Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fogyás 40 felett? Nem egyszerű, de nem is lehetetlen!

Érdekességek2021. november 22.

A rendszeres testmozgás és az életkor speciális igényeihez alkalmazkodó, kiegyensúlyozott étrend kiemelten fontos ebben az életszakaszban.

fotó: 123rf.comA negyedik X után könnyen azon kapja magát az ember, hogy egyre könnyebb szaladnak fel a kilók, de egyre nehezebben mennek le, hogy aztán még könnyebben jöjjenek vissza. Hiába a fogyókúra és az edzés, a mérleg alig mozdul. Ez valóban fair. Negyven felett sajnos csak az életmódváltás segít, a yoyo-effektus miatt a kampányfogyókúrák inkább többet ártanak, mintsem hogy használnának. 

Az életkor előrehaladtával megváltozik a test zsír-izom aránya – és nem az izom javára. Mivel az izom energiát használ fel, ha csökken az izomtömeg, csökken a felhasznált energia is. Változatlan életmód mellett aztán idővel ez az energiafelesleg zsír formájában raktározódik, és a mérleg egyre többet mutat.

Mivel negyven felett a bőr veszít a rugalmasságából, a fogyás következményeként gyakran megereszkedik, elvékonyodik. Azonban, ha fogyás közben a bőrfeszesítésre is gondot  fordítunk, megőrizhetjük bőrünk állapotát.  Negyven felett a bőr egész másfajta ápolást igényel, mint a húszas, harmincas évek táján. A középkorú hölgyeknek az életmódváltás mellett kozmetikus is segíthet abban, hogy ‘jól érezzék magukat a bőrükben’. Bárányos Zsuzsa kozmetikus szerint az életmódváltás és a testmozgás kiegészítése lehet számos olyan elektrokozmetikai kezelés, illetve eljárás is, ami segít megszabadulni a nehezen ledolgozható zsírszövetektől, valamint, az életmódváltást bőrfeszesítő kezelésekkel támogatva elejét vehetjük a bőr megereszkedésének is.

A bársonyos bőr a megfelelő életmódnál kezdődik

Azonban bármilyen hatékonyak is a bőrfeszesítő vagy épp zsírbontó kezelések, nem helyettesítik az egészséges életmódot. Fogyasszunk naponta legalább két, a nyári melegben három liter folyadékot. Kerüljük az alkoholt és a cukrozott üdítőket. Táplálkozzunk változatosan és mozogjunk sokat a friss levegőn. A szervezet szénhidrátszükségletét főképp gyümölcsök és zöldségek fogyasztásával biztosítsuk, és lehetőleg iktassuk ki étrendünkből az édességeket.

Mindezek mellett pedig ne feledjük:  az alvás a legjobb szépítőszer. Pihenjünk eleget. Az alvásigény bár egyénenként változó, az bizonyos, hogy ahhoz, hogy valóban jó kondícióban legyünk, feltétlenül ki kell aludnunk magunkat. 


A fentiekből következik, hogy 40 éves kor felett már magához a testsúly megtartásához is kevesebb kalóriát kell bevinni, az izomtömeg csökkenését pedig csak rendszeres mozgással tudjuk megállítani. Ugyanezért  a kampány jellegű fogyókúrák nem hoznak hosszú távú eredményeket, megoldást az életmódváltás jelenthet. Kevesebbet enni és többet mozogni egy olyan életszakaszban, amikor a változókori tünetek is gyakran csak fokozzák a mindennapok problémáit, nem éppen könnyű feladat. Azonban a rendszeres testedzés és a táplálkozási szokások megváltoztatása a változókorral járó pszichés és fizikai tüneteket is képes enyhíteni, így az életmódváltás  több szempontból is ajánlott ebben az életszakaszban.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.

A szívinfarktus gyakori tünetei

2025. december 10.

A szívroham nem egyik percről a másikra jelentkezik. A szívinfarktust elszenvedő ember általában már órákkal, napokkal vagy hetekkel korábban tapasztalhat figyelmeztető jeleket.

A legjellemzőbb tünetek általában mindig és mindenkinél előfordulhatnak:

Mellkasi fájdalom

A fájdalom a mellcsont alatt, a középvonaltól kissé balra jelentkezik. Nyomásérzés, valamint perzselő fájdalom kíséri, ami átterjed a hát, nyak, karok, állkapocs, váll területére is.

Főként a bal karon lehet jellemző.

Előbbi nitroglicerin hatására enyhül. Az infarktus során fellépő szorító mellkasi fájdalom nem szűnik pihenésre, megállásra, sőt erősödik. Ilyenkor a szívizom egy része a vérellátás akadályozottsága miatt elpusztul.

Hideg veríték

Az izzadás, a verejtékes hűvös bőr a szívroham általános jele. Lehetnek még különböző kísérő tünetek eltérő gyakorisággal és erősséggel.

Fáradtság

Gyakori tünet, hogy valaki krónikus fáradtságot, nagyfokú levertséget tapasztal a szívrohamot megelőző időszakban. Ez olyan mértékű lehet, hogy még a napi tevékenység elvégzésében is akadályt jelent. Természetesen e panasz mögött más ok is állhat, de ha valaki szokatlan és tartós fáradtságot érez, amelyhez rossz közérzet is társul, érdemes mihamarabb orvoshoz fordulnia.

Szorongás és stressz

Percekkel a szívroham előtt hirtelen jött erős szorongást, halálfélelmet érezhet a beteg.

Emésztési zavarok és émelygés

Nem ritkák az olyan gyomorpanaszok, amelyek valójában szívproblémára, közelgő szívrohamra utalhatnak: hasi fájdalom, puffadás, bélgörcsök, émelygés és más emésztési zavarok. A szívrohamot hányinger, hányás is kísérheti.