Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fogyás 45 felett – lehetséges!

Érdekességek2023. május 06.

Negyvenes éveink második felében sokunkat keserít el a hízás veszélye. Pedig megvalósítható cél, hogy ne hagyjuk felgyülemleni a felesleges kilókat. Éhezés és örökös megvonások nélkül, ha betartunk néhány fontos táplálkozási és életmódbeli szabályt, megőrizhetjük régi alakunkat. Különösen lényeges ez a törekvés a menopauza közeledtével, amikor életünk a hormonális változások szakaszába lép.

Fotó: 123rf.comKontroll alatt a „hamis barátok”

Mivel anyagcserénk kevesebb „kilengést” enged meg, miután túlléptük a 45. életévünket, egyre fontosabb megszabadulnunk korábbi, helytelen táplálkozási szokásainktól. Hiszen sokszor e beidegződések miatt billen a rossz oldalra a mérleg nyelve a testsúly mérésekor.

Ismerjük fel, és kerüljük a „rossz cukrokat”

A magas glikémiás indexű cukrok (GI az egyes élelmiszerek vércukoremelő képessége), melyek számos cukros termékben (pl. édes üdítőkben cukrászsüteményekben, lekvárokban, dzsemekben stb.) fellelhetők,  valamint  többek közt a fehér lisztből készített kenyérfélékben, egyéb pékárukban, rizsben, iparilag előállított, reggeli cereálékban, de a burgonyában is jelen vannak. Ezek a magas GI-értékű élelmiszerek különösen veszélyesek, mert növelik a vércukorszintet, és elősegítik a hasi zsír formájában való lerakódást. Ez utóbbi a hormonszint csökkenésével, a változókorban sajnos még könnyebben bekövetkezik.  Ahhoz, hogy fogyjunk, illetve megakadályozzuk a további (hasi) hízást, részesítsük előnyben tehát az alacsony GI-jű cukrokat.

Mivel ezek nem okoznak inzulincsúcsot, inkább hosszú időre jóllakatnak, mert kisebb a kockázata az inzulin reakciónak. Táplálkozásunkban helyezzünk hangsúlyt pl. a hüvelyesekre (lencse, borsó, bab), a nem finomított, komplett cereáliákra (ilyen a barna rizs, tészta, a gabonafélék közül az árpa, tönköly, zab) de ajánlott pl. a quinoa mag és a föld felett termő zöldségféle is. 

Jó tanácsok: ne fogyasszunk cukor hozzáadásával készült tejterméket, és főzéskor sem tanácsos, hogy kéznél legyen a fehér cukor….Amellett vásárláskor figyeljünk  a glükózfruktóz szirup (répacukor) jelzésre a különböző termékek címkéin, mert ez a fajta cukor hizlal, továbbá elősegíti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását.

Jó szervezéssel készítsük elő az egész heti menüt 

Túlzott mennyiségű cukor, só, „rossz” zsírok, továbbá a proteinek, rostok, vitaminok, ásványi anyagok hiánya… Mindez jellemző az ultrafeldolgozott élelmiszerekre, melyek nemcsak az alakunkra, hanem az egészségünkre nézve is veszélyesek.  Amellett nem tudjuk pontosan ellenőrizni az összetevőiket, melyek színvonala mindig alatta marad „házi készítésű” megfelelőiknek. Ha kerülni szeretnénk ezeket az élelmiszereket, ellent kell állnunk annak a kísértésnek, hogy a félkész vagy kész termékekkel időt takaríthatunk meg. Ami nem is mindig igaz, ugyanis ha másképp szervezzük az életünket, általunk ellenőrzött, egészséges hozzávalókból az egész heti főzést lényegesen kisebb időráfordítással megoldhatjuk.  Tervezzük meg előre a napi menüt, és főzzünk maximum 2-3 órát hétvégén úgy, hogy az ételadagok a hét egyes napjain elosztva, kb. 15-20 perces befejezés után fogyaszthatók legyenek. Egyszerű, de egészséges ételeket készítsünk elő a hétvégén, és így egész héten ügyelhetünk jó alakunk megőrzésére.


Alkohol, egy kerülendő „hamis barát”

A szakemberek egyöntetű véleménye, hogy ha az alkohol részévé válik szociális életünknek, az egészségünkre nézve magas kockázattal jár. Könnyen függővé tesz, és hízhatunk is tőle.  Pedig teljesen felesleges minden alkalmi (baráti, munkahelyi stb.) összejövetelen alkohollal „ünnepelni”. A nőknek különösen ügyelniük kell erre, mivel a szervezetük érzékenyebben reagál az alkoholra. Más az anyagcseréjük, mint a férfiaké, az alkohol kevésbé könnyen távozik a szervezetből a nők esetében. 

A hízás szempontjából az alkohol nagy hátránya, hogy kalóriadús, különösen pl. a koktélokban fogyasztva, melyekben a leggyakrabban erős alkoholt kevernek cukros dzsúzokkal vagy szirupokkal. Az alkohol amellett csak üres kalóriákat tartalmaz, ami azt jelenti, hogy nincs tápértéke. Káros hatása még, hogy bár egy darabig jól érezzük magunkat tőle, később zavarja az alvást, és a depressziót is elősegítheti. A változókorban, mely hangulatbeli hullámzásokkal is jár, így különösen nagy mérsékletre van szükség. 

Fotó: 123rf.com

Hagyjuk abba a „stressz-evést” 

Gyakran eszünk/nassolunk amikor nem is vagyunk éhesek, reflexből vagy megszokásból. Főként azért, hogy enyhítsük a stresszt, elűzzük a fáradtságot vagy a levert hangulatot. Jobban tesszük, ha másképp segítünk magunkon, pl. légzésgyakorlattal, vagy kisebb szünetet tartva munka közben. De megihatunk egy csésze nyugtató teát is, vagy ha módunkban áll, tegyünk egy pihentető sétát. Amikor viszont valóban éhesek vagyunk, és messze még az ebéd vagy a vacsora, fogyasszunk alacsony cukortartalmú, friss gyümölcsöt, vagy ropogtassunk elegy kis maroknyi olajos magvat (laktató és tovább kell rágni), majd igyunk egy nagy pohár vizet. Fontos az is, hogy ne raktározzunk csábító aprósüteményeket, ropogtatnivalókat, csokoládét, kekszet stb, olyan helyen, ahol azok ”kéznél vannak”. Ha ezek az ellenlépések kezdetben nehéznek is tűnnek, szervezetünk hamar hozzászokik az evés elmaradásához a főétkezések között. Ily módon arra is rájöhetünk, hogy addig főleg érzelmi alapon nassoltunk….

Ne higgyünk a „csoda fogyókúrákban”

Nem árt semmi jobban az alakunknak, mint az örökösen ismétlődő és túl szigorú megszorításokat tartalmazó fogyókúra… A frusztráció és annak kompenzálása között mozogva csak ártunk magunknak vele, és a yo-yo hatásnak köszönhetően elősegítjük a visszahízást. Az ilyen diéta lassítja az alapanyagcserét, amely a kor előrehaladtával amúgy is csökken. Amint befejeződött a fogyókúra, és a kilók könnyen visszakúsztak a testünkre, az nemcsak a vonalainkra nézve, hanem lelkileg is káros. A megoldás? A kiegyensúlyozott táplálkozás és az olyan alapvetően zöldségeken alapuló, de bizonyos fokig „megengedő”étrend követése, mint a mediterrán vagy az ún. flexitáriánus (a húst sem kizáró, rugalmas) diéta.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.