Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fontos a rendszeres vérnyomásmérés

Érdekességek2019. július 22.

A magas vérnyomás a legelterjedtebb szív- és érrendszeri betegség, ezért fontos a rendszeres vérnyomásmérés – erre hívta fel a figyelmet a hipertónia világnapján a Gotttsegen György Országos Kardiológiai Intézet (GOKI).

A magas vérnyomás világszerte növekvő egészségi probléma, évente tízmillió ember életét követeli, és ezzel a legjelentősebb a halálozáshoz, illetve a rokkantsághoz vezető tényezők közül.

Magyarországon a diagnosztizált hipertóniás betegek száma elérte a 3,5 milliót, ezen belül körülbelül egymillióra tehető azon hipertóniások száma, akik nem részesülnek kezelésben, és 1,2 millióan a kezelés ellenére nem érik el a kívánt – 140/90 – vérnyomásértéket. 

A tartósan fennálló, kezeletlen magas vérnyomás fokozatosan tönkreteszi a vérereket, súlyos szív- és agyi keringési zavarokat, veseelégtelenséget okozhat. Ezek a szövődmények gyakran halálos kimenetelűek, ezért kapta a betegség a “néma gyilkos” nevet.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a magasvérnyomás-betegség megfelelő kezelésével a szív- és érrendszeri halálozás 21 százalékkal csökkenthető. A célérték, a 140/90-es vérnyomás beállítása közel felére csökkenti a stroke, és negyedére a szívinfarktus okozta halálozást, valamint 34 százalékkal a szívelégtelenség miatti kórházi kezelés szükségességének valószínűségét.

Az adatok szerint Magyarországon a nők 24 százalékánál, a férfiak 34 százalékánál jelentkezik magas vérnyomás, és a serdülők 11 százalékának sem normális a vérnyomása.

A szív- és érrendszeri betegségek túlnyomó többségét az érrendszer belhártyájának károsodása, az ezt követő zsírlerakódás és érelmeszesedés okozza. A különböző szervek érrendszerének károsodását számos kockázati tényező befolyásolja, illetve idézheti elő. A magas vérnyomás főleg a koszorúereket és az agyi ereket károsítja.


Az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás kivédheti a kockázati tényezők károsító hatását, míg a nem megfelelő minőségű táplálkozás, a túlzott sófogyasztás, a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a túlzott alkoholfogyasztás, az állandó pszichés stressz elősegíti az érelmeszesedés kialakulását és súlyosbodását.

A GOKI évente körülbelül 18 ezer embert lát el a járóbeteg-szakambulanciáin hipertónia vagy azzal összefüggésbe hozható betegség miatt, és megközelíti a 7300-at azoknak a száma, akiket fekvőbeteg-ellátásban kezelnek.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

2026. május 03.

Az anyák napja a gondoskodásról, a figyelemről, és az apró, mégis mély jelentéssel bíró gesztusokról szól.

Bár ilyenkor még kevés a saját kertből szedhető csokor, létezik egy ajándék, amely nemcsak most, hanem hónapokon át örömet ad.

Egy gondosan kiválasztott rózsa többet jelent egy egyszeri meglepetésnél: a nyár elejétől egészen az első fagyokig újra és újra virágba borul, így hónapokon át díszíti a kertet. Olyan ajándék, amely napról napra emlékeztet a szeretetre.

David Austin-rózsák

A rózsamániások nagy kedvencei. Nevüket az angol rózsanemesítőről kapták, aki pályafutása során közel 200 egyedi fajtát alkotott meg. Munkásságát világszerte elismerik: egyik legismertebb fajtája, a Graham Thomas rózsa a „Világ kedvenc rózsája” címet is elnyerte.

Ezek a rózsák a klasszikus formavilágot ötvözik a modern színárnyalatokkal. Közös jellemzőik a különleges telt virágaik, a fűszeres illatuk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Gondozásuk egyszerű, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak, és minden rózsatípus megtalálható közöttük.

A Magyar Fagylalt Napja

2026. május 03.

300 helyszín és féláras fagylalt

Május 8-án ismét megrendezik a Magyar Fagylalt Napját, amelyhez idén akár 300 cukrászda és fagylaltozó is csatlakozhat országszerte. A résztvevő helyeken legalább négyféle fagylalt lesz elérhető féláron, helyben fogyasztásra.

Az esemény az elmúlt években az egyik legnagyobb hazai gasztrokezdeményezéssé nőtte ki magát: míg tavaly több mint 150 hely vett részt benne, idén ennek dupláját várják a szervezők. A bővülés nemcsak a népszerűséget mutatja, hanem azt is, hogy egyre több hazai cukrászda tekint közös ügyként a rendezvényre. A 2026-os év egyik legfontosabb újdonsága, hogy a „Magyar Fagylalt Napja” hivatalos védjegyoltalmat kapott. Ez azt jelenti, hogy az esemény elnevezését kizárólag regisztrált, ellenőrzött partnerek használhatják, ami hosszú távon a minőségbiztosítást és a rendezvény egységes arculatát is erősíti.