Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fokozott mentális terhelés – újkori csapás?

Érdekességek2023. április 20.

Fotó: 123rf.com

4 módszer kényszereink csökkentésére


Kérdések a pszichológushoz

1/3 – Miben nyilvánul meg a fokozott mentális terhelés?
Az érintettek túlhajszolttá, kimerültté válnak, és már-már alkalmatlannak érzik magukat bármely munka elvégzésére. A pszichés tűrőképességük határán vannak, miközben a túlzott mennyiségű szakmai és magánéleti vállalás miatt már valóban nem tudnak megbirkózni az egyre tornyosuló problémákkal. Így pl. a háztartással vagy a gyermekneveléssel kapcsolatos mentális terhelés állandósul, ami természetesen  a munkahelyen is érezteti hatását. Ez a „gyötrelem” azután különféle tüneteket okoz, orvosi magyarázat nélkül (fáradtság, alvási nehézségek, bőrkiütések, hátfájás stb.) – állapítja meg a szakember.

2/3 – Milyen hibát követhetünk el?
Például, ha rendszeresen a teendők olyan listáját készítjük el (írásban vagy fejben), amely zsúfolva van nagy mennyiségű feladattal, és ezek elvégzésére egyértelműen lehetetlen elég időt szakítani. Ezek a „mérgező listák” végül a kudarc érzését keltik bennünk. A helyes lista legfeljebb három elemet tartalmazzon, amelyeket a nap folyamán végre kell hajtani … és amelyek nem vihetők át másnapra. A legfőbb követelmény, a feladatok elvégezhetősége és a túlvállalás elkerülése érdekében, a szükséges idő korrekt és lehetőleg pontos megbecsülése. – hangsúlyozza a pszichológus.

3/3 –Fennáll a kiégés veszélye? 
Igen, a kiégés (burnout) tünetegyüttes kialakulásának folyamata kapcsolódik a fokozott mentális terheléshez. A kezdet abban áll, hogy a túlmunka fokozódó fáradtsághoz vezet. És minél inkább fáradtak vagyunk (gyakran fizikailag és mentálisan egyaránt), annál kevésbé találunk olyan gyors megoldásokat, amelyek megkönnyítenék a mindennapjainkat. Egy ponton minden stresszessé válik, áthatja egymást és összeomlik, már nem tudjuk elvégezni a legegyszerűbb teendőinket sem. Gyakran apátiába esünk, úgy érezzük, összeroppantunk, és minden (mentális, érzelmi, fizikai) értelemben „kiégtünk”….


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.