Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fokhagyma: a gyógyhatású aromás fűszer

Érdekességek2017. október 16.

A fokhagymát gyógyító ereje, betegség-megelőző hatása miatt nem csupán közönséges fűszernövényként tartjuk számon. Évezredes hagyománya van a népi gyógyászatban való alkalmazásának is. Új fokhagyma, fehér-, rózsaszín-, vadhagyma... Mindegyik fajtájának megvan a maga erénye: érdemes figyelni rájuk, és különféle módokon felhasználni valamennyit. 

Fokhagyma

A legenda szerint a fokhagymával elüldözhetők a vámpírok, démonok fantomok...Bár vannak, akik hisznek az ilyen komolytalan mendemondáknak, mi azért a fokhagymával – pld. a mediterrán rezsim egyik pilléreként - inkább univerzális táplálékként-gyógyhatású fűszerként foglalkozunk vele. Annál is inkább, mert egyesek szerint rendszeres fogyasztása a hosszú élet egyik titka...

Sokirányú jótékony hatás

De melyek is a fokhagyma számos területen megnyilvánuló jótéteményei? Vegyük sorra:

- csökkenti a koleszterinszintet, az ízületi gyulladás okozta fájdalmakat, segíthet lefogyni, és szinten tartani a vércukorszintet.

- Mérsékli továbbá a magas vérnyomást, hat az allergia ellen, segíti az emésztést

- Emellett antiszeptikus, antibakteriális, antivirális hatású Így bélfertőtlenítő, vírusölő, hat a gyomor-és bélbántalmak, légzőszervi fertőzések ellen.

- Élénkíti még a vérkeringést, kiváló vértisztító és vízhajtó hatású, csökkenti egyes ráktípusok, nevezetesen az emésztőrendszeri rák kialakulásának kockázatát.

- Tartalmaz többek közt B1-, B6- és C-vitamint, aminosavakat, több kéntartalmú vegyületet melyek közül az allicin a legértékesebb hatóanyag.

- Bővelkedik még polifenolokban és ásványi anyagokban (foszfor, vas, szelén). Hasznos a benne található inulin nevű prebiotikus növényi rost is, mely fokozza a jótékony baktériumok szaporodását a bélben, javítva és fenntartva a bélflóra egyensúlyát.


Nyersen vagy főzve?

Egészségünk megőrzése érdekében a legjobb, ha úgy számolunk, hogy három gerezd nyers fokhagymát fogyasszunk el naponta, elosztva az ebéd és a vacsora között. Feltéve, ha a környezetünket nem zavarja a leheletünk. (Bár tehetünk ellene pl. petrezselyem, spenót, menta, alma, zöld tea, citromlé fogyasztása révén.) Érzékeny gyomor esetén napi egy gerezd is elegendő. Így tehát a fokhagymát nyersen részesítsük előnyben, mert főzve, párolva nem azonos mértékűek a jótékony hatásai.

Háromszor annyit kellene belőle fogyasztani főzve, mint nyersen, hogy ugyanazt a hatást érjük el - vélik a dietetikusok. Amellett, ha emészthetőbbé akarjuk tenni, jobb, ha fokhagymanyomóval kinyomkodjuk, és úgy fogyasztjuk, illetve használjuk fel. Ebben a formában lesz a legerősebb az íze is. Vékony szeletekre vágva kevésbé erős aromájú, és érintetlen rostjai felfúvódást okoznak.

Ahhoz, hogy elvegyük a fokhagyma erejét/csípősségét a gerezdeket áztathatjuk egy órán át friss hideg vízben. Sokfélképpen felhasználhatjuk, és pirítva, de savanyúságnak eltéve egyaránt kitűnő. Még jobban el szeretnénk venni az erősségét? Marinált fokhagymát készíthetünk úgy, hogy a gerezdeket 24-48 órán át olívaolajban állatjuk.

Jobb a bio-fokhagyma

A kereskedelemben kapható fokhagymák (és egyéb fűszernövények) általában ionizáló sugárzással kezeltek, - így tovább ellenállnak a tárolás káros hatásainak. Ennek a módszernek vannak támogatói és ellenzői is. Egyes kutatások szerint a sugárzás megváltoztatja a zöldségek-gyümölcsök molekuláját, sőt a vitamintartalmat is jelentősen csökkenti. Más vizsgálódások, köztük a mértékadó Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatásai szerint viszont semmilyen káros hatása sincs, ezért az ionizáló sugárzást a hosszabb eltarthatóság érdekében széles körben alkalmazzák. De addig is, amíg a vita eldől, jobban tesszük, amennyiben módunkban áll, ha biozöldséget vásárolunk, és az őstermelők áruit részesítjük előnyben.

Egyes fajták jellemzői

A gerezdek fehérek, kidudorodóan teltek és ezüsthéjúak.. 
Készíthetünk belőle pld. olívaolaj alapú, fokhagymás majonézt, fokhagymás kenyeret/pirítóst, fokhagymás pácot húsokhoz, ízesíthetünk vele krumplit, tésztaszószt stb.  Hűvös, sötét helyen tároljuk.

Fehér héjú, enyhén rózsaszín gerezdekkel. Ez a legjobban emészthető, legfinomabban gerezdelt fokhagyma. Kitűnő többek közt halak, húsok, csőben sült ételek, vegyes salátatálak ízesítésére.
- Új fokhagyma (frissen)
Ugyanolyan tápértékű, mint a fehér fokhagyma, csak kevésbé erős aromájú. Szára éppen úgy használható, mint az újhagymáé. Aprítva a snidlinghez hasonlóan kiváló mártásokba, dresszingekbe, salátákhoz hozzáadva, vagy akár tejfölbe keverve kenyérre kenve. Aromáját hűvös helyen tárolva őrzi meg leginkább - ne tegyük hűtőbe.

A fokhagyma „erdei rokona”, ugyanannyi jótéteménnyel rendelkezik, és napjainkban egyre népszerűbb. Friss levelei salátának kiválóak, apróra vágva pld. vajba, friss sajtba, öntetbe keverhető. Levele nem tévesztendő össze a gyöngyvirágéval, mely mérgező.  Ezért nagyon figyeljünk arra, ha erdőben medvehagymát szeretnénk szedni, hogy feltétlenül tegyünk különbséget. A legbiztosabb, ha megdörzsöljük a medvehagyma levelét, melynek átható fokhagymaillatáról a fűszernövény könnyen felismerhető.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ne halogassuk a szűrővizsgálatokat!

2026. augusztus 14.

Az egészségügyi szűrések a lakosság körében alacsony számot mutatnak.



A szülést követően az újszülöttet alapos vizsgálatnak vetik alá, majd a későbbiekben is nézi a gyerekorvos, a védőnő a különböző életfunkcióit. Látás, hallás, ortopédiai vizsgálatok stb.

Jó lenne, ha ez a szemlélet velünk maradna egész életünk során, és figyelnénk a szervezetünkre, figyelnénk az esetleges jelekre. Szűrővizsgálatokra mennénk, amelyek indokoltak lehetnek az adott életkorban, élethelyzetben.

A megelőzés és az életmód szerepe

A WHO szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja az egészségi állapotot. A többit a genetikai és a környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések, így a szűrővizsgálatok határozzák meg.

Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától, alacsony a részvételi arány a mammográfia, a vastagbélszűrés, méhnyakrákszűrés terén. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat, hiszen a daganatos vagy a kardiovaszkuláris betegségek korai felismerése a leghatékonyabb eszköz az életmentésben.

Az egészségben eltöltött életéveink a legalacsonyabbak, az elkerülhető halálozások számában a legmagasabbak között vagyunk.

Fogyás: A rettegett jojóeffektus

2026. augusztus 13.



Ha a fogyókúra során a napi energiabevitelt a szervezet alapanyagcsere-szintje alá csökkentjük, akkor a szervezet védekezni kezd és igen hamar, de 7–10 nap után biztosan csökkenti az alapanyagcserét. Ebből az következik, hogy ha utána kevesebbet is eszünk, több hasznosul, így a fogyás üteme lelassul, sőt, visszahízás következik be. Ez a néhány száz kalóriát tartalmazó diéták (pl. Hollywood) esetén fokozottan jelentkezik.

A fogyás ütemének lelassulása után előbb-utóbb a szigorú diétát a fogyókúrázók abbahagyják, s ekkor gyors visszahízás következik be, majd egy újabb szigorúbb fogyókúrával próbálkoznak, mely már a lassabb alapanyagcserével indul, s ez esetben pl. 3 kg fogyást 4 kg hízás, majd 2 kg fogyást 3 kg hízás követ, így a fogyókúra végén a testtömeg jelentősen több lesz, mint a fogyókúra elején. Innen kapta a jelenség a nevét: jojóeffektus.

Ne kezdjen drasztikus fogyókúrába! Csak fokozatosan csökkentse étkezésének mennyiségét. Kezdetben néhány száz kcal-val egyen kevesebbet. Amikor leáll a fogyás, a szervezet ráállt a csökkentett tápanyagmennyiségre. Ekkor lehet még csökkenteni a kalóriákat. Igazából a jojóeffektust a mozgással lehet biztonsággal megakadályozni.

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 13.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.