Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Friss levegő, szabadban töltött idő

Érdekességek2025. november 17.

Miért kell, és mennyi az elég?

Az életmódunk lassan beszorít bennünket a négy fal és a képernyők közé, ehhez a hideg, hűvös időszak, a szél, az eső is hozzájárul. Csábítóbbnak tűnik a kényelmes meleg lakásban maradni. Azonban, ha ki is mozdulunk, legtöbbször csak az egyik helyről a másikra való eljutást jelenti, vagy a megállóban, parkolóban töltött időt. A rendszeres mozgás, gyaloglás a szabad levegőn számos előnnyel jár. Jó hatással van az egészségünkre és az egész testünkre.

Fotó: arthurhidden | freepikMik azok az előnyök?

Tudományosan bizonyított, hogy a szabad levegő és a séta, erősíti az immunrendszert, csökkenti a betegségek és fertőzések kockázatát. A mélyebb légvételeknek köszönhetően, növeli a tüdő kapacitását, javítja a sejtek működését, a koncentrációt, a hangulatot és fokozza a kreativitást. Segít abban, hogy testileg-lelkileg frissek maradjunk. Fizikai hatásként serkenti a vérkeringést, a szív-, és érrendszeri betegségek, stressz, depresszió kockázatát is csökkenti.

Erősíti a szemet, ugyanis séta közben közelebbre, messzebbre kell fókuszálni, ezzel a szemizmainkat tudjuk dolgoztatni. Jót tesz az emésztésnek, erősíti az izmokat, a csontokat, csökkenti a csontritkulás kockázatát. A napfény feltölti a D-vitamin-raktárakat, a szél kiszellőzteti a gondolatokat és kreatívvá tesz.

Mennyit kellene kint lennünk naponta, hogy a hatás érezhető legyen?

Naponta legalább 30 perc séta elég ahhoz, hogy a szabad levegő jótékony hatása érvényesüljön.

Életkorok szerint van eltérés a levegőn töltött időt illetően, ugyanis a csecsemőknek kevesebb, míg a fiatalabb korosztálynak a nagyobb energiaszintje miatt több levegőn eltöltött idő szükséges naponta. Idősebb korban lehet egy könnyű séta, viráglocsolás a kertben, vagy akár beszélgetés a szomszédokkal. Nem kell megterhelő mozgásra gondolni, a lényeg, hogy a test, mozgásban legyen, és a tüdő oxigénhez jusson.

Egy séta több kalóriát éget el, mint a hűtő előtti topogás vacsora után, és kevesebb szénhidrátot tartalmaz. Lehet az egy rövid séta, egy kávé a parkban, vagy csak egy telefonálás a teraszon.


Melyik hatékonyabb, az intenzív, de rövid, vagy a hosszú, laza gyaloglás?

Mindkét fajta előnyökkel jár, de az egyik hatékonyabb, mint a másik. A gyors gyaloglás esetén a bemelegítés fontos a sérülések elkerülése miatt, azonban rövidebb idő alatt érhetünk el hatást. A hosszú laza séta, fokozza az állóképességet, kisebb a sérülés veszélye és emelhető a táv.

Van hátránya a sétának?

Valójában nincs, de az időjárás minden esetben befolyásolja a levegőzés lehetőségeit, nem ajánlatos ködben, nagy szélben, esőben, téli nagy fagyban vagy nyári hőségben a levegőn tartózkodni. Fontos, hogy mindig az évszaknak és az időjárásnak megfelelően öltözködjünk. Az ortopédusok felhívják a figyelmet a megfelelő lábbeli használatára és a helyes testtartásra. Séta előtt a hát, comb, vádli izmainak nyújtására is oda kell figyelni. Követni kell a fokozatosság elvét, ugyanis a séta egy könnyű mozgásforma, ezért hajlamosak lehetünk túlzásba esni.

Mivel motiváljuk magunkat?

A reggeli kávét a szabadban, teraszon, erkélyen fogyasszuk el. Rövid távokat inkább gyalog tegyük meg, az autót tegyük le. Amennyiben az időjárás megengedi, akkor a szabadban tanuljunk, olvassunk. Délelőtti, kora délutáni sétát akkorra tervezzük, amikor több a napfény és frissebb a levegő.

Hétvégére, szabadnapokra természetjárást, szabadban lévő programokat tervezzünk. Jól ismert útvonalat válasszunk, legyen az egy park vagy csendes utca. Barátot vagy családtagot hívjunk a sétához, túrához. Rossz idő esetén nyitott ablaknál, erkély ajtónál végezzünk tornagyakorlatokat.

Összegzés

Nem kell órákat kirándulni minden nap, már napi fél óra friss levegő is hatalmas előrelépést jelent. Nem az számít, mennyi kilométert teszünk meg, hanem az, hogy minden nap kicsit kimozduljunk. Egy rövid séta is elég ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat, mert a levegőn lenni valóban a legjobb orvosság, nem kerül semmibe, mégis feltölti az embert.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Laktulóz kilégzési teszttel igazolható a kontaminált vékonybél szindróma (SIBO)

2025. november 13.

A kontaminált vékonybél szindróma, vagyis a SIBO diagnosztizálásának egyik sarokpontja, hogy elkülöníthető legyen más betegségektől, elsősorban a hasonló tüneteket produkáló IBS-től, vagyis az irritábilis bél szindrómától. Ugyan mindkettő olyan funkcionális betegség, amely mögött nincs szervi eltérés, mégis fontos tudni, pontosan mi okozza a panaszokat.
– A SIBO diagnosztizálása az úgynevezett laktulóz kilégzési teszttel történik. Ez egy közel 3 órás vizsgálat, amelynél megfelelő előkészítés után éhgyomorra végez a páciens hidrogén kilégzési tesztet, majd egy laktulózzal elkevert pohár víz elfogyasztása után ezt 20 percenként megismétli. Ilyenkor azt elemezzük, milyen tüneteket produkál a páciens (főként hasfájásra, feszülésre, puffadásra számíthat) és mennyi idő alatt jut el az anyag a vastagbélbe. A vékonybélben kialakuló bakteriális túlnövekedést jelzi a kilélegzett levegőben körülbelül 90 percen belül megemelkedő hidrogéngáz-koncentráció.

A SIBO kezelése nem csak az antibiotikumot jelenti


A mikrobióta összetett rendszer, működése és felépítése elválaszthatatlan a bél ideg-hormon-és immunrendszerétől – hangsúlyozza dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ – Prima Medica belgyógyásza, gasztroenterológus. – Mindig figyelembe kell vennünk, hogy a bél-agy tengelyt érő stressz-hatások, étrend és életmód egyaránt befolyással vannak a bél állapotára, ezért a mikrobióta elváltozásainak kezelése sem épülhet csupán gyógyszerre.

Borozgatunk, iszogatunk?

2025. november 13.

Sorozatunkban kedves, mosolyogni való, humoros, netán túlzásokba eső régi reklámokból, szövegezésekből szemezgetünk.

A reklámok egyfajta korjelzők. Jellemzőek az adott korra, amikor azok készültek, mert a háttérben ott búvik egy adott szakma, hivatás általános története, fejlődésének pontjai. A reklámábrázolás fejlődése során nyomon követhetjük a betűvonás stílusjegyein, a nyomtatási technikák fejlődésén túl a szájhagyomány, a képi ábrázolás és az írásbeliség időbeli alakulását.

A szakemberek szerint a reklám csírái már az ókorban fellelhetők. Kialakulását és a reklámeszközök használatát jól végigkísérhetjük a gyógyszerészet fejlődésének mezsgyéjén. Szinte a gyógyszertárak létrejöttének pillanatától megfigyelhetőek azok a jelek, amelyekkel az orvosgyógyszerész, majd később az önállóvá vált patikus felhívta a betegek figyelmét a szolgáltatása iránt. A bútorzat, az edényzet, a csomagolóanyagok, az ajándék- és reklámtárgyak mind-mind az adott gyógyszertár ismertségét voltak hivatottak fokozni és terjeszteni. A gyógyszerészet – kialakulása és története során – élen járt a reklám fejlesztésében és a reklámeszközök kialakításában.

Régen is a különböző reklámok közül a termékreklám volt a legmarkánsabb. A termékreklám a kommunikáció része. Reményt ad és ígéretet tolmácsol, leginkább, hogy döntésre, vásárlásra ösztönözzön. Így volt ez régen is, és így van ez ma is.

Lelki egészség megőrzése könyvek segítségével

2025. november 12.

Szórakoztató olvasmányok, önismereti és pszichológiai könyvek, valamint klasszikus és szépirodalmi alkotások – ezeket olvassák leggyakrabban a Libri olvasói stresszes vagy nehéz élethelyzetekben. A könyvkereskedő az olvasás és a mentális egészség kapcsolatát vizsgáló, több mint 700 fős, nem reprezentatív felméréséből kiderült, hogy a válaszadókat leginkább a saját nehézségeiktől való eltávolodás, a hétköznapokból való kizökkenés segíti a problémás élethelyzetekkel való megküzdésben.

Ma világszerte több mint 1 milliárd ember küzd valamiféle mentális betegséggel – vagyis a lelki problémák minden 8. ember életét megnehezítik. A Libri arra volt kíváncsi, hogy milyen szerepet játszanak az olvasók életében a könyvek – éppen ezért a könyvkereskedő egy a könyvek és a lelki egészség kapcsolatát vizsgáló online felmérést végzett, amelyet több mint 700-an töltöttek ki.  

A kutatásból kiderült: az olvasók csaknem 98 százaléka szerint a könyveknek szerepük van a lelki egészség megőrzésében, és mintegy 94 százalékuk szerint segítenek a nehéz, stresszes vagy kritikus élethelyzetek átvészelésében is. A kérdőív válaszai alapján úgy tűnik, a legtöbb olvasónak saját tapasztalata is van ezen a téren: 53 százalékuk gyakran, egyharmaduk (29,4%) mindig, majdnem 16 százalékuk pedig alkalmanként olvas, ha lelki nehézsége adódik.  

A felmérésben a Libri az olvasmányok típusára is rákérdezett: a nehéz, stresszes helyzetekben válaszadók háromnegyede (74,5%) kifejezetten könnyed, szórakoztató irodalmat keres, ugyanakkor több mint harmaduk (37,6%) önismereti, önsegítő vagy pszichológiai témájú könyvekhez is szívesen fordul, míg 34 százalékuk klasszikus vagy kortárs szépirodalmat olvas.