Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gerincproblémák és a testmozgás

Érdekességek2017. május 05.

Mi a helyzet akkor, ha valaki gerincproblémával küzd? Hasznos vagy inkább ártalmas a sportolás? 

Nem hiszem, hogy akadna olyan gerincproblémával küzdő beteg, akit orvosa ne figyelmeztetett volna arra, hogy a gyógyulás alapfeltétele a rendszeres testmozgás. A „Laci bácsi, tessék többet mozogni!” felszólítás azonban általában sajnos nem elegendő. A legtöbb embernek ugyanis fogalma sincs arról, milyen sportot űzhet, melyik mozgásforma hasznos, melyik ártalmas számára, mennyit mozogjon és mire ügyeljen testmozgás közben.

Honnan tudjuk meg, mi az állapotunknak megfelelő testmozgás?

Természetesen – ahogy minden más egészségi problémával – a fenti kérdésekkel is a megfelelő szakemberhez kell(ene) fordulni. Az internet, a barátok vagy a segítőkész szomszédok helyett érdemes lenne gyógytornásztól/mozgásterapeutától kérni a segítséget. Gerincproblémák esetén majd minden esetben szükség van célzott, a betegre és a betegségre szabott korrekciós jellegű mozgásterápiára, amely a betegségtől függően néhány héttől néhány hónapig is eltarthat. Szerencsére az esetek nagy részében nem feltétlenül szükséges rendszeresen eljárni a rendelőbe. Amennyiben az adott probléma ezt lehetővé teszi, a terapeuta összeállít és megtanít egy otthon végezhető gyakorlatsort, így elegendő egy-két havonta kontrollra járni. A közhiedelemmel ellentétben azonban ahhoz, hogy megőrizzük gerincünk egészségét, nem elegendő néhány hétig vagy hónapig gyógytornázni, a későbbiekben is fent kell tartanunk az aktív életformát. A terapeuta segítséget nyújt abban is, hogy a mozgásterápia mellett, illetve a gyógyulást/állapotjavulást követően milyen mozgásformá(ka)t érdemes választanunk, és megtanítja, mire ügyeljünk sportolás közben annak érdekében, hogy a sport valóban gyógyítson ahelyett, hogy ártana.


Melyik igen, melyik nem?

Mi a helyzet a kerékpározással, a konditermekkel és az aerobic jellegű csoportos órákkal?

Nos, a bicikli (beleértve a spinninget is) gerincünk szempontjából sajnos nem túl jó választás. Kerékpáron ülve intenzív, rossz irányú terhelés éri a gerinc nyaki és alsó, ún. lumbális szakaszát. A káros hatásokat némiképp csökkenthetjük ugyan a nyereg enyhe előrebillentésével, de teljesen sajnos nem védhetők ki. Az „ugrálós”, hirtelen és erőteljes mozdulatokkal, erős rázkódásokkal járó csoportos órák (aerobic, step, hot iron, kangoo stb.) a legtöbb gerincproblémával egyértelműen kerülendők. Nehezebb a kérdés a nyugodtabb óratípusokkal (body-art, pilates, streching stb.) kapcsolatban. Hogy javít-e az állapotunkon, vagy inkább árt, az függ az adott betegségtől, az oktató tudásától és odafigyelésétől, illetve attól, hogy helyesen végezzük-e a gyakorlatokat. Nagyon vigyázzunk az edzőtermi gépekkel és/vagy szabad súlyokkal végzett testépítéssel is! Számos olyan gyakorlat létezik, amelyet bátran végezhetünk gerincproblémával is, de sajnos akad jó néhány gép, amelyet messziről el kell kerülnünk. Miután az aerobic oktató és/vagy a személyi edző nem egészségügyi szakember, nem feltétlenül tudja, milyen gyakorlatokat ajánlott és melyeket tilos végezni a különféle mozgásszervi panaszokkal. Ha tehát edzőterembe szeretnénk járni, minden esetben kérjük ki mozgásterapeutánk véleményét, illetve kérjük meg őt arra, hogy segítsen, pontosan mely gépeket és hogyan használhatjuk!


Ha a fenti alapelveket figyelembe véve választunk mozgásformát, nagyot nem hibázhatunk. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy minden esetben konzultáljunk szakemberrel! Nem elegendő ugyanis kiválasztani a számunkra megfelelő sportágat, meg kell tanulnunk azt is, hogyan végezzük biztonsággal a gyakorlatokat.


Feövenyessy Krisztina
alternatív mozgásterapeuta,
Dorn-gerincterapeuta, 
funkcionális gerinctréner


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mire figyeljen, aki Rómába utazik a 2025-ös Szentévben?

2025. július 11.

Előzetes regisztráció és szigorúbb szabályok érvényesek a turistákra

Róma a 2025-ös katolikus Szentév és XIV. Leó pápa megválasztása miatt zarándokok millióit fogadja. A jubileumi esemény 2026. január 6-ig tart, ez idő alatt a négy pápai bazilika szent kapuin való áthaladással teljes búcsú nyerhető. A Vatikán és környéke zsúfolt, a belépés regisztrációhoz kötött, a szállások gyorsan betelnek. Nagy Szilvia, a Vár a Világ utazási iroda ügyvezetője figyelmeztet: már öt hónappal előre tervezni kell egy ilyen utazással, a biztonsági intézkedések szigorúak, a zsebtolvajok pedig aktívak. A szakemberek a hőség miatt inkább tavaszi és őszi látogatást javasolnak.

Róma különleges időszakot él meg 2025-ben, mivel jubileumi Szentévet hirdetett a katolikus egyház, és új pápát is választottak. A „Spes non confundit” – A remény nem csal meg – mottóval meghirdetett jubileumi év zarándokok millióit vonzza a városba, miközben Robert Francis Prevost bíborost májusban XIV. Leó néven pápa rangjára emelték, miután Ferenc pápa 88 éves korában elhunyt. A szent kapuk 2024 karácsonyán nyíltak meg, és a szentév 2026. január 6-án, vízkeresztkor zárul.

A szentév során azok a hívők, akik átlépnek a négy pápai bazilika – a Szent Péter-, a Lateráni Szent János-, a Santa Maria Maggiore- és a Falakon kívüli Szent Pál-bazilika – szent kapuin, teljes búcsút nyerhetnek, ha szentgyónást végeznek, áldoznak, és imádkoznak a pápa szándékaira. Ehhez kapcsolódva egész évben tematikus zarándoklatokat szerveznek különböző hivatáscsoportok és közösségek számára.

A Szentév – valamint az új pápa személye – nagymértékben megnövelte a Rómába utazók számát. Nagy Szilvia, a Vár a Világ utazási iroda ügyvezetője szerint a város turisztikai leterheltsége jelentősen megnőtt:

„Valójában azzal a várakozással indult ez az év, hogy majd olyan mennyiségű turistát kell, hogy kezeljen Róma, amit esetlegesen nem fog tudni. Aztán ez fokozódott még az új pápa személye és az e körüli eseményeknek köszönhetően. Ami biztos, hogy idén sokkal több lesz az ide zarándokló, akik a turisták mellett jelennek meg Rómában ebben az évben. A Vatikán és környéke különösen zsúfolttá vált, ez a tömeg az utazástól kezdve az étkezéseken át a szállásfoglalásig mindenre hatással van.”

Elhízással összefüggő magas vérnyomás – mit lehet tenni?

2025. július 11.

Az elhízás nem csak önálló betegség, de számos más kórkép rizikófaktora is, így például a cukorbetegségé, a szív-érrendszeri betegségeké és a magas vérnyomásé. Ugyanakkor nem lenne szabad bűnösként tekinteni a túlsúllyal küzdőkre, hiszen egyrészt nagyon komplex okai lehetnek az elhízásnak, másrészt a megbélyegzés csak további negatív hatásokat gerjeszt. Dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont – Prima Medica kardiológusa mondta el, milyen kezelési lehetőségeket érdemes megfontolni.

Az elhízás és a magas vérnyomás gyakran együtt jár

Az elhízás egy összetett probléma, ami egyre nagyobb gondot okoz a fejlett világban. Az okai közt vizsgálni kell az elfogyasztott ételek mennyiségét és minőségét, a fizikai aktivitás mennyiségét, a genetikai adottságokat, a családi hátteret és még az alvás mennyiségét és minőségét is. (Fontos megkülönböztetni a túlsúlyt az elhízástól, amelynek legismertebb – bár nem egészen pontos mutatója – a BMI, a testtömeg-index.)
Magas vérnyomásról akkor lehet beszélni, ha a normálisnál nagyobb nyomással folyik a vér az artériákon keresztül. Az önállóan és komplexitásában is kezelendő magas vérnyomás betegség olyan további kórképekhez vezethet például, mint a szívbetegségek, a stroke, a vesebetegség és bizonyos daganatok. Miközben pedig amerikai adatok szerint a felnőttek 47%-a él magas vérnyomással, egyharmaduk nem is tud róla, és csak egynegyedüknél van az orvosi kontroll alatt.
– Az elhízás talaján nagyobb eséllyel alakul ki magas vérnyomás, illetve a már meglévő betegség is romolhat a plusz kilók hatására – hangsúlyozza Jenei doktor. – Az összefüggés megértéséhez látni kell, hogy a nagyobb mennyiségű zsírszövet komplex változásokat hoz létre a szervezetben. Többek közt túlaktiválja a szimpatikus idegrendszert, stimulálja a vérnyomás szabályozásában szerepet játszó RAS rendszert, változásokat indukál a zsírszövetből származó hormonokban, inzulin rezisztenciát és leptin rezisztenciát eredményez és a vesefunkcióra is kihat. Mindezek a hatások együttesen vezetnek a magas vérnyomás kialakulásához.   

Éjszakai kéz- és lábzsibbadás? Ilyen okai lehetnek

2025. július 10.

Az éjszaka jelentkező végtagzsibbadás nagyon kellemetlen lehet, bár a legtöbb esetben egyszerű oka van, nevezetesen, hogy olyan pozícióban alszunk, ami elnyomja a kezünk vagy a lábunk vérkeringését. Ha azonban ez nem csak egyszer-egyszer fordul elő, és gyakran ébredünk zsibbadásra, érzéskiesésre, bizsergésre, fontos utánajárni a kiváltó oknak. Ebben a témában segített eligazodni dr. Para Szabolcs, a Fájdalomközpont – Prima Medica neurológusa.

Az idegek többféle ok miatt sérülhetnek

Amikor őseink kétlábra álltak, számos előnyre tettek szert azáltal, hogy a kezek szabaddá váltak a tevékenységekhez. Ez a pozíció azonban sebezhetőbbé is tett minket a gravitáció hatásaival szemben, amelyek például a csont- és izomrendszert érintik. Ez a kockázat ráadásul még alvás közben is fennáll, amikoris a vázizmok ellazulnak, és a nehézségi erő átveszi az irányítást. Ez tartós és gyakran egyenetlen nyomást gyakorol a vállak, lábak és csípők ízületeire és kötőszövetére. Az olyan változóktól függően, mint az ember életkora, súlya, csontvázszerkezete, általános egészségi állapota és fittsége, valamint a meglévő sérülései, ez káros hatással lehet az idegekre is.
Az egyik különösen érzékeny terület a nyaki gerinc, amelynek területén olyan összekapcsolódó idegköteg helyezkedik el, amely a karok, csuklók, kezek és ujjak mozgását szabályozza, érzékelésüket biztosítja. Ha ezek közül az idegek közül bármelyik összenyomódik, megsérül, vagy oxigén- és tápanyaghiány alakul ki bennük, az bizsergést, zsibbadást vagy izomgyengeséget is okozhat.
– Ez az összenyomódás, vagyis kompresszió olyan egyszerű és visszafordítható dologból is adódhat, mint a rossz testtartás. Ugyanakkor számos kórkép is állhat a háttérben, mint például a gerinccsatorna szűkülete, az ízületi gyulladás, a kéztőalagút-szindróma, a degeneratív betegségek, egyes fertőzések és a fizikai sérülések. A bizsergés és zsibbadás maguknak az idegeknek a károsodása miatt is felléphet, amit betegség és sérülés okozhat. Ezt az idegkárosodást nevezzük neuropátiának– foglalja össze Para doktor.