Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fokozott mentális terhelés – újkori csapás? (1. rész)

Érdekességek2021. április 22.

Fotó: pixabay.com

A Covid–19-járvány okozta bezártság és az átmeneti otthoni munkavégzés (home office) térnyerése miatt a fokozott mentális terhelés újra sokat hallat magáról. Természetesen számos egyéb ok is közrejátszik benne, ezért nem árt többet megtudni erről az „újkori csapásnak” is nevezhető jelenségről. És arról, hogyan lehet kikerülni belőle….

Napjainkban a fokozott mentális terhelés a „mindig több “következményeként jelenik meg, szakmai és magánéleti szinten egyaránt. Ennek oka főként a túlzott információ-áramlás és az elvárt produktivitás (zsúfolt munkatervek), továbbá az egyének ebből fakadó túlmunkája. Hiszen különböző tevékenységek sokaságán kell gondolkodniuk, és azokat azonnal kezelniük. – mondják a szakemberek.

Ez azonban korántsem elszigetelt jelenség. Pl. a franciaországi Ipsos Intézet egyik felmérése szerint a probléma manapság csaknem minden ötödik franciát érint. Annál is inkább nő a mentális túlterheltség mértéke, mivel a 2020-as év elmosta a lehetőségek határait: bezártság, home office széles körben, otthoni távoktatás… mind-mind növelte a szellemi terheket összességükben. Amellett egy másik francia felmérésen alapuló tanulmány kimutatta, hogy a bezártság miatt a nők 42%-a dolgozott otthon távmunkában, a lakás egyik közös helyiségében, szemben a férfiak 26% ával.

A munka és a magánélet összeegyeztetésére szakosodott edzők (coach-ok) szerint a járvány okozta válság, a szorongást kiváltó körülmények miatt, sokszorosára növelte a kezelendő szempontok számát. Újra kellett szervezni a mindennapjainkat, és a mentális felépüléshez szükséges kikapcsolódási lehetőségeinket (sportolás, társadalmi kapcsolatok stb.) …) a Covid érkezése befolyásolta. Ez együttesen hatással volt az alapvető, stresszes szorongás mellett egyfajta kimerültségre is, amely aláássa a további mentális terhek befogadásának képességét is.

A jelenlegi helyzetben sokunknak úgy tűnik, hogy folytonosan mindenre és mindenkire gondolnunk kell, anélkül, hogy valaha is sikerülne igazán kiszakadni ebből a körforgásból.  A fokozott mentális terhelés most több, egymásra ható „univerzum” együttélésének felel meg. Azaz a szakmai és magánéleti, fokozódó kényszerek keverékének, vagy annak a ténynek, hogy dolgoznunk kell az egyik téren, miközben a másikon számos más feladatot is el kell látnunk.


A mentális túlterheltség ördögi köre

A fokozott mentális stressz többek közt a nők „második életével”, szerepvállalásával is összefügg, miután a munkahelyükről hazatértek (a házimunkával, az egész háztartás irányításával a gyerekneveléssel stb.).

Egy, a férfiak és nők közötti egyenlőség kérdésével foglalkozó, nemzetközi tanulmány szerint az apák tényleges, de korlátozott részvétele ellenére a nők továbbra is az otthonnal kapcsolatos feladatok kb. 60%-át látják el. Egy másik vizsgálódás pedig hangsúlyozza, hogy a mentális terhek ördögi köre abban is rejlik, hogy a teendők, intéznivalók háztartáson belüli megoszlásának egyenlőtlensége szakmai egyenlőtlenséget generál (a nőknek kevesebb ideje marad a karrierjük építésére, mint a férfiaknak), és innen erednek a jövedelmi aránytalanságok is. Így, ha egy házaspárnak választania kell, hogy kit „áldoz fel” otthon a gyermek érkezésekor, gazdaságilag szükségképpen sokkal ésszerűbb, hogy az anya maradjon a gyermekkel otthon az apa helyett, és egy időre feladja szakmai munkáját.

Fotó: pixabay.com

Természetesen egy vagy több gyermek érkezése felforgatja a házaspár mindennapjait, de a pszichés terhelés intenzitása az egyes személyekre jellemző endogén (belső okoktól függő) változókhoz kapcsolódik. Ilyenek pl. az önszervezés módja, a prioritások kezelése, a kikapcsolódási lehetőségek mértéke, a stresszel szembeni ellenállás képessége.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Szemtornák és szemtréning

2025. október 28.

A szem izmai is karbantartást igényelnek

Ahogy testünk többi izmát is eddzük, úgy szemeink izmai is fejleszthetők és karbantartást igényelnek. A modern életmód során szemeink gyakran egy helyzetbe „ragadnak” – órákig a monitor közelségében fókuszálnak, alig pislogunk, és ritkán nézünk távolba.

A 20-20-20 szabály egy egyszerű, de hatékony módszer: minden 20 percben 20 másodpercig érdemes 20 lábra (körülbelül 6 méterre) lévő tárgyra nézni. Ez segít ellazítani a folyamatosan feszített fókuszáló izmokat. A tudatos szemtorna is sokat segíthet. Érdemes lassan, kontrolláltan felfelé-lefelé mozgatni a szemeket, majd jobbra-balra, végül végezz lassú körmozgásokat mindkét irányban. Ezek az egyszerű gyakorlatok javítják a szem vérellátását és mozgékonyságát. A „palming” technika különösen pihentető. A tenyereket érdemes a csukott szemekre úgy helyezni, hogy semmilyen fény ne érje őket. 3-5 percig ott tartva, majd engedni, hogy a szemek teljesen ellazuljanak. Ez a gyakorlat csökkenti a szemfáradtságot és javíthatja a természetes fókuszáló képességet.

Futás – Vigyázz, kész… csak aztán rajt

2025. október 27.

„A kezdők leggyakoribb hibája, hogy hirtelen nagy terhelésnek teszik ki magukat minden előkészület nélkül. Ilyen esetekben gyakran jelentkeznek túlterheléses kórképek, különböző gyulladások, mint például sarokfájás, térdproblémák vagy egyéb fájdalommal járó tünetek. Ez mind elkerülhető a megfelelő felkészüléssel, amelynek része a helyes futócipő kiválasztása, a bemelegítés és a fokozatos terhelésnövelés. Nem szabad megfeledkezni továbbá a pihenőnapok beiktatásáról sem. A sérülések elkerülése és a mozgásszervi problémák megelőzése érdekében azt javaslom, hogy a futás megkezdése előtt mindenki konzultáljon szakemberrel. Különösen akkor, ha elmúlt 40 éves és korábban nem sportolt. Az ortopédiai rendelésen alaposan felmérik a test fizikai állapotát, ha pedig valakinek konkrét egészségügyi problémája van (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, túlsúly), számára akár belgyógyászati vagy kardiológiai konzultáció is javasolt” – tanácsolja dr. Hidas Péter.

Töltődjünk fel

Az életmódunk jelentősen befolyásolja futási teljesítményünket, kezdve a megfelelő táplálkozással, amely az edzéshez szükséges energiát biztosítja és segíti a sportolást követő regenerációt. Üres hassal soha ne induljunk el futni. Még kora reggel is együnk egy könnyű reggelit (banánt, gabonaféléket, puffasztott rizst vagy egy marék aszalt gyümölcsöt), mielőtt nekikezdünk a mozgásnak. Délutáni vagy esti időpontban főétkezés után 2-3 órával érdemes belefognunk a futásba, hogy legyen időnk feldolgozni az elfogyasztott ételt. Ilyen esetben az ebéd, illetve vacsora tartalmazzon lassan felszívódó szénhidrátokat (pl. barna rizst, bulgurt, kölest) és minőségi fehérjéket (pl. szárnyasokat, halakat zsírszegényen elkészítve), amik hosszan biztosítanak energiát, tápanyagokat. Kerüljük azonban a nehéz, zsíros ételeket és a nagy mennyiségű rostot, melyek puffadást, szélgörcsöt, hasmenést okozhatnak. Edzés előtt 30-60 perccel gyorsabban felszívódó alapanyagokat válasszunk (pl. müzliszeletet vagy pár darab kekszet). Sportolás után fél-egy órán belül fogyasszunk fehérjét és szénhidrátot a glikogénraktárak feltöltése és az izomregeneráció támogatására (pl. zabkását, túrót, joghurtot, könnyű sajtot, teljes kiőrlésű kenyeret, quinoát zöldségekkel, tojást).

Van élet a diagnózis után: a személyre szabott orvoslás új korszakot hoz az emlőrák kezelésében

2025. október 27.

Korai diagnózis esetén akár 99%-nál is nagyobb lehet a túlélési esély

A mellrák a leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség a nők körében, minden 14. másodpercben születik egy ilyen diagnózis a világon, hazánkban pedig több mint 7500 új esetet fedeznek fel évente. A betegséget több mint 90%-ban korai stádiumban fedezik fel, ami döntő jelentőséggel bír, ugyanis a modern, személyre szabott terápia, valamint a pontos diagnosztika és szervezett betegút ma már képesek jelentősen javítani a hosszú távú túlélést. A szakértők a mellrák elleni küzdelem hónapjához közeledve különösen fontosnak tartják hangsúlyozni: a rendszeres szűrésen való részvétel, az időben történő kivizsgálás és az innovatív terápiákhoz való hozzáférés kulcsfontosságú a gyógyulásban és a kiújulás kockázatának mérséklésében is. Ugyanakkor az a tény, hogy egyre fiatalabb korosztályt érint az emlőrák, komoly figyelmeztetés arra, hogy az életmódbeli tényezők mind a megelőzés, mind a kezelés során kulcsszerepet játszanak.

Minden év októbere a mellrák elleni küzdelem hónapja, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a korai felismerés fontosságára, illetve a megelőzéssel és a lehetséges terápiákkal kapcsolatos tudnivalókra. Ennek apropóján szervezett kerekasztal-beszélgetést a Lilly Hungária Kft., ahol többek között az Országos Onkológiai Intézet és a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) szakorvosai, valamint érintett betegek osztották meg tapasztalataikat. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a korai diagnózis drámai különbséget jelenthet: az 5 éves túlélés lokalizált (korai) stádiumban több mint 99%, míg áttétes esetben körülbelül 32%. Ez szemléletesen mutatja, miért létfontosságú, hogy a gyanús tünetek észlelésekor azonnal orvoshoz forduljunk, és lehetőleg minél fiatalabb életkortól rendszeresen részt vegyünk a megfelelő szűrővizsgálatokon. Erre természetesen nem csupán októberben, a mellrák elleni küzdelem hónapjában, hanem egész évben érdemes odafigyelni.