Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fokhagyma: a gyógyhatású aromás fűszer

Érdekességek2017. október 16.

A fokhagymát gyógyító ereje, betegség-megelőző hatása miatt nem csupán közönséges fűszernövényként tartjuk számon. Évezredes hagyománya van a népi gyógyászatban való alkalmazásának is. Új fokhagyma, fehér-, rózsaszín-, vadhagyma... Mindegyik fajtájának megvan a maga erénye: érdemes figyelni rájuk, és különféle módokon felhasználni valamennyit. 

Fokhagyma

A legenda szerint a fokhagymával elüldözhetők a vámpírok, démonok fantomok...Bár vannak, akik hisznek az ilyen komolytalan mendemondáknak, mi azért a fokhagymával – pld. a mediterrán rezsim egyik pilléreként - inkább univerzális táplálékként-gyógyhatású fűszerként foglalkozunk vele. Annál is inkább, mert egyesek szerint rendszeres fogyasztása a hosszú élet egyik titka...

Sokirányú jótékony hatás

De melyek is a fokhagyma számos területen megnyilvánuló jótéteményei? Vegyük sorra:

- csökkenti a koleszterinszintet, az ízületi gyulladás okozta fájdalmakat, segíthet lefogyni, és szinten tartani a vércukorszintet.

- Mérsékli továbbá a magas vérnyomást, hat az allergia ellen, segíti az emésztést

- Emellett antiszeptikus, antibakteriális, antivirális hatású Így bélfertőtlenítő, vírusölő, hat a gyomor-és bélbántalmak, légzőszervi fertőzések ellen.

- Élénkíti még a vérkeringést, kiváló vértisztító és vízhajtó hatású, csökkenti egyes ráktípusok, nevezetesen az emésztőrendszeri rák kialakulásának kockázatát.

- Tartalmaz többek közt B1-, B6- és C-vitamint, aminosavakat, több kéntartalmú vegyületet melyek közül az allicin a legértékesebb hatóanyag.

- Bővelkedik még polifenolokban és ásványi anyagokban (foszfor, vas, szelén). Hasznos a benne található inulin nevű prebiotikus növényi rost is, mely fokozza a jótékony baktériumok szaporodását a bélben, javítva és fenntartva a bélflóra egyensúlyát.


Nyersen vagy főzve?

Egészségünk megőrzése érdekében a legjobb, ha úgy számolunk, hogy három gerezd nyers fokhagymát fogyasszunk el naponta, elosztva az ebéd és a vacsora között. Feltéve, ha a környezetünket nem zavarja a leheletünk. (Bár tehetünk ellene pl. petrezselyem, spenót, menta, alma, zöld tea, citromlé fogyasztása révén.) Érzékeny gyomor esetén napi egy gerezd is elegendő. Így tehát a fokhagymát nyersen részesítsük előnyben, mert főzve, párolva nem azonos mértékűek a jótékony hatásai.

Háromszor annyit kellene belőle fogyasztani főzve, mint nyersen, hogy ugyanazt a hatást érjük el - vélik a dietetikusok. Amellett, ha emészthetőbbé akarjuk tenni, jobb, ha fokhagymanyomóval kinyomkodjuk, és úgy fogyasztjuk, illetve használjuk fel. Ebben a formában lesz a legerősebb az íze is. Vékony szeletekre vágva kevésbé erős aromájú, és érintetlen rostjai felfúvódást okoznak.

Ahhoz, hogy elvegyük a fokhagyma erejét/csípősségét a gerezdeket áztathatjuk egy órán át friss hideg vízben. Sokfélképpen felhasználhatjuk, és pirítva, de savanyúságnak eltéve egyaránt kitűnő. Még jobban el szeretnénk venni az erősségét? Marinált fokhagymát készíthetünk úgy, hogy a gerezdeket 24-48 órán át olívaolajban állatjuk.

Jobb a bio-fokhagyma

A kereskedelemben kapható fokhagymák (és egyéb fűszernövények) általában ionizáló sugárzással kezeltek, - így tovább ellenállnak a tárolás káros hatásainak. Ennek a módszernek vannak támogatói és ellenzői is. Egyes kutatások szerint a sugárzás megváltoztatja a zöldségek-gyümölcsök molekuláját, sőt a vitamintartalmat is jelentősen csökkenti. Más vizsgálódások, köztük a mértékadó Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatásai szerint viszont semmilyen káros hatása sincs, ezért az ionizáló sugárzást a hosszabb eltarthatóság érdekében széles körben alkalmazzák. De addig is, amíg a vita eldől, jobban tesszük, amennyiben módunkban áll, ha biozöldséget vásárolunk, és az őstermelők áruit részesítjük előnyben.

Egyes fajták jellemzői

A gerezdek fehérek, kidudorodóan teltek és ezüsthéjúak.. 
Készíthetünk belőle pld. olívaolaj alapú, fokhagymás majonézt, fokhagymás kenyeret/pirítóst, fokhagymás pácot húsokhoz, ízesíthetünk vele krumplit, tésztaszószt stb.  Hűvös, sötét helyen tároljuk.

Fehér héjú, enyhén rózsaszín gerezdekkel. Ez a legjobban emészthető, legfinomabban gerezdelt fokhagyma. Kitűnő többek közt halak, húsok, csőben sült ételek, vegyes salátatálak ízesítésére.
- Új fokhagyma (frissen)
Ugyanolyan tápértékű, mint a fehér fokhagyma, csak kevésbé erős aromájú. Szára éppen úgy használható, mint az újhagymáé. Aprítva a snidlinghez hasonlóan kiváló mártásokba, dresszingekbe, salátákhoz hozzáadva, vagy akár tejfölbe keverve kenyérre kenve. Aromáját hűvös helyen tárolva őrzi meg leginkább - ne tegyük hűtőbe.

A fokhagyma „erdei rokona”, ugyanannyi jótéteménnyel rendelkezik, és napjainkban egyre népszerűbb. Friss levelei salátának kiválóak, apróra vágva pld. vajba, friss sajtba, öntetbe keverhető. Levele nem tévesztendő össze a gyöngyvirágéval, mely mérgező.  Ezért nagyon figyeljünk arra, ha erdőben medvehagymát szeretnénk szedni, hogy feltétlenül tegyünk különbséget. A legbiztosabb, ha megdörzsöljük a medvehagyma levelét, melynek átható fokhagymaillatáról a fűszernövény könnyen felismerhető.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.

Tenger vagy folyó? – Tippek a tökéletes hajóút kiválasztásához

2025. augusztus 31.

A nyaralás tervezésekor egyre több utazó választja a hajós utakat, mint a pihenés és a felfedezés egyedülálló kombinációját. Az óriás tengerjárók és a folyami hajóutak világa között azonban jelentős a különbség, amely alapvetően meghatározza az utazás jellegét és élményét.

A két utazástípus más-más filozófiára épül, egy tengeri monstrum és egy meghitt folyami hajó közötti választás túlmutat a méretbeli különbségeken.

„A legfontosabb, amit az utazóknak tudniuk kell, hogy míg egy tengeri hajóút során maga a hajó, az ott elérhető szolgáltatások sokasága és a végtelen vízen való utazás élménye áll a középpontban, addig a folyami hajózás egyértelműen a part menti városok, a kultúra és a táj felfedezéséről szól” – magyarázza Phersy Katalin a Vár a Világ utazási iroda munkatársa.

Végtelen szórakozás vagy meghitt pihenés?

A tengerjárókat méltán nevezik úszó városoknak. Ezek a gigantikus méretű komplexumok több ezer utast képesek szállítani és kiszolgálni, a szórakoztatás szinte kimeríthetetlen tárházát kínálják.

„Azokon a napokon, amikor a hajó nem köt ki, az úgynevezett tengeri napokon sem lehet unatkozni. A fedélzeten revüműsorok, kaszinók, élő zenés bárok, mozik várják a vendégeket, esténként gyakran különböző tematikus programokkal, latin táncestekkel, vagy éppen „white party”-val készülnek a szervezők. A családosok számára külön gyerekprogramok, játszóházak és animátorok által vezetett játékok a medence körül teszik teljessé a kikapcsolódást. A sportolni vágyóknak se kell lemondaniuk a szenvedélyükről a nyaralás idejére, kosárlabda- vagy teniszpályákon, futópályákon és fitnesztermekben mozoghatnak, míg a pihenésre vágyók wellness központokban, szaunákban és pezsgőfürdőkben kényeztethetik magukat” – árulja el a hajóutak szakértője.

Ezzel szemben a folyami hajók sokkal kisebbek, családiasabb hangulatúak. A kabinok száma is töredéke a tengeri hajók kínálatának.

Cukorbetegség – Mit tehetünk magunkért a kánikulában?

2025. augusztus 31.

Maradjunk aktívak – a melegben is

A mozgás az egyik legfontosabb alappillére a cukorbetegség és az elhízás kontrolljának, sőt akár ellenszernek is nevezhetjük. A perzselő nyári nap megnehezítheti az edzést, de ez nem jelenti azt, hogy nem szabad tréningezni, csak változtatni kell a programon. Kora reggelre vagy estére időzítsük a kültéri edzést, bár ilyenkor biztonságosabb lehet egy légkondicionált edzőterem, és ha nagyon kimerültünk a meleg miatt, ajánlott alacsonyabb intenzitású, rövidebb programokat választani. A rendszeresség a lényeg: a mozgás serkenti a váráramlást, javítja az inzulinérzékenységet és segít a fogyásban.

Okosan építsük fel az étkezést

Az étkezés a cukorbetegség és az elhízás kezelésében is döntő jelentőségű.  Szerencsére a nyár rengeteg gyümölcsöt és zöldséget kínál, amelyek segítenek megkönnyíteni a tápanyagban gazdag étrend összeállítását. De nem minden nyári csemege egészséges! A fagylaltok, cukros italok és sült rágcsálnivalók gyakran csábítóak a melegben, de nem segítik a célok elérését. A vércukorszint kordában tartása és a fogyás érdekében fogyasszunk hidratáló ételeket, például uborkát, paradicsomot és spenótot, amelyek alacsony kalóriatartalmúak és rostban gazdagok. Üdítők és energiaitalok helyett pedig természetes hűsítőket, például citromos vizet vagy cukrozatlan jeges gyümölcsteát kortyoljunk. Az alkoholfogyasztást is tudatosan kell kezelni.  IR-esként, cukorbetegként kerülendők a tömény és a cukros italok, a likőrök, helyettük mértékkel fogyasztható jó minőségű száraz bor, vagy cukormentes sör. Ugyanakkor számoljunk a sör szénhidrát tartalmával, valamint azzal, hogy az alkoholok elősegítik a hipoglikémia kialakulását, így érdemes melléjük pl. teljes kiőrlésű kekszet, olajos magvakat, IR-barát szendvicseket enni.