Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fülzsír: hasznos vagy ártalmas?

Érdekességek2021. január 16.

Fotó: gettyimages.com

Annak ellenére, hogy alkalmanként zavaró lehet, a fülzsír képződése a hallószervünk egészséges működésének a szerves része.

A hallójáratban természetes módon termelődik a viaszosolajos állagú fülzsír, amelyet szakszóval cerumennek neveznek. Ennek a világossárgától a sötétbarna színűig terjedő színárnyalatú anyagnak jelentős funkciói vannak: többek között véd a por- és koszszemcsék bejutásától és a mikroorganizmusoktól, megakadályozza, hogy a víz irritálja a hallójárat falát. Optimális esetben a feleslegben lévő fülzsír magától távozik, „kicsordogál” a fülből, és a külső fülből könnyen eltávolítható/lemosható.

A fülzsírral kapcsolatosan felmerülő leggyakoribb probléma az, hogy a fülzsír nem távozik a hallójáratból, hanem ott egyfajta „dugóként” felhalmozódik. Miért is baj ez? A fülzsírdugó többé-kevésbé elzárja a hallójáratot, hirtelen fellépő, átmeneti hallásvesztéshez vezethet, fülcsengést, fülzúgást okozhat, fülfájással járhat. Nem ritka, hogy az extrém mennyiségű, ki nem ürült fülzsír gyulladásos, fertőzéses, fájdalommal járó folyamatokba torkollik, akár lázat, kellemetlen szagú váladékképződést okozhat.

Fülpiszkáló, fülhallgató, hallókészülék is felelős lehet a fülzsírdugóért

A kellemetlenség forrása az, ha a feleslegben lévő fülzsír nem kifelé, hanem befelé nyomul a hallójáratban. Miért is? Gyakran azért, mert valaki a fültisztító pálcikával a kialakult fülzsírdugót benyomja a dobhártya irányába. Megjegyzendő, hogy a fültisztító pálcikákat, bármennyire csábító is, tilos a dobhártyáig tolni.

Egyrészt mélyre tolva fülsérüléseket, vérzést okozhatnak, másrészt pedig csak a külső fül tisztítására, az oda kifolyt fülzsír eltávolítására szolgálnak. A „fülpiszkálókon” túl egyéb fülbe dugott tárgyak is okozhatnak bajt. Megeshet, hogy a fülbe helyezett fülhallgatók vagy a hallókészülékek használata vezet fülzsír – dugóhoz. Továbbá az életkor előrehaladtával is nő a fülzsírral kapcsolatos problémák gyakorisága. Sok esetben az idős emberek csak akkor szembesülnek a bajjal, ha hallásvesztést tapasztalnak.


Mi a teendő, ha fülzsírdugóra gyanakszunk?
Orvoshoz fordulással és szakszerű fültisztítással a fülzsírdugó jelentette probléma könnyen és hatékonyan kezelhető.

Dr. Budai Lívia PhD
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az auditív feldolgozási zavar diagnosztizálása

2025. december 19.

Az auditív feldolgozási zavar (APD) olyan állapot, amelyben a gyermekek nehezen értelmezik a hallott információt, ami megnehezíti a beszéd és a hangok megértését. A diagnózis felállítása érdekében fontos, hogy a szülők audiológust (hallásszakértőt) keressenek fel, mivel csak ők képesek pontosan diagnosztizálni az APD-t.

A diagnózis általában egy átfogó audiológiai értékeléssel kezdődik, amely magában foglalja a hallásvizsgálatokat és a különböző auditív feldolgozási teszteket. Az audiológusok a következő fő problématerületeket keresik:

Auditív figura-háttér

Ez a jelenség akkor fordul elő, amikor a gyermek nehezen tudja megérteni a beszédet a háttérzaj mellett. Például egy zsúfolt osztályteremben, ahol több gyermek beszél egyszerre, az APD-vel küzdő gyermek számára frusztráló lehet, hogy nem tudja kiszűrni a tanár hangját.

Példa: képzeljük el, hogy egy gyermek egy csoportban ül, ahol más gyerekek zajonganak. Amikor a tanár utasításokat ad, a gyermek nem hallja tisztán, mert a háttérzaj elnyomja a fontos információt.

Auditív zárás

Ez akkor jelentkezik, amikor a gyermek nem képes „kitölteni a hiányosságokat” a beszédben. Ez különösen akkor problémás, ha a beszélő hangja túl gyors vagy tompa.

Példa: ha egy gyermek hall egy mondatot, de nem érti az összes szót (pl. „A kuty… fu… a parkban”), akkor nem tudja rekonstruálni a mondatot, és így nem érti meg annak jelentését.

Milyen testmozgást végezzünk 65 éves kor felett?

2025. december 19.

A 65 év felett kezdődő időszak nem a visszalépésről, hanem a tudatosan megőrzött életminőségről szólhat. Többek között a rendszeres mozgás az egyik legfontosabb, amely hozzájárul ahhoz, hogy ez az életszakasz energikus és önálló maradjon. A jól megválasztott gyógyászati segédeszközök pedig biztonságot és magabiztosságot adnak a mindennapokban, legyen szó mozgásról, otthoni tevékenységről vagy az önállóság megőrzéséről. Az alábbi útmutató ehhez kínál gyakorlati és könnyen alkalmazható tanácsokat.

A mozgás ereje a mindennapokban

A 65 év feletti életkorban a mozgás nem csupán ajánlott, hanem az egészség egyik legfontosabb pillére. Napi 25–30 perc séta már bizonyítottan javítja a keringést, erősíti az izmokat és csökkenti az elesések kockázatát. Ezt a mozgásformát nem szükséges egyben elvégezni: három rövidebb, tízperces séta ugyanilyen hatásos. A rendszeresség a kulcsa annak, hogy az izmok, az ízületek és az állóképesség hosszú távon is fenntartható legyen.

A járásbiztonság érdekében érdemes stabil, zárt kérgű cipőt viselni, és kerülni a sima talpú lábbeliket. Ha valaki bizonytalanabb járású, a nordic walking botok kiváló támaszt nyújtanak, ráadásul a felsőtest izmait is bevonják a mozgásba. Sokan nem tudják, hogy akár napi néhány száz méter botokkal megtett séta is jelentősen javítja az egyensúlyt, különösen akkor, ha időskori egyensúlyprobléma vagy lábizom-gyengeség áll fenn.

A mozgást otthon is biztonságosan lehet gyakorolni: például 5–6 méter hosszú folyosón oda-vissza sétálva, falnál vagy korlátnál támaszkodva. Érdemes tudni, hogy a mozgás elhagyása már két hét alatt észrevehető fizikai visszaesést okozhat, ezért a napi néhány perc aktivitás életminőséget meghatározó tényező.

AIDS – továbbra is velünk van a betegség

2025. december 18.

Bár Magyarországon európai összehasonlításban is kiemelkedő a HIV-ellátás színvonala, és államilag finanszírozott a hozzáférés a korszerű terápiákhoz, még mindig magas a későn kiszűrt betegek aránya, és alacsony a szűrési hajlandóság – mutattak rá a Pro Infectologia Alapítvány szakértői a Dél-pesti Centrumkórházban az AIDS World Day alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A becslések szerint a hazánkban élő fertőzöttek jelentős része – akár a fele – nincs tisztában az állapotával, emiatt továbbra is sokan már csak a betegség előrehaladott, tünetes stádiumában kerülnek az ellátásba. Az utóbbi években ugyancsak emelkedett a fertőzött nők aránya, és több esetben is előfordult a korábban itthon nem jellemző perinatális átvitel olyan édesanyák újszülöttjeinél, akik nem tudtak arról, hogy fertőzöttek. A legfrissebb adatok szerint 2024-ben mintegy 40,8 millió HIV-fertőzött ember élt világszerte, körülbelül 1,3 millió új fertőzést jelentettek, és 630.000 ember hunyt el AIDS-ben, illetve a fertőzés szövődményei miatt.

„Bár az elmúlt évtizedekben jelentős eredmények születtek a HIV terjedésének a visszaszorításában, a friss adatok arra figyelmeztetnek, hogy az AIDS mint megoldásra váró globális egészségügyi probléma, továbbra is velünk van” – fogalmazott dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet centrumvezető főorvosa, a Pro Infectologia Alapítvány szakértője.