Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fogorvosnál – Nem kell, hogy fájjon!

Érdekességek2020. október 18.

„Ma fogorvoshoz megyek”, mondja a kolléganőnk és mi sajnálkozva válaszolunk; „Te szegény!”. Vajon meddig él még az a belénk rögzült kép, hogy a fogorvosnál fájdalmak várnak, amikor ma már nincs olyan beavatkozás, melyet ne lehetne fájdalommentesen elvégezni? Összeszedtük, milyen módjai vannak az érzéstelenítésnek, az egyes kezeléseknél mit javasol a szakértő!

 

Fotó: gettyimages.com„A mai modern eljárásoknak köszönhetően gyakorlatilag fájdalommentessé tehető az összes fogászati beavatkozás, ez a bevett gyakorlat a mi klinikánkon is. Az eljárásokat két nagy csoportra oszthatjuk, az egyik a helyi érzéstelenítés, míg a másik a fogászati altatás.” – ismerteti a lehetőségeket a győri Dent Art Klinik szájsebész, implantológus szakorvosa, Dr. Csák Csaba.

Mikor válasszuk az ézéstelenítést és mikor az altatást?

A szakember az érzéstelenítést azokban az esetekben javasolja, amikor a beavatkozás során szükséges a páciens folyamatos közreműködése. Ilyen a harapás beállítása a fogpótlások készítésekor, illetve tömések elkészítése után, de hidak beragasztásakor is szükséges a kommunikáció.

Az alsó fogak érzéstelenítésére a vezetéses érzéstelenítés módszert alkalmazzák, ilyenkor az érzéstelenítőt az alsó fogak ellátását biztosító ideg közvetlen közelében adják be. Az adott oldalon elzsibbadnak a fogak, a nyelv és az arc is.

Felső fogak kezelésekor csak a kezelendő fogakhoz juttatnak érzéstelenítőt és már az injekció beszúrási helyét is elérzéstelenítik egy érzéstelenítő zselével így még a legkisebb fájdalomtól is megkímélhetik a pácienst.


Fotó: 123rf.comAzon páciensek számára, akik nagyfokú szorongással küzdenek a beavatkozásokat illetően javasolt a fogászati altatás, bódítás. Ezt minden esetben aneszteziológus szakorvos végzi, egyetlen tűszúrással apró kanülön keresztül adagolják a szükséges altatószereket.

„A nálunk alkalmazott vénás altatás egy kábult, de kellemes kedélyállapotot eredményez, mely során a páciens képes a kommunikációra és az együttműködésre, de a félelmek és a szorongás maradéktalanul feloldódik, ami gördülékennyé teszi a kezelést mindkét fél számára. Legfontosabb alapelveink közé tartozik a páciensek biztonságára és kényelmére való törekvés, ezért egy kellemes pihenőszobát is kialakítottunk betegeink részére, ahol nyugodt körülmények között pihenhetnek és néhány órás megfigyelés után kísérővel távozhatnak klinikánkról.” – mondja Dr. Csák Csaba.

Fogorvosnál szorongás nélkül

Az emberek tűrőképessége más és más, mindenkinek teljesen egyéni a fájdalomküszöbe. A fájdalommentes fogászat esetében tehát legfontosabb, hogy ne csak az adott kezeléshez keressen az őt kezelő orvos módszert, de a páciens igényeihez is alkalmazkodjon. A szakember tapasztalatai szerint azok a páciensek, akik megtapasztalták a fájdalommentes kezelések hatékonyságát ma már vidáman, szorongás nélkül érkeznek a fogorvosi rendelőbe.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Néhány tanács visszeres panaszokra

2026. szeptember 11.

Mozogjunk sokat! A kerékpározás, az úszás, a futás erõsítik a láb izomzatát. A jól fejlett lábizmok összenyomják a vénákat és ezáltal elõsegítik a vér áramlását a szív felé. 

Ami hasznos a lábnak:

- Mozogjunk sokat! A kerékpározás, az úszás, a futás erõsítik a láb izomzatát. A jól fejlett lábizmok összenyomják a vénákat és ezáltal elõsegítik a vér áramlását a szív felé.
- Minden alkalmat ragadjunk meg, hogy a lábunkat a vízszintesnél magasabbra emelve felpolcoljuk, mert ez is elõsegíti a vér visszaáramlását a szívbe.
- A lábak letusolása hideg vízzel ugyancsak fokozza a véráramlást.
- Munkahelyen is tehetünk valamit vénáink érdekében. Használjunk ki minden lehetõséget arra, hogy lábunk helyzetén változtassunk.
- Rendkívül hasznos a vízben járás. Töltsük meg a fürdõkádat kb. 10-15 cm magasságig hideg vízzel és lassan járjunk helyben.

Üvegbe zárt nyár

2026. szeptember 11.

Az alább közölt cikkben az egészséges táplálkozásra vonatkozó tanácsok mellett roppant érdekes információkat olvashat a titokzatos E-számokról is! 

Az egészséges táplálkozás egyik fontos irányelve a változatosság. Ez biztosíthatja a megfelelõ tápanyagellátást bármelyik évszakban. A boltokban, patikákban kapható számtalan vitamin- és ásványianyag- tabletta ellenére a legjobb és legízletesebb, ha ételekkel fogyasztjuk el pl. az ásványi anyagokat. Nyáron és kora õsszel a zöldségek és gyümölcsök széles tárháza áll rendelkezésünkre, de ez az az idõszak, amikor az éléskamrát is feltöltjük. Persze meg is vásárolhatjuk a sárgabaracklekvárt vagy a cseresznyebefõttet, de az otthoni befõzés ismét reneszánszát éli. Ki a pénz miatt, ki az "így biztosan tudom, hogy mit eszek" elgondolással áldozza idejét nyár végén a gyümölcsök, zöldségek otthoni tartósítására. Ehhez azonban már nyáron a gondos gazda szemével kell a piacon szétnéznünk, és nem árt, ha tudjuk, mit miért teszünk.

Nincs új a nap alatt

Az, hogy melyik tartósítási eljárás honnan eredt, természetesen nagymértékben függött a terület éghajlatától. A napfényes meleg vidékrõl terjedt el az aszalás és a szárítás. A füstölés a tûz fölötti szárítás tökéletesítésébõl alakult ki. A zöldségfélék savanyításának technológiája a keleti népektõl származik. A görög és a római kultúrában a mézben, mustban tartósított gyümölcsök, sõt a cukrozott gyümölcsök õseit is fellelhetjük. Az õsi tartósítási módokhoz tartozik a szárítás, a füstölés, a sózás, a savanyítás, sõt az erjesztés is. Az élelmiszer-tartósítást egy francia cukrász fejlesztette ki a XVIII. század végén és hosszú kísérletei során jutott el oda, hogy dugóval lezárt palackokban az élelmiszereket több éven át romlatlan állapotban képes volt eltartani, pedig ebben az idõben a romlást okozó mikroorganizmusokról még semmit sem tudtak. Késõbb egy orosz kutató készített tengerészek részére hosszabb ideig elálló konzervet. A pasztõrözés, amely az élelmiszerek, italok tartósításában széles körû alkalmazást nyert, Pasteur nevéhez fûzõdik. A hûtési módszerek tökéletesítése a XVIII. századra tehetõ. Az elsõ hûtõgép szabadalmaztatása a XIX. században következett be, pár évvel késõbb a kompresszoros hûtõgép indult hódító útjára.

Csípések

2026. szeptember 10.

A szúnyog, a bolha, a kullancs nemcsak minket, hanem házi kedvenceinket is megtámadja, sõt megbetegíti. Ha nem vigyázunk, ez ránk nézve is veszélyes lehet.

- Hány petét képes naponta egyetlen nõstény bolha lerakni?
- Egyetlen nõstény bolha akár napi 50 petét is képes lerakni és ezt heteken keresztül megszakítás nélkül folytatni.

- Igaz-e, hogy a bolhák bélférgeket is terjesztenek?
- Igen. Az elkapott, szétrágott és lenyelt bolhák a kutyák szervezetébe juttatják az uborkamagképû galandféreg fejlõdési alakjait, amelyekbõl a kedvenc állat beleiben kifejlett bélférgek alakulnak ki. A bolhás eb gyakorlatilag bélférges kutyának is számít!

- Az elõbbi férgek emberre is veszélyesek?
- Igen. Az uborkamagképû galandféreg nem megfelelõ higiéniás viszonyok mellett átjuthat a kutyákból az emberekbe és õket is károsíthatja.