Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fokozódó fényérzékenység, gyorsabb leégés

Érdekességek2019. július 30.

1-24 óra múlva a bőr kipirul, megduzzad, fájdalmassá válik. Később hólyagok is keletkezhetnek, és a bőr lehámlik. Súlyos esetben hidegrázás, láz, gyengeség jelentkezhet, nagyon súlyos esetben vérnyomásesés, ájulás is kialakulhat. Egyes gyógyszerek (pl. egyes antibiotikumok, vízhajtók, gombaellenes szerek), gyógynövények (pl. az orbáncfű) fokozzák a fényérzékenységet, s ezzel hajlamosítanak a leégésre.

Fotó: 123rf.comLegfontosabb a megelőzés. A túlzott UV hatás elkerülése érdekében a napozás során a leégés megelőzésére ilyenkor is fényvédő krémet kell használni. Érzékenyebb bőrűeknek magasabb faktorszámú fényvédő krém ajánlott. Figyeljünk arra is, hogy vízparton magasabb faktorszámú fényvédő krémet válasszunk, mert a víztükör visszaveri a sugarakat.

Fürdőzés esetén a fényvédő krém legyen vízálló. A krém alkalmazása után időt (kb. 30 perc) kell hagyni, hogy a hatóanyag beszívódjon a bőrbe.

Ha mégis bekövetkezett a leégés, az első teendő a bőr hűtése. Ez történhet hideg vizes borogatással, esetleg hideg körömvirág- vagy kamillatartalmú teával, vagy hűsítő emulziókkal. Nagyon fontos a viszketés enyhítése a vakarás megelőzésére (a felülfertőzés veszélye miatt).

Enyhe leégés néhány nap alatt magától is meggyógyulhat, máskor azonban a teljes gyógyulás hetekig is eltarthat. Nagy felületű napégés, erős hólyagképződés esetén orvosi kezelés szükséges.

A napégés, a nap okozta károsodás bizonyos időt igényel. Egyeseknél azonban igen hamar, már néhány perc után szokatlan tünetek (bőrpír, hámlás, viszketés, csalánkiütés, hólyagok) jelentkezhetnek. Előfordulhat, hogy a tüneteket fényérzékenységet fokozó betegségek, gyógyszerek vagy kozmetikumok (parfümök, arcvizek, szappanok, főleg a bergamott-tartalmúak, a mentolos vagy citromillatúak) okozzák.

Ha nincs kiváltó ok, akkor napallergiáról, fénykiütésről beszélünk. Ilyenkor rövid idő alatt, elsősorban a ruhával nem vagy csak vékonyan fedett területeken lép fel változatos formájú, viszkető kiütés. A panaszok néhány nap alatt elmúlnak, a kiütések azonban csak néhány hét után tűnnek el.


A fényvédő krémek nem mindig javítják, sőt néha fokozhatják is a tüneteket, mivel a napkrémek, naptejek bizonyos alkotórészei, az ún. emulgensek az UV sugárzás hatására allergizálóvá válhatnak. Ilyen esetekben sajnos kerülni kell a napfényt. Fényt át nem eresztő, könnyű ruhát kell hordani. Esetleg megkísérelhető a lassú, óvatos deszenzibilizálás, vagyis a bőr kímélő szoktatása a naphoz. Az emulgéntartalmú szereket kerülni kell, és esténként igen fontos a bőr alapos tisztítása és a napvédő szerek eltávolítása.

Az ultraibolya sugarak az ózonnal és egyéb környezetszennyezéssel együtt fokozzák a bőrt és az egész szervezetet károsító úgynevezett oxidatív szabad gyökök képződését. Ezért a tartós, túlzott napsugárzás hosszú távon súlyosabb bőrproblémákkal, akár bőrrákkal is fenyegethet.

Tartós, rendszeres napozás esetén igen fontos a fényvédő krémek használata, sőt a szabadgyök-fogó antioxidánsok (pl. A-, C- és E-vitamin, szelén) szedése is megfontolandó.

Fotó: pixabay.comMit együnk a nagy melegben?
A kánikulában csökken az étvágy, viszont jelentősen megnő a folyadékigény. A verejtékezéssel a folyadékvesztés mellett nagy mennyiségű vitamin és ásványi anyag is kiürül a szervezetünkből. Ezeket feltétlenül pótolnunk kell. Egy felnőtt ember napi folyadékigénye kb. 1,5-2 liter naponta. Kánikulában ez megemelkedhet 2,5-3 literre.

Együnk sok gyümölcs- és zöldségfélét. Nyersen, párolva, főzve, salátának és leveseknek elkészítve. Ezek az alapanyagok nagy mennyiségben tartalmaznak vitaminokat és ásványi anyagokat, valamint folyadéktartalmuk is jelentős. Jó szomjoltó a citromos vagy bármilyen gyümölcs-, illetve gyógynövénytea, a limonádé, az ásványvíz.

Fogyasszunk több joghurtot, kefirt, aludttejet, mert a savanykás ízek is jól oltják szomjúságunkat. Kerüljük a túl zsíros, fűszeres, nehezen emészthető ételeket. Csecsemők és kisgyermekek esetében fokozottan oda kell figyelni, mivel hajlamosabbak a kiszáradásra.

A szoptatott csecsemőknél az anyatej fedezi a napi folyadékszükségletet, de kánikula esetén érdemes ezt kipótolni. Leghelyesebb, ha forralt és a csecsemő testhőmérsékletére lehűtött vizet kap. Ebbe csavarhatunk pár csepp citromot, esetleg világosan elkészített csecsemőteát is adhatunk.

Fehéren, feketén?
“Mikor a nagy háromárbocos tengerjáró hajó féléves út után kikötött egy egzotikus szigeten, kirajzott a sok bronzbarnára sült, izmos matrózlegény, hogy megismerkedjenek a bennszülött szépségekkel. A leányok azonban ügyet sem vetettek a cserzett bőrű fiatalemberekre, hanem hangos örömkiáltások közepette szinte rávetették magukat a leghátul kullogó, hófehér bőrű, kövér hajószakácsra. Számukra ő volt a különleges, s így kívánatos” – szól a régi, tanmesének is beillő hajóstörténet.

Ahogyan a testideál, úgy a “divatos” bőrárnyalat is időről időre változik, így hát legjobban tesszük, ha függetlenítjük magunkat ezektől a divathullámoktól. A cél az, hogy összhangba hozzuk bőrünk érzékenységi fokát és természetünket. Semmiképpen ne próbáljunk barnulási versenybe bocsátkozni a társaság többi tagjával, ha úgy érezzük, elég volt a napsütésből, ne szégyelljünk árnyékot keresni.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Gyanújelek, tünetek, vizsgálatok - A csontritkulás megelõzése, kezelése

2026. szeptember 23.

Mi az oszteoporózis?

A csontritkulás a csonttömeg egyenletes és fokozódó megfogyatkozása. A csontszövet mikroszerkezete károsodik, a csontminõség romlik, ami a csontok fokozott törékenységéhez vezet.

Az emberi csontokban az élet folyamán párhuzamosan zajlik a csontbontás és csontépítés folyamata. 25-30 éves korra kialakul a végleges testmagasság. Ezt követõen a csontbontás meghaladja az építés ütemét és lassan, fokozatosan veszítünk a csonttömegünkbõl. Nõknél a változás korában átmenetileg mind a csontbontás, mind a csontépítés felgyorsul, de a bontás kifejezettebb. Férfiaknál késõbb, fokozatosan csökken a csonttömeg. Ha a csonttömeg kritikusan alacsony szintre csökken (törési küszöb), a csont minimális erõhatásra eltörik.

A csúcscsonttömegbõl fokozatosan csökken a csont mennyisége. Ha kis csúcscsonttömeget tudtunk elraktározni fiatal korunkban, hamarabb elfogy a csontunk, elõbb elérjük a kritikus törési küszöböt. A csonttömeget csökkentõ tényezõk túlsúlyba kerülésével a csöves csontok (pl. combcsont középsõ része, alkarcsontok) vastagsága csökken; a szivacsos csontokban (pl. gerinccsigolya, a combcsont csípõízület-közeli része) a csontgerendák elvékonyodnak, elszakadnak, majd teljesen felszívódnak.

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.