Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Génmanipuláció miatt elítéltek egy tudóst

Érdekességek2020. március 12.

Három év börtönre és hárommillió jüanos (127 millió forint) pénzbírságra ítélték azt a tudóst, akinek kutatásai nyomán tavaly génszerkesztett ikrek születtek Kínában – jelentette Sencsen város egyik kerületi bíróságára hivatkozva a Hszinhua kínai állami hírügynökség.

Fotó: gettyimages.comHo Csian-kuj, a sencseni Tudományos és Műszaki Déli Egyetem korábbi kutatója tavaly novemberben egy hongkongi tudományos konferencián jelentette be egy olyan ikerpár születését, amely tagjainak egy génjét genetikai olló használatával eltávolította, hogy ellenállóak legyenek a HIV-vírussal szemben.

Bejelentése a tudományos világban óriási felháborodást keltett, kínai és külföldi szakemberek egyaránt elítélték a beavatkozást etikai és egészségbiztonsági szempontokból. Az illetékes kínai hatóság azonnal elrendelte a génszerkesztett ikerpár létrehozásában közreműködő tudós összes kutatásának felfüggesztését, az egyetem pedig megszüntette a munkaviszonyát.

Az ügyben folytatott vizsgálat szerint a sencseni tudós és társai hamis etikai vizsgálati papírokkal toboroztak önkénteseket a kutatáshoz. Nyolc olyan pár vett részt benne, akik közül minden a férfi HIV-pozitív volt, míg a nők nem voltak fertőzöttek. Az ikerpáron kívül még egy génszerkesztett baba látott napvilágot az illegális eljárás nyomán. Ho kutatási eredményeinek közzététele után tudósok közölték: nem szükséges génszerkesztést végezni ahhoz, hogy megakadályozzák a HIV-fertőzés átterjedését apáról gyerekre.

A bíróság hétfői közleménye szerint a kutatást vezető Ho Csian-kujt és két társát illegális orvosi tevékenység miatt ítélték el. A kutatásban közreműködő két másik szakértő egyikét két év szabadságvesztésre és egymillió jüanos (42 millió forint) pénzbírságra ítélték, míg másikuk két évre felfüggesztett 18 hónapos börtönbüntetést és 500 ezer jüanos (21 millió forint) pénzbírságot kapott.

Az ítélet szerint a három kutató nem rendelkezett orvosi tevékenység végzésére jogosító képesítéssel, és szándékosan megszegte Kína előírásait, etikai irányelveit akkor, amikor orvosilag asszisztált reprodukciós eljárás során végzett génszerkesztést. A tárgyaláson mindhárom vádlott bűnösnek vallotta magát. A kutatás minden további résztvevőjét feketelistára tették, és örökre eltiltották minden hasonló munkavégzéstől.


A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) tudományos lapja, az MIT Technology Review december elején részleteket közölt Ho kutatási anyagaiból más szakértők azzal kapcsolatos észrevételeivel együtt, akik egybehangzóan úgy találták: a sencseni kutató kísérlete nem nevezhető sikernek. A génszerkesztett gyerekek ugyanis nem feltétlenül lesznek egész életükben ellenállóak a HIV-vírussal szemben, ráadásul lehetetlen előre jelezni, milyen egyéb mutációt eredményezhet a művelet az embriók esetében.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)