Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Főzzünk együtt!

Érdekességek2023. szeptember 15.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A konyhai munkálatok közben sokszor sündörögnek gyerekeink körülöttünk, és bizony ez néha bosszúságot is okozhat. Inkább kérjünk tőlük segítséget a sütés-főzés műveleteihez, és máris fejlesztő játékká válik az ebéd elkészítése!  

A konyhai tevékenykedés hamar lehet örömöt okozó jó játék is. A gyerekek fizikai, manuális képességeit kiválóan fejleszthetjük. A tudásukat gyarapíthatjuk és megszokják, hogyan lehet segíteni a szülőnknek. Első lépésként is vehetjük az önállósodás felé.

A kétéves korú gyerekek manuális készségeit jól fejleszti a salátatépegetés. A kukoricafosztás a borsó- vagy babfejtés. Erősödnek a karok izmai, bővül a tudásuk, ha megbeszéljük a növények fő részeit.

A háromévesek már az aprólékosabb több odafigyelést igénylő ismétlő mozdulatokat is szeretik végezni. Ilyen például a palacsinta tészta kevergetése, a kalács megvajazása, a műanyag kés használatának megtanulása. Fejlődik kitartásuk.

A négy és öt éves korosztály már a sütésben is tud segédkezni. Tésztagyúrásnál hagyjuk, hogy saját maguk is formázhassanak pogácsát és más alakzatokat. Ezeket is süssük ki. A gyúrás, formázás mozdulataival erősödnek az ujjaik. Tanítsuk meg őket a citromfacsaró, a habverő, nyújtófa használatára. Mérőedények alkalmazására.

A hat és tíz évesek már jól ismerik az alapanyagokat. Mutassuk meg, hogyan kell feltörni a tojást, miként díszítsék habbal a tortát, hogyan töltsék meg a fánkot lekvárral.

Ne sajnáljuk a konyhai eszközöket gyermekinkre bízni! Természetesen mindig felügyelettel segítsenek, tevékenykedjenek. Valószínű, hogy egyszer arra érünk haza, hogy 10 éves gyermekünk élete első süteményével fogad minket!


Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.