Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fokozott mentális terhelés – újkori csapás? (1. rész)

Érdekességek2021. április 22.

Fotó: pixabay.com

A Covid–19-járvány okozta bezártság és az átmeneti otthoni munkavégzés (home office) térnyerése miatt a fokozott mentális terhelés újra sokat hallat magáról. Természetesen számos egyéb ok is közrejátszik benne, ezért nem árt többet megtudni erről az „újkori csapásnak” is nevezhető jelenségről. És arról, hogyan lehet kikerülni belőle….

Napjainkban a fokozott mentális terhelés a „mindig több “következményeként jelenik meg, szakmai és magánéleti szinten egyaránt. Ennek oka főként a túlzott információ-áramlás és az elvárt produktivitás (zsúfolt munkatervek), továbbá az egyének ebből fakadó túlmunkája. Hiszen különböző tevékenységek sokaságán kell gondolkodniuk, és azokat azonnal kezelniük. – mondják a szakemberek.

Ez azonban korántsem elszigetelt jelenség. Pl. a franciaországi Ipsos Intézet egyik felmérése szerint a probléma manapság csaknem minden ötödik franciát érint. Annál is inkább nő a mentális túlterheltség mértéke, mivel a 2020-as év elmosta a lehetőségek határait: bezártság, home office széles körben, otthoni távoktatás… mind-mind növelte a szellemi terheket összességükben. Amellett egy másik francia felmérésen alapuló tanulmány kimutatta, hogy a bezártság miatt a nők 42%-a dolgozott otthon távmunkában, a lakás egyik közös helyiségében, szemben a férfiak 26% ával.

A munka és a magánélet összeegyeztetésére szakosodott edzők (coach-ok) szerint a járvány okozta válság, a szorongást kiváltó körülmények miatt, sokszorosára növelte a kezelendő szempontok számát. Újra kellett szervezni a mindennapjainkat, és a mentális felépüléshez szükséges kikapcsolódási lehetőségeinket (sportolás, társadalmi kapcsolatok stb.) …) a Covid érkezése befolyásolta. Ez együttesen hatással volt az alapvető, stresszes szorongás mellett egyfajta kimerültségre is, amely aláássa a további mentális terhek befogadásának képességét is.

A jelenlegi helyzetben sokunknak úgy tűnik, hogy folytonosan mindenre és mindenkire gondolnunk kell, anélkül, hogy valaha is sikerülne igazán kiszakadni ebből a körforgásból.  A fokozott mentális terhelés most több, egymásra ható „univerzum” együttélésének felel meg. Azaz a szakmai és magánéleti, fokozódó kényszerek keverékének, vagy annak a ténynek, hogy dolgoznunk kell az egyik téren, miközben a másikon számos más feladatot is el kell látnunk.


A mentális túlterheltség ördögi köre

A fokozott mentális stressz többek közt a nők „második életével”, szerepvállalásával is összefügg, miután a munkahelyükről hazatértek (a házimunkával, az egész háztartás irányításával a gyerekneveléssel stb.).

Egy, a férfiak és nők közötti egyenlőség kérdésével foglalkozó, nemzetközi tanulmány szerint az apák tényleges, de korlátozott részvétele ellenére a nők továbbra is az otthonnal kapcsolatos feladatok kb. 60%-át látják el. Egy másik vizsgálódás pedig hangsúlyozza, hogy a mentális terhek ördögi köre abban is rejlik, hogy a teendők, intéznivalók háztartáson belüli megoszlásának egyenlőtlensége szakmai egyenlőtlenséget generál (a nőknek kevesebb ideje marad a karrierjük építésére, mint a férfiaknak), és innen erednek a jövedelmi aránytalanságok is. Így, ha egy házaspárnak választania kell, hogy kit „áldoz fel” otthon a gyermek érkezésekor, gazdaságilag szükségképpen sokkal ésszerűbb, hogy az anya maradjon a gyermekkel otthon az apa helyett, és egy időre feladja szakmai munkáját.

Fotó: pixabay.com

Természetesen egy vagy több gyermek érkezése felforgatja a házaspár mindennapjait, de a pszichés terhelés intenzitása az egyes személyekre jellemző endogén (belső okoktól függő) változókhoz kapcsolódik. Ilyenek pl. az önszervezés módja, a prioritások kezelése, a kikapcsolódási lehetőségek mértéke, a stresszel szembeni ellenállás képessége.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.