Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fogyókúra idősebb korban

Érdekességek2023. november 12.

Javítsunk étkezési szokásainkon, figyeljünk szervezetünk reakcióira, és próbáljunk többet mozogni!

Fotó: gettyimages.comAmikor a családdal együtt étkezünk, és például testesebb férjünk vagy mindig éhes kamasz gyerekünk van, akik sokkal többet esznek az átlagosnál, mi is hajlamosak vagyunk nagyobb adagokat rakni a tányérunkra, noha energiaszükségletünk jóval alatta marad az övékének. Ilyen esetekben a másik „veszély”, hogy gyakran főzünk a családnak nehéz ételeket. Az eredmény pedig az, hogy ők nem híznak, de mi igen!

• Hallgassunk testünk szavára, és ne „sodródjunk” a többiekkel, hanem csökkentsük az adagunkat étvágyunk és energiaszükségletünk szerint.

• Ne fogyasszunk túl sok desszertet! Ha már jóllaktunk, az összes hizlaló ételt hagyjuk a többi családtagra, mi pedig fejezzük be az étkezést inkább salátával, sajttal.

• Nemcsak a családi étkezésekre érvényes ez az elv, hanem a munkahelyi étkezdében vagy étteremben, társaságban fogyasztott ebédekre, vacsorákra is.

Figyeljünk oda, mit, mikor, hogyan eszünk!

Étkezés után gyakran kényelmetlen teltgyomor- vagy nehézgyomor-érzést tapasztalunk? Sokszor csak azért ülünk asztalhoz, mert itt az ideje, és nem is vagyunk igazán éhesek? Ha így van, ezentúl figyeljük meg jobban testünk jelzéseit, ez segít a frusztráció nélküli, kiegyensúlyozott táplálkozásban. Egyéb rossz szokásainkon is változtatnunk kell: például ne együnk tévénézés közben, mert elvonja a figyelmünket az evésről, és felmérések szerint 20%-kal növeli „alattomosan” az elfogyasztott étel mennyiségét. Tanácsos minden figyelmünket az étkezésre fordítanunk.

További jó tanács: ízlelgessük az ételt apró falatonként, elegendő időt hagyva a rágásra, egészen addig, amíg szinte pépessé válik. Az alapos rágásnak számos előnye van, például jobb lesz tőle az emésztés, tovább élvezzük az ízeket, és lassítjuk az evés ritmusát. Ez utóbbi lehetővé teszi, hogy kevesebbet együnk addig a pillanatig, amikor agyunk közvetíti számunkra a telítettség érzését egy ingerületátvivő anyagon keresztül, kb. 20 perccel azután, hogy az első falatok a gyomorba jutnak. Ez az egyik egyszerű módja az elfogyasztott ételadagok csökkentésének, a fogyás elősegítésének.

Számos tanulmány kimutatta, hogy a rágással még több energiát hasznosítunk, és fokozzuk a zsíranyagcserét is.

Egészséges összetevőkből álló, kiegyensúlyozott étrendet kövessünk!

Egyszerű menüket állítsunk össze, amelyekben legyen sok rostokban, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag zöldség (egy étkezés felét tegye ki a friss vagy a fagyasztott zöldség), állati protein (sovány fehér húsok, halak), friss gyümölcs, módjával natúr tejtermék, keményítőtartalmú élelmiszer.

A cukormentes édességek vagy a nehéz ételek (pl. szószos húsok, pörköltek, sültek) nem kifejezetten tiltottak, de fogyasztásuk legyen alkalomszerű. Az ételeket fűszerezzük ízlésünk szerint, és a főzéshez „jó olajokat” (pl. repce, olíva) használjunk. Uzsonnára fogyasszunk bőven olajos magvakat (pl. lenmag, mustármag, quinoa, tökmag), dióféléket (pl. mandula, dió, kesudió, törökmogyoró), mert ezek támogatják a zsírégetést és javítják a változókorban gyakran előforduló rossz hangulatot. Próbáljunk ki főzéskor eddig nem ismert, változatos összetételű recepteket!


Fotó: gettyimages.com

A testmozgás a változókorban fontosabb, mint bármikor

Nagyon fontos, hogy 40-es éveinkben rendszeresen mozogjunk, nemcsak a vonalaink megőrzése, hanem az izom- és csonttömegünk megóvása érdekében is. Emellett a testmozgáskor felszabaduló endorfin és dopamin hormon a hangulatunkra, az alvásminőségünkre is kedvező hatással van. Lényeges az is, hogy a torna, a sport csökkenti az ebben az életszakaszban nagy valószínűséggel ránk törő hőhullámok intenzitását, mert javítja a szervezet ellenállását a hőmérséklet-változásokkal szemben. Egy amerikai tanulmány arra is rámutat, hogy súlycsökkentés szempontjából a mozgásnak még több a haszna a menopauza után, mint előtte. Érdemes tehát időben elkezdeni!

Természetesen nem kell a testedzés megszállottjává válni, hanem mértékletesen, de rendszeresen tanácsos valamilyen nem megerőltető fizikai aktivitást végezni (pl. séta, gyors gyaloglás, biciklizés). Fontos az is, hogy kedvünk szerinti mozgásfajtát válasszunk, gyakorlása váljék kellemes időtöltéssé és megszokássá.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)