Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fogzománc sérülés: gyakran mi okozzuk, pedig csak az alaposságot visszük túlzásba

Érdekességek2021. szeptember 15.

 Képforrás: Oral-BKi ne érezte volna fogait élete során érzékenynek vagy éppen helyenként elszíneződöttnek? A fogzománc kopása kezdetben szemmel nem látható, de fogaink érzékennyé válását azonnal megérezzük. A folyamat sajnos nem visszafordítható, de tehetünk azért, hogy lassítsuk.  

Nemcsak a savas, cukros ételek és édességek, hanem fogmosási szokásaink is hatással vannak a fogzománc kopására. Bár gyermekkortól kezdve folyamatosan tanuljuk, hogyan, milyen mozdulatokkal és mennyi ideig kell helyesen fogat mosni, mégis gyakran túl erősen tisztítjuk fogainkat, és persze nagyon gyorsan túl akarunk esni a fogmosáson.
 
Nem könnyű magunktól ráérezni, hogyan kell alaposan tisztítani a fogainkat úgy, hogy közben ne károsítsuk mi magunk túlzott sikálással, erős, rányomó és szinte kizárólag vízszintes kézmozdulatokkal a fogzománcot. 
 
Mi lenne, ha állandó visszajelzést kapnánk a fogmosás helyességéről minden egyes alkalommal? Az Oral-B legújabb fejlesztésével már ez is lehetséges!
 
Az P&G legújabb mágneses elektromos fogkeféje, az Oral-B iO™ már a fogmosás ideje alatt folyamatos visszajelzést küld nekünk a fogmosás minőségével kapcsolatban. 
 
A termék szoftveres támogatással működik, az Oral-B által fejlesztett mobilapplikáció helyzetérzékelő szenzorai a szájüreg teljes területét felismerik. Az iO9 3D fogfelszínt követő rendszere akár 16 zónában képes azonosítani és ellenőrizni a tisztítást. A fogmosás során okostelefonunkon követhetjük, hogy megfelelően mosunk-e fogat, és az applikáció minden alkalommal megmutatja, min kell javítanunk. Az azonnali visszajelzés után már biztosak lehetünk benne, hogy helyesen tisztítjuk fogainkat, így szinte saját fogorvosunk lehet, aki utat mutat a hatékonyabb fogmosásban és a megfelelő szájápolási szokások kialakításában.

Miért gond a túl erős fogmosás?
 
Mert ezáltal a fogzománcon apró sérülések keletkeznek, ami hosszútávon a fogak károsodásához vezethet. Az Oral-B iO™intelligens nyomásérzékelővel rendelkezik, és az Oral-B applikációban lévő fogtérkép megmutatja, hogy hol végeztük túl erősen a fogmosást. Mindez segít bennünket, hogy megfelelő nyomással kíméletesen, ugyanakkor maximális hatékonysággal tisztítsuk a fogainkat. 
 
A kijelző pirosan világít túl nagy nyomás esetén, és ha a felhasználó túl erősen nyomja a fogkefét a fogakra, a fogkefe automatikusan csökkenti az oszcillálás sebességét, így óvja az íny és a fogzománc egészségét
 
Kezdd el időben!
 
Érdemes korán elkezdeni a gondoskodást fogainkról, hisz a szép és igényes fogsor esztétikai szempontból is rendkívül fontos, de fogaink legfőképp egy egész életen át szolgálnak minket, és nem utolsó sorban hatással vannak fizikai, mentális és szociális egészségünkre egyaránt. 
Nézd meg a legújabb elektromos fogkefe tesztet is!

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)