Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fogorvosnál – Nem kell, hogy fájjon!

Érdekességek2020. október 18.

„Ma fogorvoshoz megyek”, mondja a kolléganőnk és mi sajnálkozva válaszolunk; „Te szegény!”. Vajon meddig él még az a belénk rögzült kép, hogy a fogorvosnál fájdalmak várnak, amikor ma már nincs olyan beavatkozás, melyet ne lehetne fájdalommentesen elvégezni? Összeszedtük, milyen módjai vannak az érzéstelenítésnek, az egyes kezeléseknél mit javasol a szakértő!

 

Fotó: gettyimages.com„A mai modern eljárásoknak köszönhetően gyakorlatilag fájdalommentessé tehető az összes fogászati beavatkozás, ez a bevett gyakorlat a mi klinikánkon is. Az eljárásokat két nagy csoportra oszthatjuk, az egyik a helyi érzéstelenítés, míg a másik a fogászati altatás.” – ismerteti a lehetőségeket a győri Dent Art Klinik szájsebész, implantológus szakorvosa, Dr. Csák Csaba.

Mikor válasszuk az ézéstelenítést és mikor az altatást?

A szakember az érzéstelenítést azokban az esetekben javasolja, amikor a beavatkozás során szükséges a páciens folyamatos közreműködése. Ilyen a harapás beállítása a fogpótlások készítésekor, illetve tömések elkészítése után, de hidak beragasztásakor is szükséges a kommunikáció.

Az alsó fogak érzéstelenítésére a vezetéses érzéstelenítés módszert alkalmazzák, ilyenkor az érzéstelenítőt az alsó fogak ellátását biztosító ideg közvetlen közelében adják be. Az adott oldalon elzsibbadnak a fogak, a nyelv és az arc is.

Felső fogak kezelésekor csak a kezelendő fogakhoz juttatnak érzéstelenítőt és már az injekció beszúrási helyét is elérzéstelenítik egy érzéstelenítő zselével így még a legkisebb fájdalomtól is megkímélhetik a pácienst.


Fotó: 123rf.comAzon páciensek számára, akik nagyfokú szorongással küzdenek a beavatkozásokat illetően javasolt a fogászati altatás, bódítás. Ezt minden esetben aneszteziológus szakorvos végzi, egyetlen tűszúrással apró kanülön keresztül adagolják a szükséges altatószereket.

„A nálunk alkalmazott vénás altatás egy kábult, de kellemes kedélyállapotot eredményez, mely során a páciens képes a kommunikációra és az együttműködésre, de a félelmek és a szorongás maradéktalanul feloldódik, ami gördülékennyé teszi a kezelést mindkét fél számára. Legfontosabb alapelveink közé tartozik a páciensek biztonságára és kényelmére való törekvés, ezért egy kellemes pihenőszobát is kialakítottunk betegeink részére, ahol nyugodt körülmények között pihenhetnek és néhány órás megfigyelés után kísérővel távozhatnak klinikánkról.” – mondja Dr. Csák Csaba.

Fogorvosnál szorongás nélkül

Az emberek tűrőképessége más és más, mindenkinek teljesen egyéni a fájdalomküszöbe. A fájdalommentes fogászat esetében tehát legfontosabb, hogy ne csak az adott kezeléshez keressen az őt kezelő orvos módszert, de a páciens igényeihez is alkalmazkodjon. A szakember tapasztalatai szerint azok a páciensek, akik megtapasztalták a fájdalommentes kezelések hatékonyságát ma már vidáman, szorongás nélkül érkeznek a fogorvosi rendelőbe.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.

Teljes életet élni

2026. április 14.

Rózsa Melinda a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Gyógyszertári Asszisztensi Szakmai Tagozat vezetőjeként azon fáradozik, hogy a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamarával egyetértésben megfelelő felkészültségű, szemléletű, gondolkodású (szak)asszisztens álljon a betegek szolgálatára.

Az egészség az emberi élet egyik legnagyobb, legsokoldalúbb és talán legkönnyebben törékennyé váló értéke. Sokszor csak akkor érzékelhető, hogy milyen hatalmas jelentősége van, amikor veszélybe kerül, vagy elveszik belőle egy apró darab. Az egészséget nem elég passzívan remélni; folyamatos odafigyelést, gondoskodást és tudatos döntéseket igényel.

Ennek érdekében viszont nagyon fontos, hogy az emberek hozzáférjenek olyan hiteles információkhoz, amelyek segítik őket abban, hogy felismerjék saját felelősségüket az egészségük alakításában.

Nemzeti Rákellenes Nap

2026. április 14.

„Ki alakítja az egészségünket? – ÉN vagy MI?”

Idén immár 34. alkalommal tartották meg a Nemzeti Rákellenes Napot. Ez alkalomból a Magyar Rákellenes Liga a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvánnyal (CEEAO) közösen szakmai fórumot szervezett az új Európai Rákellenes Kódex (ECAC) 14 pontjának népegészségügyi szempontú megvitatására.

1993. óta minden év április 10-én tartják a Nemzeti Rákellenes Napot. A Magyar Rákellenes Liga kezdeményezésére létrejött alkalom dátuma dr. Dollinger Gyula sebészprofesszor, egyetemi tanár, a magyar onkológiai szemlélet egyik úttörőjének és a magyar daganatkutatás és daganatsebészet egyik meghatározó alakjának születésnapja.

A 20. század elején a rák még kevéssé feltárt, sok tekintetben titokzatos betegségnek számított. Dollinger Gyula azonban felismerte, hogy a daganatos betegségek elleni küzdelemhez nemcsak gyógyító munka, hanem tudományos megfigyelés és szervezett adatgyűjtés is szükséges.