Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fogorvosnál – Nem kell, hogy fájjon!

Érdekességek2020. október 18.

„Ma fogorvoshoz megyek”, mondja a kolléganőnk és mi sajnálkozva válaszolunk; „Te szegény!”. Vajon meddig él még az a belénk rögzült kép, hogy a fogorvosnál fájdalmak várnak, amikor ma már nincs olyan beavatkozás, melyet ne lehetne fájdalommentesen elvégezni? Összeszedtük, milyen módjai vannak az érzéstelenítésnek, az egyes kezeléseknél mit javasol a szakértő!

 

Fotó: gettyimages.com„A mai modern eljárásoknak köszönhetően gyakorlatilag fájdalommentessé tehető az összes fogászati beavatkozás, ez a bevett gyakorlat a mi klinikánkon is. Az eljárásokat két nagy csoportra oszthatjuk, az egyik a helyi érzéstelenítés, míg a másik a fogászati altatás.” – ismerteti a lehetőségeket a győri Dent Art Klinik szájsebész, implantológus szakorvosa, Dr. Csák Csaba.

Mikor válasszuk az ézéstelenítést és mikor az altatást?

A szakember az érzéstelenítést azokban az esetekben javasolja, amikor a beavatkozás során szükséges a páciens folyamatos közreműködése. Ilyen a harapás beállítása a fogpótlások készítésekor, illetve tömések elkészítése után, de hidak beragasztásakor is szükséges a kommunikáció.

Az alsó fogak érzéstelenítésére a vezetéses érzéstelenítés módszert alkalmazzák, ilyenkor az érzéstelenítőt az alsó fogak ellátását biztosító ideg közvetlen közelében adják be. Az adott oldalon elzsibbadnak a fogak, a nyelv és az arc is.

Felső fogak kezelésekor csak a kezelendő fogakhoz juttatnak érzéstelenítőt és már az injekció beszúrási helyét is elérzéstelenítik egy érzéstelenítő zselével így még a legkisebb fájdalomtól is megkímélhetik a pácienst.


Fotó: 123rf.comAzon páciensek számára, akik nagyfokú szorongással küzdenek a beavatkozásokat illetően javasolt a fogászati altatás, bódítás. Ezt minden esetben aneszteziológus szakorvos végzi, egyetlen tűszúrással apró kanülön keresztül adagolják a szükséges altatószereket.

„A nálunk alkalmazott vénás altatás egy kábult, de kellemes kedélyállapotot eredményez, mely során a páciens képes a kommunikációra és az együttműködésre, de a félelmek és a szorongás maradéktalanul feloldódik, ami gördülékennyé teszi a kezelést mindkét fél számára. Legfontosabb alapelveink közé tartozik a páciensek biztonságára és kényelmére való törekvés, ezért egy kellemes pihenőszobát is kialakítottunk betegeink részére, ahol nyugodt körülmények között pihenhetnek és néhány órás megfigyelés után kísérővel távozhatnak klinikánkról.” – mondja Dr. Csák Csaba.

Fogorvosnál szorongás nélkül

Az emberek tűrőképessége más és más, mindenkinek teljesen egyéni a fájdalomküszöbe. A fájdalommentes fogászat esetében tehát legfontosabb, hogy ne csak az adott kezeléshez keressen az őt kezelő orvos módszert, de a páciens igényeihez is alkalmazkodjon. A szakember tapasztalatai szerint azok a páciensek, akik megtapasztalták a fájdalommentes kezelések hatékonyságát ma már vidáman, szorongás nélkül érkeznek a fogorvosi rendelőbe.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A diabétesz

2025. december 08.

A munkahely is lehet gyógyító közeg

Magyarországon a cukorbetegség komoly népegészségügyi kihívás: statisztikák szerint 2025-ben a lakosság már mintegy tizede él diabétesszel hazánkban, és a fel nem ismert esetek aránya is magas. A november 14-i Diabétesz Világnap idei témája a „Cukorbetegség és a munkahely”, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a munka világa alapvetően befolyásolja a diabétesszel élők mindennapjait és jóllétét. Ebből az alkalomból a Budai Egészségközpont diabetológus szakorvosa gyakorlati tanácsokkal segít a munkavállalóknak és a munkáltatóknak egyaránt.

A munkahelyi jóllét tétje

A KSH adatai alapján már több mint 1,1 millió cukorbeteg van Magyarországon, akiknek a túlnyomó többsége 2-es típusú diabéteszes. Az azonosítatlan esetek aránya is magas, körülbelül 17 százalék – vagyis több százezren lehetnek, akik még nem tudnak a betegségükről. Riasztó, hogy a 18 év alattiak körében is folyamatosan nő az esetek száma.

A 2025-ös Diabétesz Világnap fókuszában a munkahelyi jóllét áll, hiszen a világon több millió munkaképes korú cukorbeteg él, akik nemritkán előítéletekkel, diszkriminációval, vagy akár kirekesztéssel is szembesülnek a munkahelyeken. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség adatai szerint négyből három érintett tapasztalt már szorongást, depressziót vagy más mentális problémát a cukorbetegsége miatt. A kampány célja tehát, hogy rávilágítson: a cukorbetegséggel élők számára szó szerint létfontosságú a támogató, elfogadó munkahelyi környezet kialakítása, testi és lelki egészségük, és ezáltal életminőségük javítása.

Szeretet – Miért fontos, hogy kimutassuk az érzelmeinket?

2025. december 08.

Sokan azt gondolják, a szeretet magától értetődő: ha érezzük, a másik is tudja. A valóság azonban az, hogy a szeretet csak akkor tud életre kelni, ha láthatóvá tesszük – állítja a Mindwell Pszichológiai Központ szakértője, Budavári Eszter pszichológus.

„A szeretet önmagában nem elég ahhoz, hogy a kapcsolat biztonságos és megerősítő legyen. A másik csak akkor éli meg a szeretetünket, ha mi is kifejezzük, szavakkal, gesztusokkal, figyelemmel. A látható szeretet nemcsak a másiknak ad visszajelzést, hanem nekünk is segít mélyebben kapcsolódni” – mondja Budavári Eszter.

A szeretet nem csupán érzés, hanem kommunikáció

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mennyire eltérhet, hogy ki mit tekint „szeretetkimutatásnak”. Valakinek egy őszinte ölelés, másnak egy kedves üzenet vagy egy közösen eltöltött este jelent sokat.

„A szeretet akkor válik kézzelfoghatóvá, ha cselekedetekben is megjelenik. Az, hogy figyelünk egymásra, segítünk, kifejezzük a hálánkat, ezek a hétköznapi apróságok adják a kapcsolat lelki biztonságát. Ha ezek elmaradnak, a szeretet érzése fokozatosan láthatatlanná válik, és az érzelmi közelség meginoghat” – mondja a Mindwell szakértője.

A pszichológus szerint a szeretet kimutatásának hiánya nem feltétlenül közömbösségből fakad. Gyakran a neveltetés, a családi minták vagy korábbi sérülések miatt alakultak ki belső gátak, amelyek miatt sokan félnek a sebezhetőségtől. „Sokan tanulták meg gyerekként, hogy az érzelmek kimutatása gyengeség. Mások attól tartanak, hogy ha kimutatják, mit éreznek, csalódás éri őket. Ezeket a mintákat azonban tudatos önismereti munkával fel lehet oldani.”

Negatív gondolatok

2025. december 07.

Milyen hatásai vannak és mit tehetünk ellenük?

Érdekes, hogy ami napok, hetek óta ekkora hatással volt ránk, aminek ekkora ereje volt felettünk, hirtelen hatását veszti. Miért?

Gyakori élményem a szeretteimmel beszélgetve a következő. Megosztunk a másikkal egy negatív gondolatot, ami rossz hatással volt már ránk egy ideje. Mondjuk, nyomasztott, megijesztett vagy szorongással, aggodalommal töltött el minket. Még a másik fél nem is reagált erre semmit, ám mi, amint kimondtuk ezt hangosan, máris másképp látjuk a gondolatot. Lehet, hogy ennek hangot is adunk. Néha még fel is nevetünk, „hogy gondolhattunk ekkora badarságot?” Ezzel a nevetéssel pedig távozik belőlünk az a feszültség is, amit eddig ez a gondolat okozott.

Mintha azzal, hogy kimondjuk, hatástalanítanánk a negatív (és irreális) gondolatainkat. Hirtelen képesek vagyunk meghallani, meglátni egy külső szemszögből ezt a gondolatot, és lehet, már átlátjuk, hogy nem is teljesen valószerű. De egészen annak hittük és láttuk, amíg csak a mi fejünkben volt ez a gondolat. Mintha a kimondás által könnyebben tudnánk a gondolatainkat a valósághoz mérni.

Néha lehet, hogy mi magunk még a kimondás után is épp annyira hihetőnek tartjuk azt a negatív gondolatot, ám a másik fél, a hallgató nem. Ezt kérdéseivel, visszajelzéseivel jelzi is – szándékosan vagy szándék nélkül –, hogy nem tartja valószínűnek, miszerint pl. egy félelmet keltő gondolatunk be fog igazolódni.

Ettől elgondolkodunk. Vajon lehet, hogy nem kéne hinni ennek a negatív gondolatnak? Lehet, hogy az nem a valóságot tükrözi?