Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fogyókúra idősebb korban

Érdekességek2023. november 12.

Javítsunk étkezési szokásainkon, figyeljünk szervezetünk reakcióira, és próbáljunk többet mozogni!

Fotó: gettyimages.comAmikor a családdal együtt étkezünk, és például testesebb férjünk vagy mindig éhes kamasz gyerekünk van, akik sokkal többet esznek az átlagosnál, mi is hajlamosak vagyunk nagyobb adagokat rakni a tányérunkra, noha energiaszükségletünk jóval alatta marad az övékének. Ilyen esetekben a másik „veszély”, hogy gyakran főzünk a családnak nehéz ételeket. Az eredmény pedig az, hogy ők nem híznak, de mi igen!

• Hallgassunk testünk szavára, és ne „sodródjunk” a többiekkel, hanem csökkentsük az adagunkat étvágyunk és energiaszükségletünk szerint.

• Ne fogyasszunk túl sok desszertet! Ha már jóllaktunk, az összes hizlaló ételt hagyjuk a többi családtagra, mi pedig fejezzük be az étkezést inkább salátával, sajttal.

• Nemcsak a családi étkezésekre érvényes ez az elv, hanem a munkahelyi étkezdében vagy étteremben, társaságban fogyasztott ebédekre, vacsorákra is.

Figyeljünk oda, mit, mikor, hogyan eszünk!

Étkezés után gyakran kényelmetlen teltgyomor- vagy nehézgyomor-érzést tapasztalunk? Sokszor csak azért ülünk asztalhoz, mert itt az ideje, és nem is vagyunk igazán éhesek? Ha így van, ezentúl figyeljük meg jobban testünk jelzéseit, ez segít a frusztráció nélküli, kiegyensúlyozott táplálkozásban. Egyéb rossz szokásainkon is változtatnunk kell: például ne együnk tévénézés közben, mert elvonja a figyelmünket az evésről, és felmérések szerint 20%-kal növeli „alattomosan” az elfogyasztott étel mennyiségét. Tanácsos minden figyelmünket az étkezésre fordítanunk.

További jó tanács: ízlelgessük az ételt apró falatonként, elegendő időt hagyva a rágásra, egészen addig, amíg szinte pépessé válik. Az alapos rágásnak számos előnye van, például jobb lesz tőle az emésztés, tovább élvezzük az ízeket, és lassítjuk az evés ritmusát. Ez utóbbi lehetővé teszi, hogy kevesebbet együnk addig a pillanatig, amikor agyunk közvetíti számunkra a telítettség érzését egy ingerületátvivő anyagon keresztül, kb. 20 perccel azután, hogy az első falatok a gyomorba jutnak. Ez az egyik egyszerű módja az elfogyasztott ételadagok csökkentésének, a fogyás elősegítésének.

Számos tanulmány kimutatta, hogy a rágással még több energiát hasznosítunk, és fokozzuk a zsíranyagcserét is.

Egészséges összetevőkből álló, kiegyensúlyozott étrendet kövessünk!

Egyszerű menüket állítsunk össze, amelyekben legyen sok rostokban, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag zöldség (egy étkezés felét tegye ki a friss vagy a fagyasztott zöldség), állati protein (sovány fehér húsok, halak), friss gyümölcs, módjával natúr tejtermék, keményítőtartalmú élelmiszer.

A cukormentes édességek vagy a nehéz ételek (pl. szószos húsok, pörköltek, sültek) nem kifejezetten tiltottak, de fogyasztásuk legyen alkalomszerű. Az ételeket fűszerezzük ízlésünk szerint, és a főzéshez „jó olajokat” (pl. repce, olíva) használjunk. Uzsonnára fogyasszunk bőven olajos magvakat (pl. lenmag, mustármag, quinoa, tökmag), dióféléket (pl. mandula, dió, kesudió, törökmogyoró), mert ezek támogatják a zsírégetést és javítják a változókorban gyakran előforduló rossz hangulatot. Próbáljunk ki főzéskor eddig nem ismert, változatos összetételű recepteket!


Fotó: gettyimages.com

A testmozgás a változókorban fontosabb, mint bármikor

Nagyon fontos, hogy 40-es éveinkben rendszeresen mozogjunk, nemcsak a vonalaink megőrzése, hanem az izom- és csonttömegünk megóvása érdekében is. Emellett a testmozgáskor felszabaduló endorfin és dopamin hormon a hangulatunkra, az alvásminőségünkre is kedvező hatással van. Lényeges az is, hogy a torna, a sport csökkenti az ebben az életszakaszban nagy valószínűséggel ránk törő hőhullámok intenzitását, mert javítja a szervezet ellenállását a hőmérséklet-változásokkal szemben. Egy amerikai tanulmány arra is rámutat, hogy súlycsökkentés szempontjából a mozgásnak még több a haszna a menopauza után, mint előtte. Érdemes tehát időben elkezdeni!

Természetesen nem kell a testedzés megszállottjává válni, hanem mértékletesen, de rendszeresen tanácsos valamilyen nem megerőltető fizikai aktivitást végezni (pl. séta, gyors gyaloglás, biciklizés). Fontos az is, hogy kedvünk szerinti mozgásfajtát válasszunk, gyakorlása váljék kellemes időtöltéssé és megszokássá.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.