Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fogkrémek és szájvizek semlegesítik a COVID-19 vírust

Érdekességek2020. december 04.

Laboratóriumi vizsgálatok szerint a cinket vagy ónt tartalmazó fogkrémek, illetve a cetil-piridinium-klorid (CPC) tartalmú szájvizek 99.9%-ban semlegesítik a COVID-19-et okozó vírust. A vizsgálatok a Colgate kutatási program részét képezik, amely keretén belül megfertőződött embereken végeztek klinikai vizsgálatokat, hogy felmérjék a szájápolási termékek hatékonyságát a szájban megtalálható vírus mennyiségének csökkentésében, amely hozzájárulhat a COVID-19-et okozó vírus terjedésének lassításához.

Fotó: 123rf.comA laboratóriumi vizsgálatokban – amelyekben elsőként vizsgáltak fogkrémet – a Colgate Total és a meridol fogkrémek 2 perc után semlegesítették a vírus 99.9%-át. A Colgate Plax és Total szájvizek már 30 másodperc után hasonlóan hatékonynak bizonyultak a vírus semlegesítésében. Az októberben befejezett vizsgálatokat a Rutgers New Jersey Medical School (NJMS) Közegészségügyi Kutató Intézetével és a Regionális Biológiai Biztonsági Laboratóriumokkal együttműködve végezték. 

Az eredmények azt mutatják, hogy egyes fogkrémek és szájvizek segíthetnek csökkenteni a SARS-CoV-2 vírust, amely a COVID-19 megbetegedéseket okozza, azáltal, hogy ideiglenesen csökkentik a szájban található vírus mennyiségét. Az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Járványügyi Központja szerint a vírus cseppfertőzés útján terjed, tehát amikor egy fertőzött személy köhög, tüsszent, énekel, beszél vagy levegőt vesz.

“Klinikai vizsgálataink korai szakaszában járunk, de az előzetes laboratóriumi és klinikai eredményeink nagyon ígéretesek” – mondta Dr. Maria Ryan, a Colgate klinikai igazgatója. “Jóllehet, a fogmosás és a szájvizes öblögetés nem számítanak kezelésnek, illetve nem nyújtanak teljes körű védelmet, segíthetnek a vírus továbbadásának csökkentésében és terjedésének lassításában, kiegészítve a maszkviselés, szociális távolságtartás és a gyakori kézmosás által biztosított védelmet.”

Dr. David Alland, a Fertőző Betegségek divízió vezetője és a COVID-19 Elhárítási és Pandémiás Felkészültségi Központ (CCRP2) igazgatója, aki Dr. Pradeep Kumar és Dr. Riccardo Russo orvos kollégáival a Rutgers NJMS tanulmányt vezette, a következőket mondta: “Tekintettel arra, hogy a nyál olyan mennyiségű vírust tartalmazhat, mint ami az orrban és a torokban található, valószínűsíthető, hogy a szájból származó SARS-CoV-2 vírus hozzájárul a betegség továbbadásához, főként tünetmentes fertőzött személyeknél, akik nem köhögnek. Ez alapján a szájban lévő vírus mennyiségének csökkentése segíthet megakadályozni a vírus továbbadását a szájápolási termékek hatástartama alatt.”


“A Colgate világszerte számos kutatóval együttműködve végez klinikai kutatásokat, vizsgálva a szájápolási termékek szerepét a szájüregben található vírusmennyiség csökkentésében. Úgy gondoljuk, hogy az egyéb megelőző intézkedések mellett a szájápolás jelentős szerepet játszik a járvány elleni küzdelemben.” – mondta Dr. Ryan.

A járványhelyzet idején minél többet tudunk a vírusról, annál hatékonyabban tudjuk felvenni ellene a küzdelmet, ezért nagyon örülök, hogy a Colgate egy ilyen lenyűgöző kutatási programot folytat. Folytatnunk kell az egészségügyi hatóságok által ajánlott óvintézkedések betartását, azonban ezekkel a tanulmányokkal további módszereket is alkalmazhatunk a fertőzés továbbadásának megelőzése érdekében olyan szituációkban, ahol elkerülhetetlen a személyes kontaktus, például fogorvosi vizsgálatok során.” – mondta Dr. Mark Wolff, a Pennsylvaniai Egyetem fogorvosi karának dékánja.

A szájápolási termékek vezető gyártójaként, a Colgate elkötelezett amellett, hogy elöljáró szerepet töltsön be a tudományban és termékei megfeleljenek az egészségügyi kihívásoknak, valamint kielégítsék a fogyasztói igényeket. Ha többet szeretne megtudni a jó szájhigiénia általános egészségre gyakorolt hatásáról, a maszk viselés okozta szájhigiéniai problémákról, valamint egyéb témákról, látogasson el a www.colgate.com weboldalra.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)