Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fogyás 45 felett – lehetséges! Jó tanácsok a változtatáshoz

Érdekességek2024. március 22.

 Ha egyszer sikerült félretenni táplálkozási és életmódbeli hibáinkat, további célunk legyen, hogy javítsunk étkezési szokásainkon. De nem szabad megfeledkeznünk a napi szinten történő, rendszeres testmozgásról sem….

Próbáljuk ki az időszakos böjttel járó „diétát”

Napi három főétkezéshez vagyunk szokva, de napjainkban kipróbálhatunk egy táplálkozási ritmusváltással járó, zsírégető módszert is. Ami egy időszakos böjt vagy koplalás („intermittent fasting”) bevezetését jelenti, melynek révén nemcsak a fogyást tesszük lehetővé, hanem pl. a vérnyomásunkon is javíthatunk (az életkor emelkedésével a vérnyomás is gyakran nő). E „diéta” egyik típusának elve az, hogy hosszabbítsuk meg az éjszakai, természetes „koplalást” úgy, hogy hagyjuk ki a reggelit vagy a vacsorát (napi életritmusunk szerint), és csak 8 órán keresztül táplálkozzunk. Pl. 12-20 óra között, ha a reggeli kihagyását választjuk, vagy 7-től 15 óráig, amennyiben töröljük a vacsorát. E napi „böjtölés” során igyunk elegendő mennyiségű vizet vagy gyógyteát cukor nélkül. 

Egy túlsúlyos nők körében nemrégiben végzett kutatás azt mutatja, hogy ez a módszer 6 hét alatt 6 kg-os fogyást eredményezhet. Egy másik, korábbi tanulmány szerint zsírtömegünkből többet adhatunk le ezzel a táplálkozási ritmusváltással, mint pl. egy alacsony kalóriás étrenddel. Követelmény azonban, hogy a többi étkezés normális ételmennyiséget, változatos és kiegyensúlyozott étrendet jelentsen. Ne kompenzáljuk a kimaradt étkezést azzal, hogy többet eszünk, illetve nem ügyelünk a minőségre. Próbáljuk ki a módszert előítélet nélkül! (Természetesen, ha gyógyszert szedünk, vagy egyéb egészségi problémánk van, előzetesen konzultáljunk kezelőorvosunkkal.)

 Tartsuk tiszteletben szükségleteinket

Amikor a családdal együtt étkezünk, és pl. testes férjünk vagy mindig éhes kamasz gyerekünk van, aki sokkal többet eszik az átlagosnál, mi is hajlamosak vagyunk nagyobb adagokat rakni a tányérunkra. Noha energiaszükségletünk jóval alatta marad az övékének…. Ilyen esetekben másik „veszély”, hogy gyakran főzünk a családnak nehéz ételeket is.

Az eredmény pedig az, hogy ők nem híznak, de mi igen! Hallgassunk hát testünk szavára, és ne hagyjuk magunkat a többiekkel „sodródni”, hanem csökkentsük az adagunkat étvágyunk és energiaszükségletünk szerint. Amellett ne fogyasszunk desszertet, ha már jóllaktunk, és az összes többi, hizlaló ételt hagyjuk a többi családtagra, mi pedig fejezzük be az étkezést inkább salátával. Nemcsak a családban érvényes ez az elv, hanem pl. a munkahelyi étkezdében vagy étteremben, társaságban fogyasztott ebédekre, vacsorákra is. 


Ha diszkomfort érzés jelentkezik étkezés után, figyeljünk rá

Étkezés után gyakran kényelmetlen, telt gyomor vagy nehéz gyomorérzést tapasztalunk?  Sokszor csak azért ülünk asztalhoz, mert itt az ideje, és nem is vagyunk igazán éhesek? Ha így van, ezentúl figyeljük meg jobban érzeteinket, ami segít a frusztráció nélküli, kiegyensúlyozott táplálkozásban. Egyéb rossz szokásainkon is változtatnunk kell: pl. ne együnk tv-nézés közben, ami elvonja a figyelmünket az evésről, és felmérések szerint „alattomosan” 20%-kal növeli az elfogyasztott étel mennyiségét. 

Ezért minden figyelmünket tanácsos az étkezésre fordítanunk. További jó tanács: ízlelgessük az ételt apró falatonként, elegendő időt hagyva a rágásra, egészen addig, amíg az szinte pépessé válik.  Az alapos rágásnak ugyanis számos előnye van, pl. jobb lesz tőle az emésztés, többet profitálunk az ízekből, és lassítjuk az evés ritmusát.

Ez utóbbi lehetővé teszi, hogy ne együnk túl sokat, és abbahagyjuk az evést, mielőtt agyunk a telítettség érzését közvetíti számunkra egy ingerületátvivő anyagon keresztül (kb. 20 perccel azután, hogy az első falatok a gyomorba jutnak.) Ez tehát egyik egyszerű módja az ételadagok normális szinte való mérséklésének, így a fogyás elősegítésének. Számos tanulmány kimutatta, hogy a rágással több energiát fogyasztunk, és fokozzuk a zsíranyagcserét.

Egészséges összetevőkből álló, kiegyensúlyozott étrendet kövessünk

Egyszerű menüket állítsunk össze, melyekben főként legyen sok, rostokban, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag zöldség (egy étkezés felét tegye ki a friss vagy nyers, fagyasztott zöldség), állati protein (sovány fehér húsok, halak..), friss gyümölcs, (módjával) natúr tejtermék, keményítő tartalmú élelmiszer… A cukormentes édességek vagy a nehéz ételek (pl. szószos húsok, pörköltek, sültek) nem kifejezetten tiltottak, de fogyasztásuk alkalmi szinten maradjon. Az ételeket fűszerezzük ízlésünk szerint, és a főzéshez „jó olajokat” (pl. repce, olíva) használjuk, valamint pl. uzsonnára fogyasszunk bőven olajos magvakat (lenmag, mustármag, quinoa, tökmag…), dióféléket (mandula, dió, kesudió, törökmogyoró…),  mert azok támogatják a zsírégetést, és javítják (a változókorban gyakran előforduló)  rossz hangulatot. Továbbá nyissunk meg új horizontot a főzés terén eddig nem ismert, változatos összetételű receptek kipróbálásával!

A testmozgás a változókorban fontosabb, mint bármikor

Elengedhetetlen rendszeresen mozognunk 40-es éveinkben, nemcsak vonalaink megőrzése, hanem izom- és csonttömegünk megóvása érdekében is. Amellett a testmozgáskor felszabaduló endorfin és dopamin hormonok hangulatunkra, alvásminőségünkre is kedvező hatással vannak. Lényeges az is, hogy a torna, sport csökkenti az ebben az életszakaszban nagy valószínűséggel ránk törő hőhullámok intenzitását is, mert javítja a szervezet ellenállását a különböző hőmérsékletekkel szemben.

Egy amerikai tanulmány még arra is rámutat, hogy a súlycsökkentés szempontjából a mozgás még több jótéteménye mutatkozik meg a menopauza után, mint előtte. Érdemes tehát időben elkezdeni! Természetesen nem kell a testedzés megszállottjává válni, hanem mértékletesen, de rendszeresen tanácsos valamilyen, nem megerőltető fizikai aktivitást végezni (pl. séta, gyors gyaloglás, biciklizés) mindennap. Fontos az is, hogy kedvünk szerint válasszunk mozgásfajtát, hogy annak gyakorlása kellemes időtöltéssé és megszokássá váljék.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit adhatunk a képernyők helyett?

2026. június 30.

Családi digitális dilemmák kerültek színpadra Balatonfüreden



Több mint 300 résztvevő, közel 30 élményállomás és egy színházi ősbemutató állította középpontba a digitális gyermekkor kérdéseit Balatonfüreden.

Egy családi vacsora. Egy telefonért nyúló szülő, egy figyelemre vágyó gyermek és egy helyzet, amelyet a nézőtéren ülők közül szinte mindenki ismert.

A jelenet a „Képernyők között” című szituációs színházi ősbemutatón elevenedett meg június 13-án, a hatodik Alfáktól Omegáig – Családi Pikniken. A balatonfüredi Gapa Terasz és Parkerdőben megrendezett esemény gyakorlati példákon keresztül mutatta meg, hogyan teremthetünk egyensúlyt a képernyők használata és a valódi kapcsolódás között.

A digitális eszközhasználat egyre korábbi életkorban jelenik meg a gyermekek életében, miközben a családok sokszor bizonytalanok abban, hogyan alakítsanak ki életkorhoz igazodó szabályokat. Az Alfáktól Omegáig rendezvénysorozat erre a mindennapi kérdésre keres gyakorlati válaszokat.

A nézők arról dönthettek, hogy kisgyermeket vagy kamaszt nevelő család története jelenjen meg a színpadon. Pánics Lilla és Jerger Balázs színművészek ezekből a jól ismert családi helyzetekből építették fel a jeleneteket, amelyek értelmezését Fegyverneki Gergő médiaoktató, digitális pedagógiai szakértő segítette.

Apák a gyermekonkológián

2026. június 30.

Most vasárnap apák napja lesz, amely jó alkalmat ad arra, hogy ne csak az apaság szép, hanem annak nehezebb oldaláról is beszéljünk. Az Érintettek Egyesület friss anyagában három édesapa mesél arról, milyen férfiként szembesülni azzal, hogy a gyermekük daganatos beteg. 

A cikk fontos és ritkán megszólaltatott nézőpontot mutat meg: azt, hogyan élik meg az apák a gyermekonkológiai diagnózist, a kezelések időszakát, a gyógyulás utáni éveket, illetve azt is, miért nem gyengeség férfiként segítséget kérni.

Három édesapa mesél arról, milyen férfiként szembesülni azzal, hogy a gyermekük daganatos beteg

Mit jelent férfinak lenni, amikor az élet legsúlyosabb kihívásával szembesül egy család? Hogyan lehet talpon maradni, családot egyben tartani, hitet adni, miközben belül tombol a vihar? Három édesapa, Borszéki György, Fekete Soma, és Keresztes-Németh Zoltán történetén keresztül bepillantást nyerhetünk abba, hogy milyen érzés “az ágy szélén ülve tartani a hátadon az egész világot”.

A diagnózis hidegzuhanyként ér minden szülőt. A félelem, és kétségbeesés gyorsan elhatalmasodik, az érzelmek akarva-akaratlanul is utat törnek a felszínre. A férfiak mégis nehezen szólalnak meg. Három apuka most mégis vállalta, hogy elmeséli, milyen a legnagyobb félelmükkel szembenézni – és közben egyben tartani a családot.

Miért szeretjük annyira a kekszeket?

2026. június 29.

Édes tények Péter-Pál napján

A néphagyományok szerint június 29-én, Péter, Pál-kor valamint július 2-án Sarlós Boldogasszony napján az aratás kezdetét ünnepeljük. Az ünnep létjogosultságát nemcsak a remélhetõleg bõ termés adja, de az is, hogy a gabonafélék az emberiség legalapvetõbb élelmiszerforrásai.
Ezek közül a magas kiõrlésû gabonafélék elemi rostjai számos pozitív élettani hatásaik révén segítik szervezetünk mûködését, elsõsorban emésztésünket, valamint egészségünk megõrzését. Az elemi rostok ezen jótékony hatásait mi magyarok, szívesen élvezzük nagyobb rosttartalmú kekszek és piskóták formájában is.

Meglepõ adatok

Ezekbõl az édességekbõl tavaly 27.000 tonnát fogyasztottunk, több mint 23 milliárd forint értékben. A kekszek és piskóták hazai népszerûségi listáját az édes kekszek, a csokoládéba mártott kekszek, a jó öreg háztartási keksz, a piskótafélék és a puszedlik vezetik. Az esetek 39 százalékában délután és 78 százalékban otthon fogyasztjuk el ezeket.