Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fogyasszanak gyömbért az émelygő kismamák!

Érdekességek2022. október 13.

Fotó: gettyimages.com

A várandósság viszonylag korai velejárója a reggeli rosszullét, émelygés, hányinger, esetleg hányás. Sok kismama reggeltől estig folyamatosan „reggeli rosszulléttel” küzd, főként az első trimeszterben.

Statisztikák szerint a várandós nők mintegy 70-90 %-a szembesül a kellemetlenség enyhébb vagy súlyosabb változatával. A panaszok tipikusan a 4-9. terhességi hetekben kezdődnek, a 7-12. hetekben tetőznek, és jó esetben a 16. hét táján abbamaradnak. Minden negyedik kismama azonban a gyermeke megszületéséig küzd az émelygéssel és a hányással. Ők azok, akik bármitől képesek hányni, és látszólag semmi nem képes a hányingerüket felfüggeszteni.

Többféle, többé-kevésbé hatásos megoldás kínálkozik a reggeli rosszullétek kezelésére. A táplálkozási tanácsok (pl. keksz, kenyér, kifli reggelre) betartásán, a reggeli szellőztetésen, a friss levegő kedvező hatásán túl, a hideg, nem szénsavas italok fogyasztását javasolják. Általában ez kevésnek bizonyul, és egyéb természetes megoldást keresnek a kismamák. A következő lehetőség: a gyömbér.

A gyömbér hatásosabb, mint a B6-vitamin

A gyömbér (Zingiber officinale) Ázsiában, a trópusi területeken honos növény, aminek a gyökértörzse (latinul: rhizoma) a legkülönfélébb bajok orvoslására ősidők óta használatos a népi gyógyászatban. Újabban, néhány klinikai vizsgálat tárgya a gyömbér várandósság alatti hányáscsillapító hatásának a tanulmányozása volt. Egy 2012-ben megjelent tudományos publikáció hét, a gyömbér hányáscsillapító hatását tanulmányozó klinikai vizsgálat eredményeit foglalta össze. A hétből öt vizsgálat során bizonyították a gyömbér hatásosságát. Az említett hétből két vizsgálat során azt találták, hogy a gyömbér hatásossága a terhességi hányás terápiában használt B6-vitamin hatásával összemérhető mértékű; sőt egy 2009-ben publikált tanulmány alapján a gyömbér hatásosabban csillapítja a terhességi hányást, mint a B6-vitamin.

Lehet mellékhatása?

A gyömbér gyökértörzs szárított porából napi 250-1000 mg az ajánlott dózis; napi két-három részre elosztva. Egy gramm szárított gyömbérpor körülbelül két gramm friss, nedves gyömbérnek felel meg,- ennek megfelelően lehet a friss, reszelt vagy darabolt gyömbért adagolni.pi

A gyömbér szedése mellett esetleg fellépő mellékhatás lehet a szájnyálkahártya csípő, égő érzése, gyomorégés és hasmenés; de ezek meglehetősen ritkán tapasztalhatók.


Fotó: 123rf.com

Milyen formákban lehet a gyömbért szedni?

Mit tehetünk még?

Ha a gyömbéres tea, kapszula nem vezet megoldásra, a B6-vitaminnal lehet kombinálni a növényi szert. Hatásos lehet továbbá az orvos által rendelt vényköteles hányáscsillapító szerek alkalmazása is, de ezt fajta gyógyszeres megoldást a hányás súlyosabb eseteire kell tartalékolni! Ha fogyással, kiszáradás-veszéllyel jár a hányás, ún. hyperemesis gravidarum esetén, általában kórházi ellátásra,- gyakran infúziós úton megvalósuló – folyadék- és sópótlásra van szükség.

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.