Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fokozott mentális terhelés – újkori csapás?

Érdekességek2023. április 20.

Fotó: 123rf.com

4 módszer kényszereink csökkentésére


Kérdések a pszichológushoz

1/3 – Miben nyilvánul meg a fokozott mentális terhelés?
Az érintettek túlhajszolttá, kimerültté válnak, és már-már alkalmatlannak érzik magukat bármely munka elvégzésére. A pszichés tűrőképességük határán vannak, miközben a túlzott mennyiségű szakmai és magánéleti vállalás miatt már valóban nem tudnak megbirkózni az egyre tornyosuló problémákkal. Így pl. a háztartással vagy a gyermekneveléssel kapcsolatos mentális terhelés állandósul, ami természetesen  a munkahelyen is érezteti hatását. Ez a „gyötrelem” azután különféle tüneteket okoz, orvosi magyarázat nélkül (fáradtság, alvási nehézségek, bőrkiütések, hátfájás stb.) – állapítja meg a szakember.

2/3 – Milyen hibát követhetünk el?
Például, ha rendszeresen a teendők olyan listáját készítjük el (írásban vagy fejben), amely zsúfolva van nagy mennyiségű feladattal, és ezek elvégzésére egyértelműen lehetetlen elég időt szakítani. Ezek a „mérgező listák” végül a kudarc érzését keltik bennünk. A helyes lista legfeljebb három elemet tartalmazzon, amelyeket a nap folyamán végre kell hajtani … és amelyek nem vihetők át másnapra. A legfőbb követelmény, a feladatok elvégezhetősége és a túlvállalás elkerülése érdekében, a szükséges idő korrekt és lehetőleg pontos megbecsülése. – hangsúlyozza a pszichológus.

3/3 –Fennáll a kiégés veszélye? 
Igen, a kiégés (burnout) tünetegyüttes kialakulásának folyamata kapcsolódik a fokozott mentális terheléshez. A kezdet abban áll, hogy a túlmunka fokozódó fáradtsághoz vezet. És minél inkább fáradtak vagyunk (gyakran fizikailag és mentálisan egyaránt), annál kevésbé találunk olyan gyors megoldásokat, amelyek megkönnyítenék a mindennapjainkat. Egy ponton minden stresszessé válik, áthatja egymást és összeomlik, már nem tudjuk elvégezni a legegyszerűbb teendőinket sem. Gyakran apátiába esünk, úgy érezzük, összeroppantunk, és minden (mentális, érzelmi, fizikai) értelemben „kiégtünk”….


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

2026. május 03.

Az anyák napja a gondoskodásról, a figyelemről, és az apró, mégis mély jelentéssel bíró gesztusokról szól.

Bár ilyenkor még kevés a saját kertből szedhető csokor, létezik egy ajándék, amely nemcsak most, hanem hónapokon át örömet ad.

Egy gondosan kiválasztott rózsa többet jelent egy egyszeri meglepetésnél: a nyár elejétől egészen az első fagyokig újra és újra virágba borul, így hónapokon át díszíti a kertet. Olyan ajándék, amely napról napra emlékeztet a szeretetre.

David Austin-rózsák

A rózsamániások nagy kedvencei. Nevüket az angol rózsanemesítőről kapták, aki pályafutása során közel 200 egyedi fajtát alkotott meg. Munkásságát világszerte elismerik: egyik legismertebb fajtája, a Graham Thomas rózsa a „Világ kedvenc rózsája” címet is elnyerte.

Ezek a rózsák a klasszikus formavilágot ötvözik a modern színárnyalatokkal. Közös jellemzőik a különleges telt virágaik, a fűszeres illatuk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Gondozásuk egyszerű, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak, és minden rózsatípus megtalálható közöttük.