Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Futóedzés: hol hibázhatunk?

Érdekességek2022. július 25.

Idén tavasszal végre szeretnénk rendszeresen futni, hogy lefogyjunk, vagy jó formában tartsuk magunkat a kevesebb mozgással járó tél után? Feltétlenül tegyük meg, kitartó módon, de megfelelő lépésenként haladva Annak érdekében, hogy kezdetben ne okozzunk magunknak sérüléseket, és később se veszítsük el a kedvünket a rossz módszer miatt.  Az alábbiakban számba vettünk néhány gyakori, a futóedzések megkezdésekor előforduló hibát, és tippeket adunk ahhoz, hogyan kerüljük el őket.

Fotó: 123rf.comTúl erős kezdés

A futás az ismétlések sportja, és az általa okozott sérülések valójában a futáshoz való alkalmazkodás hiányából fakadnak. Ezen ismétlődő mozgásokhoz elsősorban az szükséges hogy a mozgásrendszer működésében részt vevő ízületek, inak, izmok stb. alkalmazkodjanak a futáshoz. Ellenkező esetben sérülés keletkezhet, többet árthatunk, mint használunk vele. Ezért ne kezdjük azonnal pl. 45 perces futóedzésekkel.

Ehelyett először  pl. rövid kirándulások keretében felváltva sétáljunk és fussunk. Ha még soha nem futottunk, kezdhetjük azzal, hogy pl. 1 perc futást váltogatunk 1 perces  sétával, megismételve hatszor, és ennyit tesz ki az aznapi „edzés”. Ez a kis gyakorlás  pszichésen rendkívül frusztráló lehet, de a szervezetnek a fontos alkalmazkodás első lépését jelentheti. Utána haladhatunk emelkedőn, majd nyolcszor ismételjük az előző formát, azután növeljük 2-2 percre a járást és a futást. Ismételjük a mozgásokat nyolcszor, majd váltsunk 2 perc futásra, 1 perc sétára, és fokozatosan csak futásra. Az eredmény: 2-3 hónap után 40-45 percet tudunk futni.

Nem elég gyakori futóedzés

Minél többet futunk, annál jobban alkalmazkodik szervezetünk a mozgáshoz. Még ha kezdők vagyunk is, ne habozzunk kimenni heti 3-4 alkalommal, akár nagyon rövid edzésekre is. A rendszeresség lehetővé teszi, hogy fiziológiailag hozzászoktassuk szervezetünket a futáshoz, és sérülések nélkül sportoljunk. Emlékezzünk a „keveset, de gyakran” szabályra, hogy elkerüljük egyúttal a csalódást is.

Célkitűzés/ösztönzés hiánya

Bár a célkitűzésnek esetünkben technikailag nincs jelentősége, a konkrét cél nélküli futás hamar előidézi a csüggedést, és az „úgysincs értelme az egésznek” gondolatok melegágya. A célzatosság, tudatosság pszichológiai szempontból elengedhetetlen, és ösztönző hatású.

Amikor azt tűzzük ki célul, hogy pl. két hónap alatt 5 kilót szeretnénk fogyni, és erre adott idejű, rendszeres futásra vállalkozunk, akkor hétről hétre tervet tanácsos készítenünk. Ha megszabjuk a haladási irányt magunk előtt, elégedettek leszünk a megtett úttal. A terv teljesítése és az eredményesség minden fázisa erőt ad a további sportoláshoz.


Futás evés után

Amennyiben „azonnal” meg akarunk szabadulni az egy nagyobb étkezés során felszívódott kalóriáktól, várnunk kell egy ideig, mielőtt felvesszük a futócipőt.  Ugyanis tanácsos kerülni a futást evés után, mert a szervezet emésztési  szakaszban van. Miután ettünk, több vér kerül az emésztőrendszerbe, hogy előmozdítsa az emésztési folyamatokat. Érdemes emiatt pl. késő délelőtt, ebéd előtt vagy késő délután, vacsora előtt futni. Egyébként éhgyomorra is futhatunk a későbbiekben, hogy gyorsítsuk a kalóriaégetést.

Fotó: 123rf.com

Azért hasznos, mert a szervezet tartalék glikogénhez jut (ami az izmokban és a májban raktározódó szénhidrát, a szervezet tartalék tápanyagát biztosítja) és ez 40-45 perces futáson túl segíti a súlyvesztést. De ha nem szoktunk hozzá, kezdőként nem ajánlott, mert fennáll a veszélye, hogy nagymértékben csökken a vércukorszint, és rosszul érezzük magunkat. Amellett azt se felejtsük el, hogy futás közben mindig hordjunk magunkkal egy kulacsot/vizes palackot a rendszeres folyadékpótlás, megfelelő hidratáltság fenntartása érdekében (futás közben csaknem 1,5 liter vizet veszítünk óránként).

Futás túl lassú tempóban

A sérülésektől mentes futóedzések elérése érdekében tanácsos fokozatosan növelni a tempónkat, a lépésfrekvenciát (ami a lépésszámot jelenti egy perc alatt). A természetes sebesség 150-160 támasz (talajfogás) percenként, amit idővel közelíteni kell a 180-hoz Minél jobb a futás ritmusa, a támasztások annál kevésbé okozhatnak sérülést/fájdalmat. Az is fontos, hogy a láb ne koppanjon, amikor a földet éri – valójában egy macskát tanácsos utánozni, amelyik zaj nélkül mozog.

Fotó: 123rf.com

A technológiai eszközök elutasítása.

A számos funkcióval rendelkező okostelefonok, sportórák vagy az egyszerű lépésszámláló szenzorok hasznos kiegészítői lehetnek a futóedzéseknek. Mérik a sebességet, távolságot, pulzust. Amellett sok olyan alkalmazás létezik, amelyet kifejezetten futásra terveztek. Nem mind tökéletes, mert egyes applikációk tartalma olykor túlméretezett a felhasználóhoz képest.

Ennek ellenére kár lenne megfosztani magunkat az ajánlott futásforma követésétől, mivel lehetővé teszi az előrehaladás mérését. Hiszen a kezdő futók így pontosabban nyomon követhetik a megtett kilométereiket, futótempójukat stb., és a digitális eszközök támogatást nyújtanak, valamint ösztönzést is adhatnak a folytatáshoz.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.