Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fogyasszanak gyömbért az émelygő kismamák!

Érdekességek2022. október 13.

Fotó: gettyimages.com

A várandósság viszonylag korai velejárója a reggeli rosszullét, émelygés, hányinger, esetleg hányás. Sok kismama reggeltől estig folyamatosan „reggeli rosszulléttel” küzd, főként az első trimeszterben.

Statisztikák szerint a várandós nők mintegy 70-90 %-a szembesül a kellemetlenség enyhébb vagy súlyosabb változatával. A panaszok tipikusan a 4-9. terhességi hetekben kezdődnek, a 7-12. hetekben tetőznek, és jó esetben a 16. hét táján abbamaradnak. Minden negyedik kismama azonban a gyermeke megszületéséig küzd az émelygéssel és a hányással. Ők azok, akik bármitől képesek hányni, és látszólag semmi nem képes a hányingerüket felfüggeszteni.

Többféle, többé-kevésbé hatásos megoldás kínálkozik a reggeli rosszullétek kezelésére. A táplálkozási tanácsok (pl. keksz, kenyér, kifli reggelre) betartásán, a reggeli szellőztetésen, a friss levegő kedvező hatásán túl, a hideg, nem szénsavas italok fogyasztását javasolják. Általában ez kevésnek bizonyul, és egyéb természetes megoldást keresnek a kismamák. A következő lehetőség: a gyömbér.

A gyömbér hatásosabb, mint a B6-vitamin

A gyömbér (Zingiber officinale) Ázsiában, a trópusi területeken honos növény, aminek a gyökértörzse (latinul: rhizoma) a legkülönfélébb bajok orvoslására ősidők óta használatos a népi gyógyászatban. Újabban, néhány klinikai vizsgálat tárgya a gyömbér várandósság alatti hányáscsillapító hatásának a tanulmányozása volt. Egy 2012-ben megjelent tudományos publikáció hét, a gyömbér hányáscsillapító hatását tanulmányozó klinikai vizsgálat eredményeit foglalta össze. A hétből öt vizsgálat során bizonyították a gyömbér hatásosságát. Az említett hétből két vizsgálat során azt találták, hogy a gyömbér hatásossága a terhességi hányás terápiában használt B6-vitamin hatásával összemérhető mértékű; sőt egy 2009-ben publikált tanulmány alapján a gyömbér hatásosabban csillapítja a terhességi hányást, mint a B6-vitamin.

Lehet mellékhatása?

A gyömbér gyökértörzs szárított porából napi 250-1000 mg az ajánlott dózis; napi két-három részre elosztva. Egy gramm szárított gyömbérpor körülbelül két gramm friss, nedves gyömbérnek felel meg,- ennek megfelelően lehet a friss, reszelt vagy darabolt gyömbért adagolni.pi

A gyömbér szedése mellett esetleg fellépő mellékhatás lehet a szájnyálkahártya csípő, égő érzése, gyomorégés és hasmenés; de ezek meglehetősen ritkán tapasztalhatók.


Fotó: 123rf.com

Milyen formákban lehet a gyömbért szedni?

Mit tehetünk még?

Ha a gyömbéres tea, kapszula nem vezet megoldásra, a B6-vitaminnal lehet kombinálni a növényi szert. Hatásos lehet továbbá az orvos által rendelt vényköteles hányáscsillapító szerek alkalmazása is, de ezt fajta gyógyszeres megoldást a hányás súlyosabb eseteire kell tartalékolni! Ha fogyással, kiszáradás-veszéllyel jár a hányás, ún. hyperemesis gravidarum esetén, általában kórházi ellátásra,- gyakran infúziós úton megvalósuló – folyadék- és sópótlásra van szükség.

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.

Teljes életet élni

2026. április 14.

Rózsa Melinda a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Gyógyszertári Asszisztensi Szakmai Tagozat vezetőjeként azon fáradozik, hogy a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamarával egyetértésben megfelelő felkészültségű, szemléletű, gondolkodású (szak)asszisztens álljon a betegek szolgálatára.

Az egészség az emberi élet egyik legnagyobb, legsokoldalúbb és talán legkönnyebben törékennyé váló értéke. Sokszor csak akkor érzékelhető, hogy milyen hatalmas jelentősége van, amikor veszélybe kerül, vagy elveszik belőle egy apró darab. Az egészséget nem elég passzívan remélni; folyamatos odafigyelést, gondoskodást és tudatos döntéseket igényel.

Ennek érdekében viszont nagyon fontos, hogy az emberek hozzáférjenek olyan hiteles információkhoz, amelyek segítik őket abban, hogy felismerjék saját felelősségüket az egészségük alakításában.