Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fonendoszkóp -, amely forradalmasította az orvostudományt

Érdekességek2017. október 24.

Idén 50 éves a Littmann fonendoszkóp, amely az orvostudomány egyik legjelentősebb mérföldköveként lehetővé tette többek közt a szív és a tüdő meghallgatását. Nincs olyan háziorvosi rendelő, ahol ne lenne megtalálható, de a belgyógyászoktól a kardiológusokig szakemberek és pácienseik millióinak könnyíti meg az életét. Sőt, mostanra már a bluetooth-hoz hasonló innovatív megoldásokkal is kiegészült, és az űrben is használható.

Már gyerekkorunkból ismerős az érzés, amikor a hideg fonendoszkóp a hátunkhoz vagy a mellkasunkhoz ér, és a doktorbácsi vagy -néni csendben bólogatva figyeli a zörejeket. A Littmann fonendoszkóp hosszú évtizedek óta segít, hogy egészségesek maradjunk, mostanra pedig már olyan változata is létezik, ami a fém hidegségét egy erre kialakított gyűrűvel kompenzálja. Jelenlegi formájában 1967 óta segíti az orvosok munkáját, minőségének és megbízhatóságának, illetve kiváló akusztikai adottságainak köszönhetően máig hatalmas népszerűségnek örvend világszerte.

Az összetekert újságtól a világ legmodernebb fonendoszkópjáig

Bár a fonendoszkópok Ferrarijaként is emlegetett Littman fonendoszkóp 50 éve született meg, története sokkal régebbre, több mint 200 évre nyúlik vissza. René Laennec francia háziorvos ugyanis 1816-ban egy összetekert újságot használt arra, hogy meghallgassa egyik nőbetege szívét: ezzel elkészítette a világ első sztetoszkópját. A név is tőle származik, amelyet két görög szóból, a stethosból (mellkas) és a skopeinből (néz, lát) alkotott meg. 25 évvel később a New York-i George P. Camman gondolta tovább a találmányt, és egészítette ki két fülhallgatóval: az akkor kialakított design pedig kisebb módosításoktól eltekintve azóta is változatlan.


Egészen az 1960-as évek elejéig kellett várni, amíg Dr. David Littmann elismert kardiológus és nemzetközi EKG-szaktekintély, a Harvard orvosi egyetemének professzora szabadalmaztatta forradalmian új fonendoszkópját, amely már sokkal jobb akusztikai teljesítményre volt képes. Ezzel egy egyszerű hallgatókészüléket változtatott elképesztően hatékony diagnosztikai eszközzé. A 3M néhány évvel később megvette Dr. Littmann fonendoszkópjának jogait, és a tervek tökéletesítésével folytatta a munkáját.

Már az űrbe is eljutott

Az azóta eltelt 50 évben nagyot fordult a világ, és számtalan más modern diagnosztikai módszert is kifejlesztettek, de kétségtelen, hogy a leggyorsabb, legpénztárcabarátabb és legelterjedtebb még mindig a fonendoszkópos vizsgálat. Az eszköz lépést tartott a változásokkal: a 3M 2015-ben mutatta be innovatív fonendoszkópjait, amelyek már például olyan előnyökkel rendelkeznek, mint a hangolható membránok. Ezek lehetővé teszik, hogy az orvos különböző frekvenciájú hangokat hallhasson a fonendoszkóp megfordítása nélkül: finom nyomással alacsony frekvenciájú hangokat képes hallgatni, míg a magasabb frekvenciájú hangok erősebb nyomásra válnak hallhatóvá. A 3M új környezeti zajcsökkentő technológiája (ANR – Ambient Noise Reduction) ráadásul 75%-kal, azaz 12 decibellel képes csökkenteni a zavaró környezeti zajokat, így nagyobb hangzavarban is hallhatóvá teszi a szív-, tüdő- és egyéb hallani kívánt testhangokat.

Sőt, az eletkronikus Littmann fonendoszkóp az űrbe is eljutott: magasfokú érzékenysége a speciális távgyógyászati szoftverekkel és a Bluetooth technológiával kombinálva lehetővé tette, hogy az orvos a Földről hallgassa meg a Nemzetközi Űrállomáson tartozkodó kozmonauta szívverését. Többek közt ezeknek az előnyöknek köszönhetően mérnek világszerte a 3M™ Littmann® fonendoszkóphoz minden más hasonló eszközt.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ne halogassuk a szűrővizsgálatokat!

2026. augusztus 14.

Az egészségügyi szűrések a lakosság körében alacsony számot mutatnak.



A szülést követően az újszülöttet alapos vizsgálatnak vetik alá, majd a későbbiekben is nézi a gyerekorvos, a védőnő a különböző életfunkcióit. Látás, hallás, ortopédiai vizsgálatok stb.

Jó lenne, ha ez a szemlélet velünk maradna egész életünk során, és figyelnénk a szervezetünkre, figyelnénk az esetleges jelekre. Szűrővizsgálatokra mennénk, amelyek indokoltak lehetnek az adott életkorban, élethelyzetben.

A megelőzés és az életmód szerepe

A WHO szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja az egészségi állapotot. A többit a genetikai és a környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések, így a szűrővizsgálatok határozzák meg.

Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától, alacsony a részvételi arány a mammográfia, a vastagbélszűrés, méhnyakrákszűrés terén. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat, hiszen a daganatos vagy a kardiovaszkuláris betegségek korai felismerése a leghatékonyabb eszköz az életmentésben.

Az egészségben eltöltött életéveink a legalacsonyabbak, az elkerülhető halálozások számában a legmagasabbak között vagyunk.

Fogyás: A rettegett jojóeffektus

2026. augusztus 13.



Ha a fogyókúra során a napi energiabevitelt a szervezet alapanyagcsere-szintje alá csökkentjük, akkor a szervezet védekezni kezd és igen hamar, de 7–10 nap után biztosan csökkenti az alapanyagcserét. Ebből az következik, hogy ha utána kevesebbet is eszünk, több hasznosul, így a fogyás üteme lelassul, sőt, visszahízás következik be. Ez a néhány száz kalóriát tartalmazó diéták (pl. Hollywood) esetén fokozottan jelentkezik.

A fogyás ütemének lelassulása után előbb-utóbb a szigorú diétát a fogyókúrázók abbahagyják, s ekkor gyors visszahízás következik be, majd egy újabb szigorúbb fogyókúrával próbálkoznak, mely már a lassabb alapanyagcserével indul, s ez esetben pl. 3 kg fogyást 4 kg hízás, majd 2 kg fogyást 3 kg hízás követ, így a fogyókúra végén a testtömeg jelentősen több lesz, mint a fogyókúra elején. Innen kapta a jelenség a nevét: jojóeffektus.

Ne kezdjen drasztikus fogyókúrába! Csak fokozatosan csökkentse étkezésének mennyiségét. Kezdetben néhány száz kcal-val egyen kevesebbet. Amikor leáll a fogyás, a szervezet ráállt a csökkentett tápanyagmennyiségre. Ekkor lehet még csökkenteni a kalóriákat. Igazából a jojóeffektust a mozgással lehet biztonsággal megakadályozni.

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 13.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.