Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fogorvosnál – Nem kell, hogy fájjon!

Érdekességek2020. október 18.

„Ma fogorvoshoz megyek”, mondja a kolléganőnk és mi sajnálkozva válaszolunk; „Te szegény!”. Vajon meddig él még az a belénk rögzült kép, hogy a fogorvosnál fájdalmak várnak, amikor ma már nincs olyan beavatkozás, melyet ne lehetne fájdalommentesen elvégezni? Összeszedtük, milyen módjai vannak az érzéstelenítésnek, az egyes kezeléseknél mit javasol a szakértő!

 

Fotó: gettyimages.com„A mai modern eljárásoknak köszönhetően gyakorlatilag fájdalommentessé tehető az összes fogászati beavatkozás, ez a bevett gyakorlat a mi klinikánkon is. Az eljárásokat két nagy csoportra oszthatjuk, az egyik a helyi érzéstelenítés, míg a másik a fogászati altatás.” – ismerteti a lehetőségeket a győri Dent Art Klinik szájsebész, implantológus szakorvosa, Dr. Csák Csaba.

Mikor válasszuk az ézéstelenítést és mikor az altatást?

A szakember az érzéstelenítést azokban az esetekben javasolja, amikor a beavatkozás során szükséges a páciens folyamatos közreműködése. Ilyen a harapás beállítása a fogpótlások készítésekor, illetve tömések elkészítése után, de hidak beragasztásakor is szükséges a kommunikáció.

Az alsó fogak érzéstelenítésére a vezetéses érzéstelenítés módszert alkalmazzák, ilyenkor az érzéstelenítőt az alsó fogak ellátását biztosító ideg közvetlen közelében adják be. Az adott oldalon elzsibbadnak a fogak, a nyelv és az arc is.

Felső fogak kezelésekor csak a kezelendő fogakhoz juttatnak érzéstelenítőt és már az injekció beszúrási helyét is elérzéstelenítik egy érzéstelenítő zselével így még a legkisebb fájdalomtól is megkímélhetik a pácienst.


Fotó: 123rf.comAzon páciensek számára, akik nagyfokú szorongással küzdenek a beavatkozásokat illetően javasolt a fogászati altatás, bódítás. Ezt minden esetben aneszteziológus szakorvos végzi, egyetlen tűszúrással apró kanülön keresztül adagolják a szükséges altatószereket.

„A nálunk alkalmazott vénás altatás egy kábult, de kellemes kedélyállapotot eredményez, mely során a páciens képes a kommunikációra és az együttműködésre, de a félelmek és a szorongás maradéktalanul feloldódik, ami gördülékennyé teszi a kezelést mindkét fél számára. Legfontosabb alapelveink közé tartozik a páciensek biztonságára és kényelmére való törekvés, ezért egy kellemes pihenőszobát is kialakítottunk betegeink részére, ahol nyugodt körülmények között pihenhetnek és néhány órás megfigyelés után kísérővel távozhatnak klinikánkról.” – mondja Dr. Csák Csaba.

Fogorvosnál szorongás nélkül

Az emberek tűrőképessége más és más, mindenkinek teljesen egyéni a fájdalomküszöbe. A fájdalommentes fogászat esetében tehát legfontosabb, hogy ne csak az adott kezeléshez keressen az őt kezelő orvos módszert, de a páciens igényeihez is alkalmazkodjon. A szakember tapasztalatai szerint azok a páciensek, akik megtapasztalták a fájdalommentes kezelések hatékonyságát ma már vidáman, szorongás nélkül érkeznek a fogorvosi rendelőbe.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Aludj jól – élj jobban!

2026. április 08.

Nem lesz jó a napunk, ha nem alszunk jól – erre utal az Alvás Világszövetség, a World Sleep Society idei szlogenje.

Az éjszakai pihenés feltételeit újra vizsgálva, a legújabb alváskutatások szerint nem csak az éjszakai pihentető alvás az, ami az egészséghez nélkülözhetetlen. Nappali életmódunk is jelentősen befolyásolja az alvókánkat.

A Magyar Alvás Szövetség – csatlakozva a nemzetközi programokhoz – valós idejű, okostelefon-alapú megfigyelésekkel és értékelésekkel követi a nappali alvatlanság tüneteinek – például a gondolkodásnak, a fáradtságnak és a hangulatnak – az alakulását. Ilyen módon a hagyományos, tesztalapú kikérdezés, a kérdőívek mellett pontosabb diagnózis, vagyis alvásállapothelyzet mérhető, így eredményesebb lehet a korábbi módszereknél. A következtetés meglepő: úgy tűnik, az álmatlanság kezelésének új kulcsa lehet a nappali tevékenységeink revíziója. Minden kilencedik felnőtt szenved krónikus álmatlanságban, és annak következményeitől, mint például az álmosság, a stressz, az ingerlékenység.

Fennállnak a fokozott egészségügyi kockázatok, például a cukorbetegség és a szívbetegségek esetében, a kezeletlenség pedig súlyos veszélyeket jelent. Bár számos kezelésről hallunk folyamatosan, és az életmódunkat befolyásoló módszerek sem ismeretlenek, az új kihívás abban jelentkezik, hogy mennyire tudunk ezekkel élni.

Fontosak az egészségügyi szűrések

2026. április 08.

Fontos az edukáció és fontos a hozzáférhetőség megteremtése is

Egészségügyi állapotunkat, fizikai jóllétünket, egészségben eltöltött életéveink számát, megelőzhető betegségeink prevencióját csak kisebb részben határozza meg az egészségügyi ellátórendszer. Foglalkozzunk azzal, ami rajtunk áll és nagyrészt meghatározza az életünket!

– Dr. Fendler Judit egészségügyi szakközgazdász, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja szívügyének tekinti a betegek orientálását az egészségügyi szűrések felé, hisz szakemberként látja az ellentmondást a lehetőségek és az alkalmazások között. Sokkal nagyobb eredményt lehetne elérni az egészségügyi mutatókban, ha a szűrések pozitív hatásait kihasználnák a betegek.
Miért és hogyan gondolod mindezt?

– Egészségügyi közgazdászként látom azt az óriási ellentmondást, hogy a várható, egészségben eltöltött élettartamra, vagy az elkerülhető halálokokra vonatkozó mutatóink Európában a legrosszabbak között vannak annak ellenére, hogy az egészségügyi szűrések lehetősége adott és legtöbbjük ingyenesen hozzáférhető. Nálunk nagyon alacsony a szűréseken való részvételi arány, ellentétben például Észak-Európa országaival.

Biztonságos az ivóvíz?

2026. április 07.

Az ország ivóvízminőségének folyamatos ellenőrzését az ivóvízszolgáltatók és a népegészségügyi hatóság végzik, évente legalább négyszer minden településen, a legnagyobb rendszerekben akár napi rendszerességgel.

A vizsgálatok során több mint 60 különböző paramétert ellenőriznek, beleértve a kémiai anyagokat és a mikrobiológiai jellemzőket is. A vizsgálati eredmények túlnyomó többsége országosan 99–100%-ban megfelelt az előírásoknak.

A ritka, eseti problémák hátterében jellemzően műszaki hibák állnak, amelyek például csőtörés vagy a hálózatot érintő munkálatok után jelentkeztek. Az átmeneti kémiai kifogások leggyakoribb oka a fertőtlenítési melléktermékek, emelkedett nitritkoncentráció vagy növényvédőszer-maradványok megjelenése volt, amit a vízkezelő technológia üzemzavara, illetve a kutak műszaki hibája okozhatott. Az eseti vízminőségi problémák okát a népegészségügyi hatóság minden esetben kivizsgálta, és elrendelte a biztonságos ivóvízellátás érdekében szükséges intézkedéseket.

A több mint 51 ezer minta és közel 800 ezer mérési eredmény alapján a hazai települések 97%-ában biztonságosan fogyasztható az ivóvíz, ennek 66%-ában egy paraméterben sem volt eltérés, 34%-ában csupán enyhe, egészségre ártalmatlan bakteriológiai vagy kémiai eltérések fordultak elő (például enyhe zavarosság, kismértékű vas- vagy mangánemelkedés, illetve alacsony vízkeménység). Az esetileg jelentkező, gyorsan orvosolt vízminőségi problémák a települések 2,8%-át érintették.