Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Generációk a patikában gyógyszerész szemmel

Érdekességek2026. január 21.

Különböző életkorú betegek, eltérő egészségügyi igényekkel jönnek be a gyógyszertárba, amit a szakembernek helyesen kell tudni kezelni.

Fotó: jackf © 123RF.comA patikákban egészségügyi tanácsadás zajlik, a szakemberek nagy hangsúlyt fektetnek a prevencióra, a betegségek kezelésére, a tünetek enyhítésére, és tippeket adhatnak a bőrápolásra vonatkozóan is. Igyekeznek minden információt átadni a gyógyszerek alkalmazásával kapcsolatban, ugyanakkor az étrend-kiegészítők és egyéb készítmények lényeges tudnivalóira is figyelmeztetnek, emellett lelki támogatást is nyújtanak.
Mindez eleve komplex feladat, de figyelembe kell venni azt is, hogy minden generációnak más az egészségfelfogása és a vásárlási szokása, illetve a kommunikációs stílusa is eltérő.

Generációs különbségek

A Z generáció tagjai fiatal felnőttek, akik a digitális világban szocializálódtak. A prevenció számukra gyakran inkább szépség- vagy teljesítményfókuszú, ugyanakkor komoly szerepet kaphat a mentális egészség megőrzése. Általában online tájékozódnak, és a trendekre is figyelnek. Az egészség számukra egyfajta önkifejezés, életérzés is, gondoljunk csak az influenszerekre, akik sok esetben életmódtippeket is megosztanak a közösségi felületeken.

Az Y generáció tagjai, más néven a millenniálok a multitasking nemzedéke, akik egy része épp a karrierépítéssel, a biztos alapok megteremtésével küzd, egy másik szegmensük pedig már kisgyermekes szülőként igyekszik helytállni, vagy akár egyszerre mindkettő.


Az egészségükre gyakran csak akkor figyelnek, ha már problémát tapasztalnak. Keresik az egyensúlyt a munka, a család és a saját magukra fordított idő tekintetében is. A leggyakoribb kihívásaik közé tartozik a stressz, az alvászavar, az immunrendszert érintő problémák, a női-férfi egészség megőrzése.

Az X generáció az úgynevezett „szendvicsgeneráció”, akik egyszerre gondozzák idős szüleiket, és közben ők maguk is támogató szülők a gyermekeik számára. Természetesen nem lehet általánosítani, de gyakran ebben a korban jelennek meg a komolyabb krónikus panaszok. Prevenció helyett inkább már a kezelésekre fókuszálnak, a hatékony gyógymódokat keresik, kifejezetten fontos számukra a hiteles, szakszerű tájékoztatás.

A babyboomer generáció tagjai nagyrészt már rendszeres gyógyszerszedők. Esetükben a személyes kapcsolat elsődleges szempont, a patikus szava sokat számít. Kihívást jelent számukra viszont, ha sok gyógyszert kell egyidejűleg szedni, valamint a mellékhatások figyelemmel kísérése, és azok kezelése. Gyakran rutinszerűen vásárolnak, de mindenképpen igénylik az odafigyelést, kiváltképp fontos ennek a generációnak, hogy szakmai tanácsokat és érzelmi támogatást kapjon.

A veterán generáció egy kisebb létszámú, de érzékeny korosztály. Náluk a legfőbb kihívás, hogy nehezebben igazodnak el, sokszor már csak segítséggel tudják beszerezni a szükséges gyógyszereket. Memória- és hallásproblémák is jelen lehetnek, így a szakemberek részéről is több türelem és empátia szükséges.

A megszokás rendkívül fontos számukra, egyfajta biztonságot ad, ez általában igaz a gyógyszereikre, a patikus személyére és a kommunikációs stílusra is.

Eltérő élethelyzeti kihívások

Különböző vásárlási szokások jellemzik a különböző generációkat.
Míg a Z generáció főleg az online platformokon megfigyelhető trendek alapján vásárol, addig a millenniálok már az élethelyzeti változások, például munkahelyi stressz, gyermekvállalás miatt keresnek konkrét termékeket. Számukra például az alvást segítő készítmények, a női ciklust támogató termékek, a babagondozási eszközök, illetve a természetes stresszoldók is vonzóak.
Az X generáció tagjai körében probléma lehet, hogy az egészségügyi „fordulópontokról”, mint például a magas vérnyomás, az inzulinrezisztencia, gyakran csak későn szereznek tudomást, és ilyenkor már konkrét terápiás megoldások válnak indokolttá. Különösen fontos lenne, hogy a gyógyszerek mellett prevenciós vagy kiegészítő termékekről is több információhoz jussanak, például vitaminokról vagy ízületi panaszokra javasolt étrend-kiegészítőkről.
A babyboomerek és a még idősebb generációk már általában rendelkeznek állandó gyógyszerlistával, amelyeket természetesen orvosi utasításra szednek. Körükben a mellékhatások megelőzése, az interakciók figyelése és a gyógyszerek helyes használata kulcsfontosságú – de sajnos ez nem magától értetődő, így a szakemberek tanácsa életmentő lehet.

Inkább a prevenció vagy más kezelés?

Talán a Z generáció tagjainál a legegyértelműbb, hiszen esetükben általában a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés áll a figyelem középpontjában (gondolunk itt a különféle vitaminokra, immunerősítőkre, szépségápolási termékekre).
Azonban az Y generáció tagjainál már ugyanúgy nagyobb fókusz helyeződik a célzott kezelésekre is, akár stresszcsökkentés a cél, akár a migrén jelent problémát, vagy épp a refluxos panaszok nehezítik a mindennapokat.
Az X generációra már az a jellemzőbb, ha konkrét egészségügyi probléma miatt vásárolnak. Ahogyan a babyboomerek és az idősebbek fő fókusza szintén döntően a kezelésekre összpontosul, és csak kisebb százalékban kap hangsúlyt a prevenció, és ez is inkább a gyógyszertári dolgozók javaslatára valósul meg.
Egy patika nemcsak a gyógyszerek beszerzésének a helye, hanem a figyelem és az empátia tere is.
Fontos megérteni, hogy a vásárlók milyen életszakaszban járnak, milyen kihívásokkal küzdenek, mire van a leginkább szükségük. Az egészség ugyanis generációról generációra másként értelmeződik, de az odafigyelés és az empátia mindig kortalan érték marad.

Dr. Scheszták Dóra Melánia
gyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.