Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Függőséghez vezethet az egészséges étrendhez való túlzott ragaszkodás

Érdekességek2025. február 02.

Fotó: rawpixel © 123RF.com

Egyre többen követik szélsőségesen az ún. tiszta étkezés (clean eating) diétát, amelynek során csak organikus, bio vagy éppen kizárólag általuk egészségesnek hitt ételeket esznek. A Semmelweis Egyetem kutatása szerint például a divatmodellek több mint harmada hajlamos lehet az egészséges ételfüggőségre, pedig az ún. orthorexia nervosa akár súlyos egészségügyi problémákhoz is vezethet.

Az egészséges életmód melletti elköteleződés az egyik legnépszerűbb újévi fogadalom, de dr. Bogár Nikolett, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének evészavarokat kutató PhD-hallgatója szerint nem mindegy, hogyan fogunk bele.

Az ún. orthorexia nervosa (ON) az egészséges ételektől való függőség, és bár 1997-ben írták le először, szakmai körökben továbbra is vitatott kórkép, leginkább valahol az evészavarok és a kényszerbetegségek közé helyezhető el.

Jellemzője, hogy a betegek nem a bevitt étel mennyiségét, hanem minőségét korlátozzák, kizárólag általuk egészségesnek vélt alapanyagokat és ételeket fogyasztanak. Választásaik azonban, melyek általában teljesen szubjektívek, dietetikai szempontból nem feltétlenül megfelelők.

Ha valaki egyfajta alapanyagot, például csak halat, zöldséget, vagy éppen zöld színű, nyers vagy kizárólag szénhidrátmentes ételt fogyaszt, ugyanúgy hiánybetegségek léphetnek fel nála, mint az ételek mennyiségét korlátozó evészavaroknál, hiszen ugyanúgy nem visznek be elegendő tápanyagot, vitamint ásványi anyagot, fehérjét vagy szénhidrátot

– magyarázza dr. Bogár Nikolett, aki szerint bizonyos szakmákban és társadalmi rétegekben az egészséges ételfüggőségre való hajlam még gyakoribb.

Az Eating and Weight Disorders – Studies on Anorexia, Bulimia and Obesity című folyóiratban leírt nemzetközi kutatásukban a Semmelweis szakemberei a világon elsőként vizsgálták divatmodellek körében az egészséges étel függőségre való hajlamot.


A kérdőív-alapú kutatásba bevont női manökenek több mint 35 százalékánál mutattak ki ON-ra utaló jeleket, de a főleg fiatal egyetemistákból álló kontroll csoport tagjainak több mint egyötöde is hajlamos volt az ilyen típusú addikcióra.

„Kutatásunkban a kérdések egy része az egészséges étkezéshez köthető pozitív érzelmekre fókuszált. Ebben mind a modellek, mind a kontroll csoport tagjainak 95 százaléka magas pontszámot ért el, mely azt jelenti, hogy az egészséges étkezés olyan normatív társadalmi elvárássá vált, mint korábban a karcsú testalkat. Éppen ezért az ilyen függőség sokszor rejtve marad, hiszen egy társadalmilag fontosnak tartott és elfogadott jelenséghez, az egészséges életmódhoz köthető” – teszi hozzá a kutató, aki korábban maga is divatmodellként dolgozott.

Figyelmeztető jel lehet, ha valaki annyira elkötelezett az egészséges étkezés mellett, hogy az életének más területeire is negatívan hat. Ilyen például, ha valaki az életét, a programjait az egészséges étkezés köré szervezi, ha kimaradoznak baráti találkozók, ha nem megy el egy karácsonyi partira, vagy családi ebédre, vagyis, ha nincs rugalmasság az étkezésében vagy a megszokott rutinban való változtatás stresszt okoz.

A nem megfelelő tápanyagbevitel első tünetei lehetnek a hajhullás, körömtöredezés, menstruáció kimaradása, energiahiány vagy levertség, de akár klinikai súlyosságú evészavarok, például anorexia vagy bulimia is kialakulhatnak az egészséges ételfüggőség következtében.

Korábbi kutatások szerint az orthorexia nervosa gyakrabban fordul elő a magasabb jövedelműek körében, és összefüggést találtak a közösségi média használat és az egészséges ételfüggőség között is.

Dr. Bogár Nikolett szerint az étkezés nem csupán tápanyagforrás, hanem társasági és kulturális esemény, különösen az ünnepi és az ezt követő hetekben. A barátokkal közös főzésnek vagy egy éttermi kiruccanásnak nemcsak funkcionális, hanem érzelmi dimenziója is van, ezért fontos, hogy ne kategorizáljuk a jó és rossz ételeket, és az étkezés ne váljon önsanyargatássá.

„Januárban se az ultratiszta, hanem egy hosszútávú kiegyensúlyozott étrend kialakítására törekedjünk, melybe időnként pár szaloncukor és csoki is belefér, bűntudat nélkül” – tanácsolja a szakember.

Fotó: Bogár Nikolett

Forrás: semmelweis.hu


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.