Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Francia szakemberek: a második hullám nem a végső

Érdekességek2020. november 28.

A fotó illusztráció: unsplash.comA koronavírus-járvány Európát jelenleg sújtó második hulláma nem a végső, és a tél végéig, valamint a jövő tavasz folyamán egymást követő, több hullámra kell számítani – jelezte a francia kormány mellett működő tudományos tanács.

“Nehéz előre látni mennyi ideig fog tartani a második hullám, mert az magán a víruson, az időjárási viszonyokon, valamint a vírus terjedésének megfékezésére foganatosított intézkedéseken, s azok társadalmi elfogadottságán, azaz hatásán is múlik” – írták legutóbbi, október 26-i keltezésű véleményükben a francia döntéshozókat segítő szakemberek, két nappal azelőtt, hogy az Emmanuel Macron államfő által összehívott védelmi tanács általános lakhelyelhagyási tilalom bevezetéséről döntött.

“Nehéz hónapok előtt állunk egy szélsőségesen nehéz helyzetben” – fogalmazott véleményében a tudományos tanács, amely a második hullám végét az év végére vagy a jövő év elejére feltételezi.

A testület azt javasolja, hogy erre az időpontra a jelenlegi 40 és 50 ezer közötti napi esetszámot maximum 5 és 8 ezer közé kell korlátozni, és a vírus terjedését szigorúan ellenőrzés alá kell vonni.

A szakemberek ugyanakkor úgy vélik, hogy bármilyen intézkedéseket is foganatosítson a kormány, “azok nem lesznek elégségesek újabb hullámok elkerülésére a második után“.


A tudományos tanács az október 26-i véleményében az általános karantén kihirdetését szorgalmazta, amelyet a kormány végül meg is tett. “Több egymást követő hullám lehet a tél végén és 2021 tavaszán különböző dolgoktól függően” – írták a szakemberek, kiemelve az időjárási viszonyokat és a kormány stratégiájának hatékonyságát.

A francia szakemberek szerint az európai kormányok a járvány egymást követő hullámainak kezelésével fognak szembesülni az első oltóanyagok és ellenszerek bevezetéséig, amelynek időpontjára a tudományos tanács “talán 2021 második negyedévét” jelölte meg.

Venczel Katalin/MTI


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A taktilis szenzoros érzékenység hatásai a fejlődésre

2026. február 06.

Előző cikkünkben olvashatott a taktilis feldolgozási zavar tüneteiről. A továbbiakban szó lesz arról, hogy a taktilis szenzoros érzékenység milyen hatással van a gyermek fejlődésére.

Szociális képességek


A túlérzékenység miatt a gyermek elszigetelődhet más gyerekektől, ami gátolja szociális készségei fejlődését.
Az érintések elkerülése miatt nehezen alakíthat ki baráti kapcsolatokat.


Érzelmi fejlődés


Az érzékenység frusztrációt és szorongást okozhat, ami negatívan befolyásolja az önértékelést és az érzelmi jóllétet.
A szorongás miatt előfordulhatnak hangulatingadozások és viselkedési problémák is.


Tanulmányi teljesítmény


A figyelemelterelés és az érzékszervi feldolgozás nehézségei miatt előfordulhatnak tanulási problémák.
A tanulási képességek csökkenése akadályozhatja őt abban, hogy sikeresen teljesítse iskolai feladatait.

Nem kötelezõ a téli lehangoltság

2026. február 05.

A napfényes órák csökkenése az endokrin rendszerben is változásokat idéz elõ.

A téli idõszakban szervezetünknek nem csak a hideggel és a különbözõ vírusok, baktériumok támadásaival kell szembenéznie, de meg kell bírkóznia a rövidebb és sötétebb nappalok által okozott változásokkal is. A napfényes órák csökkenése az endokrin rendszerben is változásokat idéz elõ - mondja Prof. Balázs Csaba, endokrinológus, a Budai Allergiaközpont szakértõje. A melatonin a tobozmirigy által termelt hormon, mely a napszakokhoz alkalmazkodó természetes alvási ciklus fenntartásáért felelõs. Termelõdése a sötétedés beköszöntével fokozódik, fény hatására pedig csökken.

A biológiai óra agyi központjának közvetlen idegi összeköttetése van a retinával (a szem ideg-hártyájával), így azonnali információkat kap a külvilág fényviszonyairól. De összeköttetésben áll a szintén cirkadián ritmusban mûködõ tobozmiriggyel is. Ha sok fényt kap – tehát ha az élettani körülmények között – „nappal" van, a melatonin termelés, s így annak szintje a vérben lényegesen alacsonyabb, mint „sötétben", azaz éjszaka. A melatonin termelõdés, illetve koncentrációjának „csúcsa" hajnali 4 óra körül van.

Mit javasol a dietetikus a téli fázós napokra?

2026. február 05.

Télen, mikor kint mínusz fokok vannak és híján vagyunk a friss zöldségeknek, gyümölcsöknek, immunrendszerünk sem mindig mûködik tökéletesen.

Ilyenkor könnyebben kapunk influenzát, leszünk náthásak vagy fájni kezd a torkunk...

Mindenképp hasznos tehát, ha ebben az idõszakban is sok zöldséget, gyümölcsöt fogyasztunk. Ezáltal vitaminokhoz jutunk, melyek segítik a védekezõrendszerünk mûködését.

Ha már megtörtént a baj, azaz megbetegedtünk, netán lázunk is van, akkor a következõ útmutatások segíthetnek a gyógyulásban. Ha belázasodtunk, figyeljünk az elegendõ mennyiségû folyadékfogyasztásra. Ihatunk vizet, ásványvizet, teákat. Utóbbi teofillint tartalmaz, mely tágítja a hörgõket, s így könnyíti a légzést. A bõséges B1-vitamin-bevitel pedig az oxigén leadását segíti elõ.