Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fogyás 45 felett – lehetséges! Jó tanácsok a változtatáshoz

Érdekességek2024. március 22.

 Ha egyszer sikerült félretenni táplálkozási és életmódbeli hibáinkat, további célunk legyen, hogy javítsunk étkezési szokásainkon. De nem szabad megfeledkeznünk a napi szinten történő, rendszeres testmozgásról sem….

Próbáljuk ki az időszakos böjttel járó „diétát”

Napi három főétkezéshez vagyunk szokva, de napjainkban kipróbálhatunk egy táplálkozási ritmusváltással járó, zsírégető módszert is. Ami egy időszakos böjt vagy koplalás („intermittent fasting”) bevezetését jelenti, melynek révén nemcsak a fogyást tesszük lehetővé, hanem pl. a vérnyomásunkon is javíthatunk (az életkor emelkedésével a vérnyomás is gyakran nő). E „diéta” egyik típusának elve az, hogy hosszabbítsuk meg az éjszakai, természetes „koplalást” úgy, hogy hagyjuk ki a reggelit vagy a vacsorát (napi életritmusunk szerint), és csak 8 órán keresztül táplálkozzunk. Pl. 12-20 óra között, ha a reggeli kihagyását választjuk, vagy 7-től 15 óráig, amennyiben töröljük a vacsorát. E napi „böjtölés” során igyunk elegendő mennyiségű vizet vagy gyógyteát cukor nélkül. 

Egy túlsúlyos nők körében nemrégiben végzett kutatás azt mutatja, hogy ez a módszer 6 hét alatt 6 kg-os fogyást eredményezhet. Egy másik, korábbi tanulmány szerint zsírtömegünkből többet adhatunk le ezzel a táplálkozási ritmusváltással, mint pl. egy alacsony kalóriás étrenddel. Követelmény azonban, hogy a többi étkezés normális ételmennyiséget, változatos és kiegyensúlyozott étrendet jelentsen. Ne kompenzáljuk a kimaradt étkezést azzal, hogy többet eszünk, illetve nem ügyelünk a minőségre. Próbáljuk ki a módszert előítélet nélkül! (Természetesen, ha gyógyszert szedünk, vagy egyéb egészségi problémánk van, előzetesen konzultáljunk kezelőorvosunkkal.)

 Tartsuk tiszteletben szükségleteinket

Amikor a családdal együtt étkezünk, és pl. testes férjünk vagy mindig éhes kamasz gyerekünk van, aki sokkal többet eszik az átlagosnál, mi is hajlamosak vagyunk nagyobb adagokat rakni a tányérunkra. Noha energiaszükségletünk jóval alatta marad az övékének…. Ilyen esetekben másik „veszély”, hogy gyakran főzünk a családnak nehéz ételeket is.

Az eredmény pedig az, hogy ők nem híznak, de mi igen! Hallgassunk hát testünk szavára, és ne hagyjuk magunkat a többiekkel „sodródni”, hanem csökkentsük az adagunkat étvágyunk és energiaszükségletünk szerint. Amellett ne fogyasszunk desszertet, ha már jóllaktunk, és az összes többi, hizlaló ételt hagyjuk a többi családtagra, mi pedig fejezzük be az étkezést inkább salátával. Nemcsak a családban érvényes ez az elv, hanem pl. a munkahelyi étkezdében vagy étteremben, társaságban fogyasztott ebédekre, vacsorákra is. 


Ha diszkomfort érzés jelentkezik étkezés után, figyeljünk rá

Étkezés után gyakran kényelmetlen, telt gyomor vagy nehéz gyomorérzést tapasztalunk?  Sokszor csak azért ülünk asztalhoz, mert itt az ideje, és nem is vagyunk igazán éhesek? Ha így van, ezentúl figyeljük meg jobban érzeteinket, ami segít a frusztráció nélküli, kiegyensúlyozott táplálkozásban. Egyéb rossz szokásainkon is változtatnunk kell: pl. ne együnk tv-nézés közben, ami elvonja a figyelmünket az evésről, és felmérések szerint „alattomosan” 20%-kal növeli az elfogyasztott étel mennyiségét. 

Ezért minden figyelmünket tanácsos az étkezésre fordítanunk. További jó tanács: ízlelgessük az ételt apró falatonként, elegendő időt hagyva a rágásra, egészen addig, amíg az szinte pépessé válik.  Az alapos rágásnak ugyanis számos előnye van, pl. jobb lesz tőle az emésztés, többet profitálunk az ízekből, és lassítjuk az evés ritmusát.

Ez utóbbi lehetővé teszi, hogy ne együnk túl sokat, és abbahagyjuk az evést, mielőtt agyunk a telítettség érzését közvetíti számunkra egy ingerületátvivő anyagon keresztül (kb. 20 perccel azután, hogy az első falatok a gyomorba jutnak.) Ez tehát egyik egyszerű módja az ételadagok normális szinte való mérséklésének, így a fogyás elősegítésének. Számos tanulmány kimutatta, hogy a rágással több energiát fogyasztunk, és fokozzuk a zsíranyagcserét.

Egészséges összetevőkből álló, kiegyensúlyozott étrendet kövessünk

Egyszerű menüket állítsunk össze, melyekben főként legyen sok, rostokban, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag zöldség (egy étkezés felét tegye ki a friss vagy nyers, fagyasztott zöldség), állati protein (sovány fehér húsok, halak..), friss gyümölcs, (módjával) natúr tejtermék, keményítő tartalmú élelmiszer… A cukormentes édességek vagy a nehéz ételek (pl. szószos húsok, pörköltek, sültek) nem kifejezetten tiltottak, de fogyasztásuk alkalmi szinten maradjon. Az ételeket fűszerezzük ízlésünk szerint, és a főzéshez „jó olajokat” (pl. repce, olíva) használjuk, valamint pl. uzsonnára fogyasszunk bőven olajos magvakat (lenmag, mustármag, quinoa, tökmag…), dióféléket (mandula, dió, kesudió, törökmogyoró…),  mert azok támogatják a zsírégetést, és javítják (a változókorban gyakran előforduló)  rossz hangulatot. Továbbá nyissunk meg új horizontot a főzés terén eddig nem ismert, változatos összetételű receptek kipróbálásával!

A testmozgás a változókorban fontosabb, mint bármikor

Elengedhetetlen rendszeresen mozognunk 40-es éveinkben, nemcsak vonalaink megőrzése, hanem izom- és csonttömegünk megóvása érdekében is. Amellett a testmozgáskor felszabaduló endorfin és dopamin hormonok hangulatunkra, alvásminőségünkre is kedvező hatással vannak. Lényeges az is, hogy a torna, sport csökkenti az ebben az életszakaszban nagy valószínűséggel ránk törő hőhullámok intenzitását is, mert javítja a szervezet ellenállását a különböző hőmérsékletekkel szemben.

Egy amerikai tanulmány még arra is rámutat, hogy a súlycsökkentés szempontjából a mozgás még több jótéteménye mutatkozik meg a menopauza után, mint előtte. Érdemes tehát időben elkezdeni! Természetesen nem kell a testedzés megszállottjává válni, hanem mértékletesen, de rendszeresen tanácsos valamilyen, nem megerőltető fizikai aktivitást végezni (pl. séta, gyors gyaloglás, biciklizés) mindennap. Fontos az is, hogy kedvünk szerint válasszunk mozgásfajtát, hogy annak gyakorlása kellemes időtöltéssé és megszokássá váljék.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mi történik a szívvel és más szervekkel, ha évekig magas a vérnyomás?

2025. szeptember 04.

A magas vérnyomással kapcsolatban még mindig él az a tévhit, hogy mivel jellemzően nem okoz tünetet, nem is igényel kezelést. Holott, ha kezeletlenül marad, az évek, évtizedek alatt komoly rombolást képes véghez vinni az szívben és más szervekben a „csendes gyilkos”. Dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont – Prima Medica kardiológusa ezeket következményeket vette sorra.  

Miért kell kezelni a magas vérnyomást?

A kezeletlen magas vérnyomást nem véletlenül nevezik csendes gyilkosnak, ugyanis bár nem okoz fájdalmat vagy másféle szenvedést, de alattomosan nagy pusztítást okoz a szervezetben. Évek alatt súlyos érelmeszesedéshez vezethet például a szívizomzatban, az agyban, a vesében, a szem ütőereiben. Ennek következtében pedig jelentősen megnőhet az infarktus, a stroke, a szívelégtelenség vagy akár a vakság kockázata is.
– Ma már szerencsére egyre többen ismerik a magas vérnyomás kockázatát, ezért néhány otthon mért magas érték kapcsán már orvoshoz fordulnak. Mások sajnos még mindig nem veszik komolyan a betegséget, ezért sem az életmódjukon nem változtatnak, sem adott esetben a gyógyszereket nem tekintik szükségesnek – mondja dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont – Prima Medica kardiológusa. – Holott nem csak az elsőnek evidensen adódó erek és a szív károsodhat a nem kezelt magas vérnyomás miatt, de jelentősen nő akár a demencia, akár a merevedési zavar kockázata is.

Vízi balesetek

2025. szeptember 03.

A magyaroknak, a strandolás és a vízpart említésével elsősorban a Balaton jut eszükbe. Aki megteheti, azonban már jó ideje a tengerpartot részesíti előnyben. A tenger partján és a hullámok között úszva viszont másra kell figyelni, mint a megszokott tóparti nyaraláskor.

A nyílt vízen már az 50 km/óra sebességű szél is 6–7 m magas hullámokat képes kelteni. A mélyebb vízből a sekélyebb part felé a hullámok magassága nő, a két hullám közötti idő csökken, azaz a felcsapó hullám gyakoribban gördül partra. Ezért a parton megtörő hullámok magasabbak és a tengerben úszót könnyen elsodorják.

A tengerben való úszásnál ezért észben kell tartani a hullámzást: ez visszaveti a partra úszni igyekvőt, és a küzdelem kimerültséghez, majd fulladáshoz vezethet. A tapasztalatlan, bajban levő nyaralót a tengerparti vízimentők ugyan kimentik, de csak akkor, ha a baleset a körülbójázott (tehát a vízimentők által belátható) kijelölt partszakaszon történik. Fontos azt is tudni a tengerparton nyaralóknak, hogy a tengeren nem szabad használni gumimatracot! A hullámverés és a szél könnyen elsodorja a parttól a matracot, és „kievezni” lehetetlen.

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.