Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fogorvosnál – Nem kell, hogy fájjon!

Érdekességek2020. október 18.

„Ma fogorvoshoz megyek”, mondja a kolléganőnk és mi sajnálkozva válaszolunk; „Te szegény!”. Vajon meddig él még az a belénk rögzült kép, hogy a fogorvosnál fájdalmak várnak, amikor ma már nincs olyan beavatkozás, melyet ne lehetne fájdalommentesen elvégezni? Összeszedtük, milyen módjai vannak az érzéstelenítésnek, az egyes kezeléseknél mit javasol a szakértő!

 

Fotó: gettyimages.com„A mai modern eljárásoknak köszönhetően gyakorlatilag fájdalommentessé tehető az összes fogászati beavatkozás, ez a bevett gyakorlat a mi klinikánkon is. Az eljárásokat két nagy csoportra oszthatjuk, az egyik a helyi érzéstelenítés, míg a másik a fogászati altatás.” – ismerteti a lehetőségeket a győri Dent Art Klinik szájsebész, implantológus szakorvosa, Dr. Csák Csaba.

Mikor válasszuk az ézéstelenítést és mikor az altatást?

A szakember az érzéstelenítést azokban az esetekben javasolja, amikor a beavatkozás során szükséges a páciens folyamatos közreműködése. Ilyen a harapás beállítása a fogpótlások készítésekor, illetve tömések elkészítése után, de hidak beragasztásakor is szükséges a kommunikáció.

Az alsó fogak érzéstelenítésére a vezetéses érzéstelenítés módszert alkalmazzák, ilyenkor az érzéstelenítőt az alsó fogak ellátását biztosító ideg közvetlen közelében adják be. Az adott oldalon elzsibbadnak a fogak, a nyelv és az arc is.

Felső fogak kezelésekor csak a kezelendő fogakhoz juttatnak érzéstelenítőt és már az injekció beszúrási helyét is elérzéstelenítik egy érzéstelenítő zselével így még a legkisebb fájdalomtól is megkímélhetik a pácienst.


Fotó: 123rf.comAzon páciensek számára, akik nagyfokú szorongással küzdenek a beavatkozásokat illetően javasolt a fogászati altatás, bódítás. Ezt minden esetben aneszteziológus szakorvos végzi, egyetlen tűszúrással apró kanülön keresztül adagolják a szükséges altatószereket.

„A nálunk alkalmazott vénás altatás egy kábult, de kellemes kedélyállapotot eredményez, mely során a páciens képes a kommunikációra és az együttműködésre, de a félelmek és a szorongás maradéktalanul feloldódik, ami gördülékennyé teszi a kezelést mindkét fél számára. Legfontosabb alapelveink közé tartozik a páciensek biztonságára és kényelmére való törekvés, ezért egy kellemes pihenőszobát is kialakítottunk betegeink részére, ahol nyugodt körülmények között pihenhetnek és néhány órás megfigyelés után kísérővel távozhatnak klinikánkról.” – mondja Dr. Csák Csaba.

Fogorvosnál szorongás nélkül

Az emberek tűrőképessége más és más, mindenkinek teljesen egyéni a fájdalomküszöbe. A fájdalommentes fogászat esetében tehát legfontosabb, hogy ne csak az adott kezeléshez keressen az őt kezelő orvos módszert, de a páciens igényeihez is alkalmazkodjon. A szakember tapasztalatai szerint azok a páciensek, akik megtapasztalták a fájdalommentes kezelések hatékonyságát ma már vidáman, szorongás nélkül érkeznek a fogorvosi rendelőbe.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A vitamibomba cékla

2026. január 04.

A cékla az egyik legolcsóbb és legegészségesebb téli tápanyagunk, a szervezet számára fontos vitális anyagok tárháza.

 Gyógyhatását, mely nyersen a legnagyobb, a benne található vitaminoknak, ásványi anyagoknak és fito-vegyületeknek köszönheti. Rendkívül gazdag folsavban, C- és B-vitami­nokban, béta-karotinban. B-vitaminjai és karotinja fokozzák a bőr természetes anyagcseréjét, bőrvédő, bőrfiatalító hatásúak. Vastartalma nem jelentős, de a cékla az a zöldség, melyből a szervezet a legjobban tudja hasznosítani a vasat.

A vas a folsavval együtt van jelen, és ezért nemcsak jó vérképző, hanem
magzatvédő zöldségnek is tekinthető.

Káliumtartalma magas, ennek okán jó vizelethajtó, vérnyomáscsökkentő. Cholintartalma hat az emésztésre, a gyomor és belek egyenletes működésére. Tisztítóanyaga a májnak és a vesének. C-vitaminja véd a vírusok, a megfázásos betegségek ellen. Kalcium-, magnézium­tartalma okán csonterősítő. Szénhidráttartalma csekély, de ezek azonnal hasznosuló egyszerű cukrok (glukóz, fruktóz, szacharóz), ezért a cékla a sportolók, a fizikai munkát végzők erőforrása is lehet.

Tele van a ráksejtek szaporodását gátló antioxidánsokkal.

Így figyeljünk gyermekünk digitális egészségére

2026. január 04.

Dübörög az új tanév, a diákok ismét jóval több időt töltenek képernyők előtt. Az online házi feladatok, digitális tananyagok és tanulási platformok ma már a mindennapi oktatás részét képezik, ám a túl sok monitoridő komoly terhet róhat a szemre, a gerincre és az alvásminőségre is negatív hatást gyakorolhat. Megfelelő eszközök kiválasztásával, ergonomikus környezet kialakításával és néhány egyszerű szokás bevezetésével azonban sokat tehetünk gyermekeink egészségének védelméért. Az LG szakértői ehhez adnak most gyakorlati tanácsokat, hogy a digitális tanulás problémamentesen támogassa a fejlődést.

A képernyővel szemben ülve eltöltött hosszú órák többféle problémát is okozhatnak. A káros kékfény irritálhatja a szemet, koncentrációs problémákat, fáradékonyságot és fejfájást okozhat, ráadásul csökkenti az alvás-ébrenlét szabályozásáért felelős melatonin hormon szintjét, ami az alvásminőség romlásához vezethet. A nem megfelelő testtartás ugyancsak nem várt problémákat okozhat: a számítógépek előtti görnyedéssel beszűkül a mellkas, elégtelen lesz a légzés, és a belső szerveink is összenyomódhatnak.

A gyermekek digitális jólléte közös felelősségünk

2026. január 03.

Mobil, tablet, okoseszköz – ma már nem különlegesség, hanem a mindennapok része. Sorban állás közben előkerül a telefon, este videó indul a mese helyett, az óvodás pedig hamarabb „swipe-ol”, mint ahogy megtanulna órát olvasni. De hibáztathatjuk ezért a szülőket? Aligha. A digitális nevelés dilemmáihoz ma sincs kéznél egységes, életszerű útmutató – miközben éppen az első években dől el, hogyan találkozik a 0–9 éves korosztály a képernyőkkel, és milyen szokások vésődnek be hosszú időre.

A digitális gyermekkor nem a jövő – már itt van, és mi alakítjuk

A 0–9 éves korosztály digitális jólléte ma már nem mellékes kérdés. A hazai hétköznapok valósága az, hogy tízéves kor körül a gyerekek jelentős része saját okostelefonnal rendelkezik, így a digitális szokások alapjai már óvodáskorban, sőt gyakran bölcsődéskorban kialakulnak. A túl korai vagy kontrollálatlan képernyőhasználat terhelheti a figyelmet, az önszabályozást, az alvást és a társas készségek fejlődését; ugyanakkor megfelelő keretek között a technológia lehet ablak a világra, a közös felfedezés és tanulás terepe. A kérdés nem az, hogy legyen-e képernyő, hanem az, hogy mikor, mire és hogyan használjuk.

Amikor a képernyő „nevel” – láthatatlan következmények a legkisebbeknél

A kisgyermekek nem önálló felhasználók: az online térrel a felnőttek döntésein keresztül találkoznak. A háttérben futó televízió, a „technoferencia” – amikor a felnőtt figyelmét elszívja a saját mobilja –, vagy a „nyugtató képernyő” gyors megoldásai ismerős helyzetek. Mindez észrevétlenül írhatja át a mindennapokat: a beszélgetés és a szemkontaktus kevesebb, a közös játék rövidebb, az esti elalvás nehezebb, a mozgásos élmények pedig kiszorulnak. A kockázatok ebben az életkorban gyökeresen eltérnek a kamaszokétól; itt a fejlődési alapok védelme a tét.