Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fogápolási tanácsok a tökéletes szájápoláshoz

Érdekességek2024. szeptember 26.

Nem létezik tökéletes szájüreg, azonban néhány egyszerű tanács betartásával rengeteg fejfájástól megkímélhetjük magunkat. Ha téged is érdekel, hogy miként varázsold még ragyogóbbá a mosolyod, akkor olvasd el ezt a bejegyzést!

Fotó: 123rf.comAz afta megelőzése

Az egyik gyakori probléma a nyálkahártyán szokott megjelenni apró, fekete fekélyek képében. Megelőzése nemcsak a 12 évnél fiatalabbaknál fontos, hanem felnőttkorban is. Tény és való, hogy nem ismerjük a pontos okát, legalább azt kitapasztaltuk, hogy mit tehetünk a kialakult fekély ellen. Amennyiben nem akarunk aftától szenvedni, fogadjuk meg a következőket:

A szuvasodás kezelése

A másik gyakori szájüreg probléma a szuvasodás. Talán senkinek nem kell elmagyarázni a jelentését, mert egyszer biztos, hogy szenvedtünk tőle. A fogszuvasodás kissé alattomos, de ne higgyük azt, hogy lehetetlen felvenni vele a harcot. A következő tanácsok betartásával igenis leküzdhető!


Hányszor mossunk fogat?

Az aftát és a szuvasodást leszámítva is érdemes a fogaink egészségére figyelni. A fenti kérdésre gyakran fogunk többféle választ kapni. Egyesek úgy tartják, hogy minden étkezés után mossunk fogat, de legalább reggel és este. Az a legjobb, ha ezzel nyitjuk és zárjuk a napot. Fontos megjegyezni, hogy az esti fogmosás után mindig használjunk fogselymet, így a legrejtettebb ételdarabkák sem maradnak a fogaink között.

Fotó: 123rf.com

Mennyi ideig tartson a fogmosás?

A pár másodperces fogmosással igencsak felületi munkát fogunk végezni. Ha tudjuk, akkor mossuk 2 vagy 3 percig. Próbáljunk meg a szánk legvégébe is elérni, és sose hagyjuk ki a nyelvünket. Érdekes, de a legtöbb ember azért küzd a rossz szájszaggal, mivel a nyelve tövén rengeteg baktérium éli boldog életét. Igaz, hogy nem mindig kellemes a torkunkig nyúlni a fogkefével, de soha ne hagyjuk ki a napi rutinunkból.

Minden étkezés után azonnal?

Ha valaki minden egyes étkezés után a fürdőszobában végzi, akkor érdemes figyelembe vennie egy szabályt. Amennyiben savas ételt evett, úgy várnia kell fél órát! A citrom, a narancs, a paradicsom mind ide tartoznak. Ha a fogyasztásuk után azonnal elrohanunk megmosni a fogunkat, akkor a fogkrém felerősíti a savak hatását, és roncsolni fogjuk a fogzománcot. A 30 perc leteltével ez a veszély már nem áll fenn.

Hogyan érdemes fogat mosni?

Sok ember beleesik abba a hibába, hogy teljes erejéből sikálja a fogait. De gondoljunk csak bele, hogy mit érnek el valójában. A friss lepedék puha, hiszen csak pár órája került a szánkba. Pár könnyed mozdulattal meg tudunk tőle szabadulni, tehát az erős mosással csak a fogzománcot koptatjuk. Minél erősebben csináljuk, annál gyorsabban fog kopni. A fogkövet úgyis csak a szakember tudja eltávolítani, elég, ha mi csak a szennyeződésekre fókuszálunk. A titok inkább a technikában rejlik. Válasszunk puha, tömött sörtéjű, esetleg közepes sörtéjű fogkefét, ami lehet hagyományos vagy elektromos. Utóbbinál figyeljünk arra, hogy ne nyomjuk rá erősen a fogunkra, inkább a mozdulatainkra koncentráljunk.

Milyen gyakran cseréljük a fogkefét?

A fogkefe nemcsak tönkremehet, hanem baktériumokkal is megtelhet, éppen ezért cseréljük le háromhavonta. Amennyiben a sörték idő előtt szétválnak, az azt jelenti, hogy helytelen a technikánk, és túl erősen mossuk a fogunkat. Ha három hónap múlva pont úgy néz ki, mint újkorában, akkor a kevésbé hatékony fogmosásra gyanakodhatunk.

Milyen fogkrémet vegyünk?

A technika mellett az sem mindegy, hogy mivel mosunk fogat. A gyereknek mindig gyerek fogkrémet válasszunk, mivel ez más összetevőket tartalmaz. Amikor előbújnak az első maradandó fogak, ott áttérhetünk a magasabb fluoridtartalmú fogkrémek használatára. A felnőtteknek pedig szintén a fluorid szerint érdemes fogkrémet választaniuk.

Elég a fogkefe?

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a fogkefe használata nem elég. Legalább esténként vegyük elő a fogselymet, mert csak így tudunk a fogaink közé hatolni, és kitaszítani az apró ételdarabokat. Az első használat után nagy eséllyel fogunk vérzést tapasztalni, mivel az íny reagál a külső behatásra. Ez általában 3 nap után enyhülni szokott. A selyemnél arra vigyázzunk, hogy ha a két fog között nagyon megfeszül, akkor a hirtelen rándítással belevághatunk az ínyünkbe.

Fogmosás helyett rágó?

A rágózás gyors megoldást jelenthet, ha nem tudunk fogat mosni. Azonban ne feledjük, hogy a fogak közé nem ér el. Előnye, hogy beindítja a nyáltermelést, ami elűzi a baktériumokat. Viszont ezt se vigyük túlzásba, mivel az egész napos rágózás csak az állkapocs ízületünket koptatja.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Bőrdaganatokról röviden

2025. május 30.

A napozás bármely évszakban jólesik, de vigyázat, a mértéktelen napozás a melanoma kialakulásának valószínűségét növeli! Bár mindenki fél a bőrdaganatoktól, mégis sokan nem veszik komolyan a megelőzést.

A bőrdaganatok között szerencsére sok jóindulatú is van, a leggyakoribbak a következők:

Anyajegyek – sokszor veleszületett, máskor később megjelenő elváltozások, melyek színben és felszínben is eltérnek a környezetüktől. Legnagyobb jelentősége a festékes anyajegyeknek van, mivel egy részük rosszindulatúan átalakulhat, különösen a sérülésnek kitett helyeken. Ha méret-, alak- vagy színváltozást, az anyajegy környezetében csomóképződést észlelünk, azonnal szakemberhez kell fordulni.

Papillomák – inkább idősebb korban jelentkeznek, főleg a nyakon és a karon. Ez egy eleinte sárgásbarna, majd egyre sötétebb, morzsalékony, szemölcsös felszínű növedék. Elsősorban esztétikai problémát okoz, és megfelelő módszerrel könnyen eltávolítható.

Keloid – főleg fiatal felnőtteken, valamilyen sérülés vagy műtét helyén keletkező, tömött tapintatú, vörös, a környező bőr felé rákollószerű „lábakat” képező, fényes felszínű daganat, ami időben kezelve jó eredménnyel gyógyítható. Vannak olyan elváltozások is, melyek szövettanilag már rosszindulatúak, de korai felismerésük a gyógyulás esélyét jelentősen növeli! Ilyenek:

Alapsejtes bőrrák – eleinte kis fénylő, széli részén értágulatokkal tarkított növedék. Áttétet nem képez, ám a környező szöveteket roncsolhatja. Sebészi módszerrel, röntgenbesugárzással és egyéb, speciális módszerekkel kezelhető.

Elszarusodó laphámrák – legtöbbször az arcon, nyakon, kézháton alakul ki, enyhén kiemelkedő, sárgásbarna színű, elszarusodó felszínű daganat. Gyorsan növekszik és áttétet is képez, ezért mielőbbi sebészi eltávolítása ajánlott.

Melanoma – a bőr festéktermelő sejtjeiből, általában ép területen alakul ki, de meglévő festékes anyajegyekből is elfajulhat. Száma az utóbbi években növekszik, középkorúakon és fiatalokon is előfordul, színe világosbarnától a kékesfeketéig terjed. Áttétet képez, kezelése műtéti, kiegészítve más lehetőségekkel, besugárzással és infúziós kezeléssel.

Csak egy kis fejfájás?

2025. május 30.



Nem szabad bagatellizálni!

Mi, emberek eléggé kényelmesek vagyunk. Ha fáj a fejünk, bekapunk egy pirulát, és kész. A reklámok is ezt sugallják. Ha hetente fáj a fejünk, hetente tesszük ugyanezt. Pedig nagyobb körültekintéssel kellene kezelni ezt a tünetet.

Miért van az, hogy egy fogfájásnál előbb-utóbb elmegyünk a fogorvoshoz, egy fejfájásnál, akár legyen az hetente többször is, nem megyünk? Dr. Szok Délia neurológus, az egyik legismertebb fejfájás-specialista mondja el erről a véleményét.

– A fejfájás egy panasz. Mégpedig nagyon gyakori panasz. Mindenkinél előfordul az élete során. A kérdés az, hogy milyen gyakorisággal és milyen erősséggel. Ha nem elviselhetetlen, akkor jön a fájdalomcsillapító. Mert ezeket recept nélkül meg lehet venni, de ezzel a kontroll is eltűnik, és kialakulhat egy hozzászokás, ami már igen veszélyes egészségügyi probléma. A fejfájással élő személyek akár egész életük során sem jutnak el amiatt orvoshoz. Nem is említik az orvosnak, hogy ilyen panaszuk van, hanem öngyógyítással kezelik a fájdalmat. Pedig már az sem mindegy, milyen típusú a fejfájás. Lehet féloldali, lüktető, hányingerrel társuló – ez migrénes jellegű, vagy kétoldali, körkörös, feszítő-nyomó – ez a tenziós típusú fejfájásra jellegzetes.

Van, amelyik hirtelen kezdetű, főleg egy nem fejfájós egyénnél, vagy időskorban jelentkezik először – ezek veszélyre felhívó jelek. Hirtelen kezdődő, erős fejfájás fokozódó fájdalommal, amely fájdalomcsillapítókra nem múlik. Ez egy tipikus tüneti fejfájás, aminek valamilyen szervi ok állhat a hátterében. Ez lehet valamilyen agyi betegség, de lehet akár zöldhályog, vagy magas vérnyomás is. Ezt mindenképpen ki kell deríteni, mert magát az okot kell kezelni, és akkor a fejfájás mint kísérő tünet is elmúlik. Ilyenkor kivizsgálás javasolt. A háziorvos utalja majd tovább a beteget a szakterületekre, köztük a neurológiára, ami a fejfájás vizsgálati helye.

Az allergia Önnel utazik!

2025. május 29.



Az asztma az arra hajlamos egyénekben a légutak krónikus gyulladásos betegsége, mely azok kisebb-nagyobb mérvű elzáródásával jár. A gyulladás fokozza a légutak érzékenységét a sokféle irritáló anyaggal szemben. Sokszor nem is deríthető fel az asztma kóroka. A betegség leggyakoribb megjelenési formája az allergiás asztma. Némely ember szervezete a környezetben lebegő porra, füstre, virágporra, állati szőrre olyan reakciókkal válaszol, mintha az valamilyen ártó anyag, betegségkeltő mikroorganizmus lenne: a szervezetben ezek az anyagok immunválaszt váltanak ki.

Az immunválasz része egy olyan anyag felszabadulása (hisztamin), mely izgatja a szöveteket: kivörösödést, a szövetek duzzanatát, könnyezést, a torok nyálkahártyájának izgalmát, köhögés, tüsszentést, orrfolyást vált ki. Nemcsak a szálló porra, hanem ételekre, vegyi anyagokra, gyógyszerekre is allergiás lehet valaki. Ugyanilyen reakciót vált ki a méh- és szúnyogcsípés, egyes tengeri csalánozók szúrása.

Az egészséges ember hörgőjének – mely a légcső folytatása és a tüdő-léghólyagocskákba vezet – keresztmetszete tág, mert a hörgőcső körül az izmok ellazultak és a hörgő nyálkahártyája is vékony. Ez könnyű, gyors levegőáramlást tesz lehetővé. Az asztmás ember gyulladt hörgőjének átmérője szűk, mert a körülötte levő izmocskák görcsösen összehúzódnak, a hörgő nyálkahártyája duzzadt, és a járatot nyák tölti ki. Emiatt a levegő beáramlása a tüdőbe nehezített.

Az asztmás roham kiváltó okai

A betegség akut fellobbanása legtöbbször az utazási stressz hatása, de kiválthatja azt vírusos fertőzés is. Nincs azonban elegendő bizonyíték arra nézve, hogy az asztmás beteg influenza elleni védőoltása előnyös hatású.