2025. november 05.
Van egy testtáj, amire a legtöbben sosem gondolnánk, amikor anyajegyekről van szó: a fejbőr. Pedig a haj alatt is rejtőzhetnek olyan pigmentfoltok, amelyek – ha nem figyelünk rájuk – komoly veszélyt jelenthetnek. Sokszor évekig észrevétlenek maradnak, és mire felfedezzük őket, lehet, hogy már túl is léptek a „ártatlan szépséghiba” kategórián.
A témában dr. Nguyen Melinda, az L33 Medical sebész szakorvosa van a segítségünkre
Anyajegy – mi is az valójában?
Az anyajegy, vagy melanocyticus naevus a bőr pigmentsejtjeinek (melanociták) összetömörüléséből kialakuló, többnyire barna, fekete vagy akár rózsaszínes elváltozás. Lehet velünk született (congenitalis), vagy később kialakuló, úgynevezett szerzett jelenség is. A legtöbb teljesen ártalmatlan, és életünk során nem okoz semmilyen problémát.
A gond akkor kezdődik, amikor az anyajegy megváltozik. Mert egyes esetekben – főként, ha genetikai hajlam vagy környezeti tényezők is társulnak hozzá – ezek a sejtek rossz irányba kezdenek fejlődni, és rosszindulatú daganattá, melanomává alakulhatnak.
Miért különösen veszélyes a fejbőrön lévő anyajegy?
Egyszerűen azért, mert nem látjuk. A haj eltakarja, így még az is előfordulhat, hogy évtizedekig észre sem vesszük, hogy ott van. Ráadásul a fejbőr alatt futó erek sűrű hálózatot alkotnak – ha tehát egy ott rejtőző anyajegy mégis elindul a rosszindulatúság felé, gyorsabban adhat áttétet, és könnyebben „megszökhet” a szervezet más részeibe.
A tudományos kutatások szerint a fejbőrön kialakuló melanomák gyakran vastagabbak, előrehaladottabbak, és sajnos rosszabb kimenetelűek, mint más testtájakon jelentkező társaik. Egyszerűen azért, mert később vesszük észre őket.
2025. november 04.
A torokfájás gyakori panasz, de honnan tudhatjuk biztosan, hogy valóban elegendő az ilyenkor szokásos tüneti kezelés vagy valami komolyabb problémával, akár krónikus mandulagyulladással, vagy a sokszor ennek talaján megjelenő mandulakövekkel állunk szemben? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa hívta fel a figyelmet a kivizsgálásra és a mandulakő eltávolítás lehetőségeire.
Mi okozhat torokfájást, nyelési nehézséget, gombócérzést?
Egyszerű vírusfertőzés
A torokfájás igen gyakori tünet, főként az őszi-téli időszakban, és döntő részben az aktuális vírusok okozzák azt. Éppen ezért nem is érdemes antibiotikummal próbálkozni ellene, hiszen a vírusok ellen nem hat, kifejezetten a baktériumokat célozza. (Kis részben természetesen előfordulhat bakteriális felülfertőződés is, de ezt csak fül-orr-gégész tudja diagnosztizálni és a gyógyszerfelírás is orvosi feladat.)
Tüszős mandulagyulladás
A torokfájás lehet a tüszős mandulagyulladás tünete is, amely mindig bakteriális eredetű. Ám ennek az ismert betegségnek a képét néhány vírus fertőzés okozta megbetegedés is utánozhatja. Sokszor már a tünetek is utalhatnak a betegség eredetére, ugyanis a vírusfertőzés általában fáradékonysággal, hőemelkedéssel vagy nem túl magas lázzal járó, néhány napig tartó állapot, míg a bakteriális eredetű megbetegedés esetén több napig is tarthat a magas láz, levertséggel, étvágytalansággal. Az erős torokfájás a fülbe is kisugározhat és nyelési nehézséget okozhat, amely nemcsak az étkezést, de súlyos esetekben a folyadékfogyasztást is megnehezíti. A tüszős mandulagyulladás legjellemzőbb tünete mindezeken túl a mandulák jelentős duzzanata és a rajtuk látható lerakódások. Ezek lehetnek fehéres, sárgás pontok, de akár nagyobb foltok is, akár az egész mandulát befedheti a fehéres lepedék. A vírus fertőzés esetén ez a lepedék inkább piszkos szürke színű.
További betegségek, állapotok
Ha a vezető tünet a gombócérzés, annak már komplexebb lehet a kivizsgálása, ugyanis ilyen panasz mögött állhat allergia miatti hátsó garatfali csorgás, amelyet allergológusnak kell vizsgálni, kezelni. Okozhat ilyen panaszt a reflux, amelyet gasztroenterológussal karöltve kezelhet a fül-orr-gégész. Emellett a gombócérzés akár pajzsmirigy- vagy szívbetegségre is utalhat, vagyis más szakorvosi vizsgálatokra is szükség lehet, és a fizikai ok kizárása után szükség lehet pszichológusra is, az esetlegesen kezeletlen stressz feldolgozásához.
2025. november 04.
A kevésbé gyakori, de agresszív TNBC a hazánkban diagnosztizált és tipizált melldaganatos esetek mintegy 10%-át teszi ki[2]. Ez az arány a fiatalabb nők körében ugyanakkor jelentősen magasabb: a 40 év alatti betegek 25%-át TNBC-vel diagnosztizálják, illetve az összes TNBC-s eset csaknem egyharmada az 50 év alatti nőket érinti.[2]
Bár az emlőrák összességében a kedvezőbb túlélésű daganatok közé tartozik[1], és az elmúlt évtizedben 73,1%-ról 74,2%-ra nőtt a betegség ötéves túlélési rátája[2], a TNBC-típus továbbra is a legkedvezőtlenebb ötéves túlélési mutatókkal rendelkezik: 10 TNBC-vel diagnosztizált betegből mindössze 6 éri meg a diagnózist követő 5. évet.[2]
A TNBC kezelésére a kemoterápia mellett egyre szélesebb körben alkalmazzák a már hazánkban is elérhető korszerű immunterápiát, ami jelentősen javíthat a TNBC-vel diagnosztizált betegcsoport túlélési esélyein.[4]
Magyarországon a közfinanszírozott, szervezett mellrákszűrés jelenleg 45 éves kortól érhető el.[5] A rendelkezésre álló adatok azonban egyértelműen azt mutatják, hogy a diagnosztizált esetek nem elhanyagolható része ennél fiatalabb életkorban fordul elő. 2020-ban a frissen felfedezett emlőrákos esetek több mint 20%-a az 50 év alattiak körében született (5%-a pedig a 40 év alatti korosztályban).[3]
A szakemberek rámutatnak: a fiatalabb nők érzékenyítése, hosszú távon pedig akár a szűrési protokollok optimalizálása azért is fontos, mert a szűrési korhatár alatti nőket nagyobb valószínűséggel diagnosztizálják a mellrák előrehaladottabb stádiumában, és emiatt lényegesen kisebb eséllyel kapnak neoadjuváns, azaz a műtéti kezelést megelőző terápiát, mint az idősebb korosztályba tartozó betegtársaik.[6]
Az időben felismert daganat esetén a neoadjuváns kezelés alkalmazása többek között csökkentheti a daganat méretét, javíthatja a műtéti lehetőségeket, és korai visszajelzést adhat a gyógyszer hatásáról.[7]