Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Folyton fáradt, ideges? Tüneteit kortizolhiány is okozhatja!

Érdekességek2021. május 21.

Szervezetünkben a mellékvese termeli az anti-stressz hormonként is ismert kortizolt. Tartós leterheltség, a folytonos stressz hatására a mellékvese kimerülhet, és megjelennek a kortizolhiány tünetei.

Fotó: 123rf.comMellékvese – a stresszkezelés szolgálatában

Stresszes szituációkban, például egy veszélyes közlekedési helyzetben gyors reakcióra van szükségünk, hogy a súlyos következményeket megelőzzük, testi épségünket megóvjuk. Ebben két, a mellékvese által termelt hormon van segítségünkre. A mellékvese páros szerv, melynek velőállománya az adrenalint, külső része (a kéreg) többek közt a kortizol nevű hormont is termeli – magyarázza Prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa. A stresszhelyzetek kezelése e két hormon összehangolt működésének köszönhető: az adrenalin megemeli a pulzust, így a szív gyorsabban dobog, több vér jut az izmokhoz, nagyobb erő kifejtésére leszünk képesek. Az ehhez szükséges energiát a kortizol biztosítja: növeli a cukrok szintjét a vérben, fokozza az agy glükózfelhasználását, és növeli a szövetek helyreállításához szükséges anyagok mennyiségét.

Ha a mellékvese kimerül

Ha a stressz az életünk, mindennapjaink részévé válik, az a hormonrendszer működésén is meglátszik. A tartós magánéleti konfliktusok, vagy munkahelyi stressz leküzdéséhez a szervezet folyamatosan több stresszhormont termel. Az állandó készenlét, a folyamatos igénybevétel miatt a mellékvese tartalékai kimerülnek, hosszabb-rövidebb idő után megjelennek a „mellékvese fáradtság” tünetei. Az egyensúly felborulását kezdetben magasabb kortizol szint jelzi, hiszen a folytonos stressz ellen a beteg szervezete így igyekszik felvenni a harcot. Krónikus stressz esetén azonban a túlhajszolt mellékvese idővel képtelen lesz kielégíteni a szervezet megnövekedett kortizol szükségletét, így értéke egyre csökken.

Krónikus fáradtság a vezető tünet

A kortizolszint csökkenésének első jele a fáradtság. Az érintettek reggel is nehezen ébrednek, napközben is nyomottabbak, lehangoltabbak lehetnek. Romlik a stressztűrő képességük, szorongás, ingerlékenység, alvászavarok jelentkezhetnek. Nők esetében a kortizolhiány a teherbeesés elmaradásához is vezethet. A megtermékenyített petesejt beágyazódását, megmaradását a progeszteron hormon biztosítja. Kortizolhiány esetén azonban a szervezet minden energiát – a progeszteron termelés rovására is – a hiányzó hormon előállítására fordít, így nem ritka, hogy a betegség diagnózisára a gyermekáldás elmaradásának vizsgálata során derül fény.


Hogyan orvosolható a baj?

A felsorolt panaszok esetén érdemes laborvizsgálatot végeztetni. Fontos hangsúlyozni, hogy a laborérték önmagában kevés a diagnózishoz, azt mindig a beteg panaszaival, tüneteivel összhangban kell értelmezni. A kortizol értéke napszakonként is eltérő, hajnalban/kora reggel a legmagasabb, éjfél körül a legalacsonyabb. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a tüneteket az alacsony kortizolszint okozta, a hiányzó hormon adásával van lehetőség kezelésre.

Fotó: 123rf.com

Az Addison-kór

A mellékvesekéreg kimerülésével összefüggő betegség az Addison-kór. A viszonylag ritka – 1 millió emberből 5-nél jelentkező – elváltozás elsősorban fiatal, vagy középkorban jelentkezik. Az esetek többségében autoimmun eredetű folyamat tünetei hosszú lappangási idő alatt alakul ki: apátia, gyengeség, hiperpigmentáció – a bőr sötét elszíneződése – a tenyereken és a hajlatokban, alacsony vérnyomás, izomgyengeség jelezheti. A hormon meghatározás során reggel mért alacsony kortizol szint és jelentősen emelkedett ACTH – a mellékvesekéreg hormontermelését szabályozó hormon – észlelhető. A betegség kezelése a hiányzó hormonok pótlásával lehetséges.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan pótoljuk a vegán étrendben a fehérjebevitelt?

2025. szeptember 09.

Egyre többen keresik a növényi alapú megoldásokat táplálkozásukban. Adódik azonban ilyenkor a kérdés, vajon hogyan biztosítható a megfelelő fehérje- és minden más bevitel vegán étrend mellett? Fehérjére ugyanis szükség van, ez nem is kérdés!

A fehérje fontos szerepet játszik szervezetünk energiaellátásában, mivel az aminosavak, melyek a fehérjék építőelemei, alapvető fontossággal bírnak a sejtek működésében, a szövetek regenerációjában a meglévő izomzat és kötőszövetek fenntartásában, valamint az izomépítésben. Ha megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjét fogyasztunk, az segíthet fenntartani energiaszintünket is, mivel pedig lassabban emésztődnek, mint a szénhidrátok, hosszabb ideig biztosítanak teltségérzetet és jobban támogathatják a fogyást. 

Goda Gábor, vegyészmérnököt, a Toman Diet szakértőjét kérdeztük a növényi fehérjékről.

Miért jobb a növényi fehérje és mi hiányzik belőle?

„A növényi fehérjék esetében előnyként említhető a rost- és antioxidáns-tartalom, amelyek nemcsak a megfelelő emésztést támogatják, hanem hosszabb ideig tartó teltségérzetet is biztosíthatnak valamint az oxidatív stressz csökkentésében is közreműködhetnek. Bár gyakran hiányosak valamely esszenciális aminosavakban, megfelelő kombinációjukkal (például rizs-, borsó-, szója-, kender-, tömagfehérje) ez a hiány pótolható, így kiegyensúlyozott, egészséges étrend részeként ugyanolyan hatékonyak lehetnek a fogyásban. A növényi fehérjék alacsonyabb kalóriatartalma révén pedig a bevitt energiamennyiség is könnyebben kontrollálható.” – sorolja fel a növényi fehérjék előnyeit Goda Gábor.

Veszélyes a hőség a túlsúlyosokra, inzulinrezisztensekre

2025. szeptember 09.

A kánikula sokakat megviselhet, különösen, ha olyan krónikus állapotokkal élnek, mint például az elhízás és az inzulinrezisztencia, cukorbetegség. A nagy meleg kihívás elé állíthatja az érintetteket, ami nem csak a közérzetüket, a napi rutinjukat, de akár a gyógyszerelésüket is érinti. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista magyarázta el az összefüggéseket.

Miért lehet a nyár kritikus az elhízással, cukorbetegséggel élőknek?

Az elhízás és az inzulinrezisztencia szorosan összefügg, ugyanis a nagy mennyiségű testzsír, különösen a zsigeri zsír növeli az inzulinrezisztencia kockázatát. Vagyis a két állapot nagyon gyakran együttesen van jelen. A nyári meleg pedig nem csak kényelmetlen a túlsúllyal élőknek, de befolyásolhatja az inzulin felszívódását és hatékonyságát is az injekciós inzulint használóknál, ami gondos ellenőrzést és módosításokat igényelhet. Bár a melegnek lehet jótékony hatása a glükóz-anyagcserére, a szövődmények elkerülése érdekében kulcsfontosságú a cukorbetegség és az elhízás hatékony kezelése, ellenőrzése a nyári hónapokban.
– A hőség egyik kevésbé nyilvánvaló hatása, hogy megváltoztathatja az inzulin felszívódásának sebességét. Azoknál, akiknek inzulininjekcióra van szükségük, az inzulin megfelelő tárolása, hűtőbe helyezése elengedhetetlen, és bizonyos esetekben sürgős. A magas hőmérséklet ugyanis lebonthatja az inzulint, és csökkentheti annak hatékonyságát. Ne tegyük ki az inzulinadagoló tollakat vagy a vércukormérőket közvetlenül napfénynek, és ne hagyjuk azokat parkoló autóban – figyelmeztet Mutnéfalvy doktor. – Fontos azt is figyelembe venni, hogy nem csak a meleg, hanem a magas páratartalom is ingadozóvá teheti a szervezet glükóz szintjét. Ha a levegő túlzottan párás, az izzadság nem párolog el olyan jól, mint szárazabb körülmények között, ez pedig megnehezíti a test hűtését, így a vércukorszint megfelelő egyensúlyban tartását is. Ezenkívül a testmozgás vagy a kültéri hőség is okozhat hipoglikémiát, hacsak a kalóriabevitel nem kiegyensúlyozott. A cukorbetegség és az elhízás hatékony nyári kezelésében tehát a rendszeres hidratálás, a vércukorszint-ellenőrzések gyakoriságának növelése, valamint az inzulinadagok aktivitás és ételfogyasztás szerinti módosítása segíthet a jó állapot fenntartásában.

Támadó tengeri élőlények: A cápák

2025. szeptember 08.

A cápatámadás veszélye a harapással okozott sérülés. Ez iszonyú méretű csonkolásokat hagy maga után, még ha az áldozat túl is éli a támadást. Évente kb. 50 esetet említ a szakirodalom, ebből 5-10 halálos. A cápákat övező félelem nem enyhül attól, hogy a cápák nem az emberhúsért támadnak (hiszen az emberi csontok emészthetetlenek a cápa számára) hanem azért, mert a vízben úszó ember formája hasonlít a fókára, mely a cápa könnyű zsákmánya. A legtöbb cápatámadást az USA-ban és Ausztráliában jegyezték fel, ezért itt csak azokon a strandokon ajánlatos fürdeni, ahol cápaőrség van.

A cápaveszély elkerülésére olyan egyszerű szabályokat is be kell tartani, mint az éjszakai, vagy a zavaros vizekben, halraj közelében való fürdőzés. Továbbá provokálja a cápatámadást a vérző seb, vagy a menstruációs periódusban való fürdés. Mindenkor tartsa be a cápaőrség figyelmeztetéseit!