Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fogadalmak nélkül boldogan? 6 dolog, ami miatt érdemes a célkitűzések iránt elköteleződni!

Érdekességek2021. január 01.

Fogadalmak Az újév első napján szinte kényszert érzünk arra, hogy bizonyos fogadalmakat tegyünk. Ezek jó részéből azonban többnyire semmi nem lesz. Fogadalmak helyett ezért érdemesebb inkább reális célkitűzéseket megfogalmazni. Hogy miért? Mert az elérésükért tett erőfeszítések fokozzák a boldogságérzetet!

Pszichológiai kutatásokból kiderül, hogy azok az emberek, akik valami számukra fontos cél elérésére törekszenek - mint amilyen például egy szakma elsajátítása, egy utazás megszervezése, vagy egy hobbi tökéletesítése – boldogabbak, mint azok, akiknek nincsenek konkrét célkitűzéseik.
Boldoggá azonban nem önmagában a cél elérése tesz, hanem az érte tett erőfeszítés, küzdelem és munka, ill. az azt követő sikerélmény. Ahogyan Zig Ziglar mondja: „Amit a cél elérésével kapunk, közel sem olyan fontos, mint amivé válunk, amíg azt elérjük.

Nem csupán a boldogság átélése miatt lehet azonban érdemes erőfeszítéseket tenni egy-egy cél elérése érdekében. Az elköteleződés számos egyéb előnnyel is járhat:


1. Időstrukturálás
Ahhoz, hogy képesek legyünk elérni a célunkat, meg kell tanulnunk beosztani az időnket. A célok eléréséhez sokszor részcélokon keresztül vezet az út, melyek teljesítéséhez konkrét időpontokat érdemes kitűzni, hogy később ellenőrizni tudjuk az eredményeket.
A célok értelmet adnak az életünknek, melyben az időnek is megváltozik a szerepe. Értékesebbé, tartalmasabbá, ellenőrizhetőbbé válik.

2. Együttműködés
Céljaink elérése során gyakran lehet szükség arra, hogy közben másokkal együttműködjünk. Ennek megtanulása önmagában nagy előnyt jelenthet a szociális készségeink fejlesztése szempontjából, miközben a célkitűzés egyes lépései új embereket, és kapcsolatokat hozhatnak az életünkbe, mely révén kölcsönösen gazdagabbá válunk.

3. Rugalmasság
Egy-egy cél eléréséhez sokszor más utat kell választanunk, mint azt korábban gondoltuk. Akadályokba ütközhetünk, bizonyos korlátaink miatt változtatásra kényszerülhetünk, épp ezért szükség lehet arra, hogy időnként módosítsunk, finomítsunk, újratervezzük a megvalósítási tervet. Ehhez kellő rugalmasságra, vagy annak elsajátítására van szükség, ezt pedig később más területen is hasznosíthatjuk.

4. Biztonság
Annak, akinek céljai, valamint az azok eléréséhez szükséges tervei vannak, inkább érzi azt, hogy kontrollt gyakorol az élete alakulása felett, mely növeli a biztonságérzetét.

5. Önbecsülés
A célkitűzések nem csupán az életünk alakulása feletti kontroll érzésének átélését teszik lehetővé. Általa az önmagunkba vetett hit is erősödik, ez pedig határozottabbá, magabiztosabbá tehet. Segítségével nő az énhatékonyság és önbecsülés szintje.

6. Önmegvalósítás
Annak számára, akinek céljai vannak az életben, melyek eléréséért konkrét lépéseket tesz, többé nem kérdés, hogy mi értelme van nap-nap után dolgozni, küzdeni, olykor lemondásokkal teli döntéseket hozni. Az, akinek terve van, hogyan érje el egy bizonyos célját, tudja, mit miért tesz, ezáltal értelmet talál a mindennapokban, hasznosnak érezheti azt, amit tesz, hasznosnak élheti meg önmagát.

Az emberi elme racionalizál, ezért semmi sem teszi annyira demotiválttá az egyént, mint ha úgy érzi, nincs értelme annak, amit csinál. 
Lelkessé, motiválttá mindig az tesz, amit értékes, fontos tevékenységnek ítélünk meg. Egy-egy hosszú távú cél elérése érdekében pedig a pillanatnyi lemondás és/vagy áldozatvállalás is könnyebben teljesíthetőnek tűnhet.

Fogadalmak helyett tehát érdemesebb inkább konkrét vagy hosszú távú célkitűzéseket megfogalmazni - akár az újévtől függetlenül - melyek nem csupán abban segíthetnek, hogy elérjük azt, amire vágyunk, hanem az elérésükre irányuló erőfeszítések során számos olyan előnnyel kecsegtetnek, melyek révén hasznosabbnak, magabiztosabbnak, boldogabbnak élhetjük meg önmagunkat. 


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Gyógyszerszedés várandósan

2026. július 28.



A várandósság 9 hónapja alatt is jelentkezhetnek olyan panaszok és betegségek, amelyek szükségessé teszik a leendő anyuka gyógyszeres kezelését. Rövid összefoglalónkban bemutatjuk, hogy a kismamákat gyakran érintő panaszok esetén milyen gyógyszerek alkalmazása kínálhat hatásos és biztonságos megoldást.




Várandósság alatt jelentkező panasz, tünet
Szükség esetén a terhesség alatt is alkalmazható, elsőként javasolható, vény nélküli forgalomban is elérhető hatóanyag, készítmény


fájdalom
paracetamol


láz
paracetamol


orrdugulás (náthás vagy allergiás eredetű)
hipertóniás sóoldat


allergiás panaszok (több szervet érintő tünetekkel)
második generációs, régóta ismert H1-antihisztamin


terhességi hányás
B6-vitamin


gyomorégés
kalcium- vagy magnéziumtartalmú antacid


puffadás
szimetikon


hasmenés
orális rehidráló oldat


székrekedés
rost, probiotikum, ozmotikus hashajtó (polietilénglikol)


aranyérbetegség
prokain, efedrin, e. coli, cickafarkolaj


allergiás bőrpanaszok
dimetindén


rovarcsípés okozta viszketés
dimetindén


akné
benzoil-peroxid


tetvesség
olajalapú készítmények


ajakherpesz
karbenoxolon


bőrgomba
klotrimazol, bifonazol


lábszárgörcs
magnéziumsók



Ütõs téma: a stroke

2026. július 27.

A stroke kialakulásának okairól és a megelõzés lehetõségeirõl



Becslések szerint évente 40-50 ezer beteg kerül kórházba szélütés miatt és jelenleg körülbelül 250-300 ezer stroke-on átesett beteg van ma Magyarországon. Minden megelõzött stroke-esemény, minden megmentett élet nemzetgazdasági jelentõséggel bír, hiszen a stroke a második leggyakoribb halálok, emellett a rokkantság legfõbb okát, azaz a független életvitel megszûntét jelenti. A stroke-ra különösen illik az a megállapítás, hogy a legjobb kezelés a megelõzés, ezért fontos, hogy ismerjük a kialakulásához vezetõ okokat, illetve a veszélyeztetõ tényezõk csökkentésének lehetõségeit.

Azokat a tényezõket nevezzük stroke-kockázati tényezõknek, vagy másképpen stroke-rizikófaktoroknak, melyek fontos szerepet játszanak a kialakulásában.

Léteznek befolyásolható és nem befolyásolható kockázati tényezõk. Nem befolyásolható tényezõ a beteg kora, neme és a már bekövetkezett TIA vagy elszenvedett stroke. A rizikófaktorok nagyobb csoportját a befolyásolható tényezõk adják, melyekre kellõ hangsúllyal figyelve jelentõsen csökkenthetõ a stroke kialakulása. Ezen befolyásolható tényezõkhöz tartoznak az életmóddal összefüggõ rizikófaktorok és a stroke rizikóját növelõ betegségek.

Egészségünkre

2026. július 27.

Ügyeljünk a megfelelõ folyadék-utánpótlásra

A testünk több mint felét (50-60%) alkotó folyadék nem alkot zárt rendszert. A vízfelvétel és a vízleadás állandó egyensúlyban van, melynek eredményeként a test folyadékmennyisége csak szûk határok között ingadozik, kb. 500 ml határon belül. A szervezet állandóan üríti magából a folyadékot, melynek összemennyisége normális hõmérsékletnél, megerõltetés nélkül 2,5 liter naponta, kánikulában, sportolás közben akár 4-5 literig is felmehet. Az elvesztett folyadékot - amely vizelet (1300 ml), széklet (150 ml), verejtékezés (500 ml) illetve légzés (450 ml) útján távozik szervezetünkbõl - folyamatosan pótolnunk kell.

Normális körülmények között testünk szomjúságérzettel jelzi, mikor van szüksége folyadék-utánpótlásra. Erre azonban sajnos nem mindig lehet hagyatkozni, mivel ez a szabályozás csak 1% vízveszteség után lép fel. Jobb tehát ha állandóan gondoskodunk utánpótlásról, akkor is, ha nem vagyunk szomjasak. Szervezetünk maga is termel folyadékot az anyagcsere-folyamatok eredményeként a tápanyagok elégetésekor, melynek mennyisége mintegy 300 ml naponta. A maradék másfél litert táplálék és folyadékfelvétel útján kell pótolnunk. A szükséges folyadékmennyiséghez italok, folyékony ételek és élelmiszerek közvetítésével jutunk.