Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Folyton éhes ez a gyerek! – Ritka betegség is okozhatja

Érdekességek2018. január 10.

Létezik egy olyan genetikai betegség, melynek során a gyermek szinte folyamatosan éhes, dührohamok törnek rá és a beszédkészsége is visszamaradott. Az ún. Prader-Willi szindrómára annak ellenére, hogy igen jellegzetes tünetei vannak, általában csak későn derül fény, mivel olyan ritka, hogy az orvosok gyakran nem is gondolnak rá. Dr. Tar Attilától, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusától megtudhatja, milyen panaszok esetén érdemes gyanakodni a zavarra.

Meghibásodott gén

A Prader-Willi szindróma egy ritka genetikai betegség, melyet az esetek közel kétharmadában a 15. kromoszóma régió apától örökölt felének hibája okoz. Lányokat és fiúkat egyformán érinti, és bármely népcsoportnál megjelenhet. Mivel genetikai problémáról van szó, ezért sem megelőzni, nem lehet. Mivel egyik fő tünete a nagyfokú étvágy és az ennek eredményeként kialakuló túlsúly, ezért olyan súlyos szövődményeket okozhat, mint a cukorbetegség, szív-és érrendszeri betegségek, hormonzavarok, illetve meddőség.

Szopási nehézségek, később farkasétvágy

A szindróma kezdetekben a csecsemőknél izomgyengeséget, szopási nehézségeket eredményez a csökkent szopási és nyelési reflex miatt, ezért akkor testsúlyban elmaradott a beteg a kortársaihoz képest. Később, 2-4 éves kor körül ennek ellenkezőjébe csap át- a gyermek szinte kontrolálatlan étvágyat érez, és nem ritka, amikor éjszaka is kimegy enni. Sőt, az is előfordulhat, hogy a szülőknek el kell zárniuk az ételt. A betegségben a hipotalamusz jóllakottságot szabályozó központja nem működik megfelelően, így nem jelentkezik a teltség érzés. Ez természetesen a beteg gyermek súlyán is meglátszik, és egyre többet fog mutatni a mérleg nyelve.

A kór nem csupán a táplálásban mutatkozik meg, de a kinézetben is: jellemző ugyanis a benne szenvedőknél a mandulavágású szem, holdvilág arc, magas homlok, háromszög alakú ajkak, valamint a normálisnál kisebb végtagok. Figyelemfelkeltő lehet még a szülők számára a csecsemőknél a csökkent mozgás (már magzatkorban is megfigyelhető, hogy a baba keveset mozog), ami a kezdeti izomgyengeség következménye.


Magatartászavarok, dühkitörések

A dackorszakban természetes, hogy a gyermekek indulatosabbak, akaratosabbak. A Prader-Willi szindrómás betegeknél ez még nagyobb mértékben jelentkezik, valamint az esetek többségében szellemileg, mentálisan is visszamaradottak. A beszédfejlődésük késik, koncentrációs nehézségekkel és memóriagondokkal küzdenek.

Veszélyes szövődményei lehetnek a falánkságnak

A szindrómával együtt járó falánkság sajnos súlyos szövődményeket okozhat, így a gyermekek gyakran cukorbetegséggel, különböző hormonzavarokkal, illetve szív-és érrendszeri problémákkal küzdenek. Éppen ezért fontos a mielőbbi diagnózis felállítása, ugyanis minél előbb diétára kerül beteg, annál kevesebb az esélye a szövődmények kialakulásának- mondja dr. Dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa.

Növekedési hormonok adása a kezelés alapja

A Prader-Willi szindróma diagnózisának felállítása a klinikai kép mellett genetikai vizsgálattal történik. Amennyiben bebizonyosodik a kór, úgy növekedési hormon adására van szükség, ezáltal javul a növekedés, javul az izomtónus, növekszik az izomtömeg és csökken az éhség is. Emellett fontos a megfelelő diéta betartása, valamint pszichoterápiával és logopédiával javítható a magatartászavar és fejleszthető a beszédkészség.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Az SPD három fő területe

2025. augusztus 24.

A szenzoros feldolgozási zavar (SPD) három fő kategóriáját különböztetjük meg, amit szenzoros modulációs zavarnak is nevezünk.

Szenzoros túlérzékenység

A gyermekek túlérzékenyen reagálnak a környezeti ingerekre, mint pl. hangok, fények vagy érintések. Ezek a gyerekek gyakran elkerülik azokat a helyzeteket, amelyek túlzott érzékszervi ingert jelentenek számukra, és szorongást tapasztalhatnak, ha ilyen ingereknek vannak kitéve.

Például egy hangos zaj vagy egy szokatlan textúra zavaró lehet a számukra, ami viselkedési problémákhoz vezethet.

Szenzoros alulérzékenység

A gyermekek nem reagálnak megfelelően az érzékszervi ingerekre, vagyis kevesebb ingert igényelnek ahhoz, hogy észleljék a környezetüket. Ezek a gyerekek gyakran keresik az intenzívebb ingereket, hogy aktiválják érzékszerveiket.

Például előfordulhat, hogy gyakran összeütköznek másokkal vagy durva játékokat preferálnak, mert nem érzik megfelelően a saját testük mozgását.

Szenzoros élménykeresés

A gyermek aktívan keresi a különböző érzékszervi ingereket, hogy kielégítse az érzékszervi szükségleteit. Ezek a gyerekek általában mozgékonyak és kíváncsiak, gyakran ugrálnak, pörögnek vagy más hasonló tevékenységeket végeznek, hogy több szenzoros információt kapjanak. Ez a viselkedés segíti őket abban, hogy jobban megértsék saját testük helyzetét és mozgását.

Rossz lehelet, éjszakai köhögés? Garatcsorgás is okozhatja!

2025. augusztus 23.

Nem mindenki tudja, hogy az orrban vagy az orrmelléküregben termelődő váladék jó része nem előrefelé, az orron keresztül távozik, hanem a garat hátsó falán csorog le a torok irányába. Ez alapvetően nem számít kóros jelenségnek, de ha túl sok vagy sűrű váladék keletkezik, az olyan tüneteket okozhat, mint az éjszakai köhögés, a torokkaparás, a gombócérzés vagy a rossz lehelet. Dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa azokról az okokról beszélt, amelyek hátsófali garatcsorgást okozhatnak.

Mi az a hátsófali garatcsorgás?

Az orr, a melléküregek és a torok felszínét borító nyálkahártya folyamatos váladéktermelődéssel védekezik a kiszáradás ellen. Már csak azért is fontos ennek a felületnek a nedvessége, mert ezen tudnak megtapadni azok a kórokozók, szennyeződések, pollenek, amelyek bejutnak a légutakba. És hogy hová kerülnek ezután? A nyálkahártya csillószőrei hátrafelé hajtják azokat nyállal keveredve a gyomorba, illetve a másik út, amikor a külvilág felé ürülnek az orrváladékkal. Hátsófali garatcsorgásról vagy hátsó garatfali váladékcsorgásról akkor lehet beszélni, ha ez a váladék nem az orron keresztül előrefelé távozik, hanem a garat hátsó falán csorog le a torokba. Ezt normális esetben észre sem vesszük, hiszen a szervezet minden nap termel orrváladékot. Probléma abból adódhat, ha a váladék túl sok, nagyon besűrűsödik vagy nem tud szabadon kiürülni az orrüregből.

A Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF) ajánlásai

2025. augusztus 23.

Mik lehetnek azok az eszközök, módszerek, megközelítések, melyek a mai magyar viszonyok és realitások között is a társadalom széles köre számára hozzáférhetőek?


Időben kezdjük el az öngondoskodást: Legyünk proaktívak testi és lelki jóllétünk megőrzése érdekében. Érdemes idősbaráttá alakítani vagy cserélni otthonunkat, hogy könnyebben mozoghassunk benne és biztonságos legyen idősebb korban is.
Tájékozódjunk az aktív öregedésről: Megbízható forrásokból szerezzünk információkat, kérdezzük például gyógyszerészünket vagy háziorvosunkat. Hallgassunk szakértői podcastokat, és csatlakozzunk olyan közösségekhez, mint például a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF).
Ismerjük meg testünk és elménk működését: Legyünk tudatában egyéni fizikai és mentális szükségleteinknek. Derítsük ki mennyi alvás és mozgás az ideális számunkra, és tartsuk tiszteletben testünk sajátos igényeit.
Legyenek társas kapcsolataink: Legyünk aktív tagjai online vagy offline közösségeknek, ahol támogathatjuk egymást, és értékes beszélgetéseket folytathatunk. Például szánjunk időt a szomszédokkal való jó viszony ápolására.
Törekedjünk az aktivitásra: Vezessünk be olyan apró vagy nagyobb változtatásokat, amelyek növelhetik aktivitási szintünket, például:
a) A lift helyett válasszuk a lépcsőt.
b) Tudatosan használjuk az internetet és a médiát, kerüljük a céltalan görgetést.
Járjunk szűrővizsgálatokra: Rendszeresen vegyünk részt az életkorunknak megfelelő ingyenes vizsgálatokon, például tüdőszűrésen, méhnyakrákszűrésen, mammográfián, fogászati ellenőrzéseken.
Invesztáljunk egészségünkbe: Anyagi lehetőségeinkhez mérten gondoskodjunk fogaink, látásunk, ízületeink, emésztőrendszerünk egészségéről és mentális jóllétünkről.
Kezeljük hatékonyan a fájdalmat: Ne fogadjuk el természetesnek a krónikus fájdalmat, például ízületeinkben, hátunkban. Az eredményes fájdalomcsillapítás segíthet fenntartani aktív életmódunkat. Kérjünk tanácsot gyógyszerészünktől vagy háziorvosunktól.
Használjuk a digitális egészségtámogató eszközöket: Használjunk olyan alkalmazásokat, amelyek segítenek minket, például egészségfigyelő eszközöket vagy diagnosztikai és életvezetési applikációkat.
Tanuljunk és fejlődjünk egész életünkben: Olvassunk, tanuljunk új dolgokat, például idegen nyelveket vagy tudományos érdekességeket. Tornáztassuk az agyunkat rejtvényekkel, logikai játékokkal, hogy frissen tartsuk a gondolkodásunkat és lassítsuk a szellemi hanyatlást.