént, mint ha úgy érzi, nincs értelme annak, amit csinál. 
Lelkessé, motiválttá mindig az tesz, amit értékes, fontos tevékenységnek ítélünk meg. Egy-egy hosszú távú cél elérése érdekében pedig a pillanatnyi lemondás és/vagy áldozatvállalás is könnyebben teljesíthetőnek tűnhet.

Fogadalmak helyett tehát érdemesebb inkább konkrét vagy hosszú távú célkitűzéseket megfogalmazni - akár az újévtől függetlenül - melyek nem csupán abban segíthetnek, hogy elérjük azt, amire vágyunk, hanem az elérésükre irányuló erőfeszítések során számos olyan előnnyel kecsegtetnek, melyek révén hasznosabbnak, magabiztosabbnak, boldogabbnak élhetjük meg önmagunkat. 


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Ritmusban napról napra

2026. szeptember 12.

Tekintsen biológiai órájára is, s éljen megfelelõ ritmus szerint! A különbözõ napszakokban a szervezetünk többé-kevésbé készen áll bizonyos tevékenységekre. Profitáljon hát biológiai órájából, idõzítse tevékenységeit a legmegfelelõbb idõpontra, s hozza ki magából a maximumot. 

Hormonok, testhõmérséklet, éberség... minden pillanatban ki vagyunk téve biológiai ciklusunk ingadozásainak. Testünk precíziós mûszerhez, leginkább egy pontos órához hasonlatos. Az agynak két része játssza az összehangoló szerepet. A hipotalamusz az "inga", amely olyan külsõ hatások alapján mozog, mint például a nap és az éjszaka váltakozása. Másfelõl a tobozmirigyet tartják a szervezet "homokórájának". Szinte állandó ritmust követ a nap 24 órájában.

Igazítsa magát a belsõ órájához!

A szervezetünkben zajló különbözõ ingadozások, melyeknek legtöbbször nem is vagyunk tudatában, életritmusunk szempontjából rendkívül fontosak. Amennyiben figyelembe vesszük azokat, hatékonyabb munkára, nagyobb teljesítményre leszünk képesek mindennapjaink során. Az alábbiakban bemutatunk egy átlagos napot óráról órára, mely a biológia törvényei szerint telhet el...

Néhány tanács visszeres panaszokra

2026. szeptember 11.

Mozogjunk sokat! A kerékpározás, az úszás, a futás erõsítik a láb izomzatát. A jól fejlett lábizmok összenyomják a vénákat és ezáltal elõsegítik a vér áramlását a szív felé. 

Ami hasznos a lábnak:

- Mozogjunk sokat! A kerékpározás, az úszás, a futás erõsítik a láb izomzatát. A jól fejlett lábizmok összenyomják a vénákat és ezáltal elõsegítik a vér áramlását a szív felé.
- Minden alkalmat ragadjunk meg, hogy a lábunkat a vízszintesnél magasabbra emelve felpolcoljuk, mert ez is elõsegíti a vér visszaáramlását a szívbe.
- A lábak letusolása hideg vízzel ugyancsak fokozza a véráramlást.
- Munkahelyen is tehetünk valamit vénáink érdekében. Használjunk ki minden lehetõséget arra, hogy lábunk helyzetén változtassunk.
- Rendkívül hasznos a vízben járás. Töltsük meg a fürdõkádat kb. 10-15 cm magasságig hideg vízzel és lassan járjunk helyben.

Üvegbe zárt nyár

2026. szeptember 11.

Az alább közölt cikkben az egészséges táplálkozásra vonatkozó tanácsok mellett roppant érdekes információkat olvashat a titokzatos E-számokról is! 

Az egészséges táplálkozás egyik fontos irányelve a változatosság. Ez biztosíthatja a megfelelõ tápanyagellátást bármelyik évszakban. A boltokban, patikákban kapható számtalan vitamin- és ásványianyag- tabletta ellenére a legjobb és legízletesebb, ha ételekkel fogyasztjuk el pl. az ásványi anyagokat. Nyáron és kora õsszel a zöldségek és gyümölcsök széles tárháza áll rendelkezésünkre, de ez az az idõszak, amikor az éléskamrát is feltöltjük. Persze meg is vásárolhatjuk a sárgabaracklekvárt vagy a cseresznyebefõttet, de az otthoni befõzés ismét reneszánszát éli. Ki a pénz miatt, ki az "így biztosan tudom, hogy mit eszek" elgondolással áldozza idejét nyár végén a gyümölcsök, zöldségek otthoni tartósítására. Ehhez azonban már nyáron a gondos gazda szemével kell a piacon szétnéznünk, és nem árt, ha tudjuk, mit miért teszünk.

Nincs új a nap alatt

Az, hogy melyik tartósítási eljárás honnan eredt, természetesen nagymértékben függött a terület éghajlatától. A napfényes meleg vidékrõl terjedt el az aszalás és a szárítás. A füstölés a tûz fölötti szárítás tökéletesítésébõl alakult ki. A zöldségfélék savanyításának technológiája a keleti népektõl származik. A görög és a római kultúrában a mézben, mustban tartósított gyümölcsök, sõt a cukrozott gyümölcsök õseit is fellelhetjük. Az õsi tartósítási módokhoz tartozik a szárítás, a füstölés, a sózás, a savanyítás, sõt az erjesztés is. Az élelmiszer-tartósítást egy francia cukrász fejlesztette ki a XVIII. század végén és hosszú kísérletei során jutott el oda, hogy dugóval lezárt palackokban az élelmiszereket több éven át romlatlan állapotban képes volt eltartani, pedig ebben az idõben a romlást okozó mikroorganizmusokról még semmit sem tudtak. Késõbb egy orosz kutató készített tengerészek részére hosszabb ideig elálló konzervet. A pasztõrözés, amely az élelmiszerek, italok tartósításában széles körû alkalmazást nyert, Pasteur nevéhez fûzõdik. A hûtési módszerek tökéletesítése a XVIII. századra tehetõ. Az elsõ hûtõgép szabadalmaztatása a XIX. században következett be, pár évvel késõbb a kompresszoros hûtõgép indult hódító útjára.