Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gerincproblémák és a testmozgás

Érdekességek2017. május 05.

Mi a helyzet akkor, ha valaki gerincproblémával küzd? Hasznos vagy inkább ártalmas a sportolás? 

Nem hiszem, hogy akadna olyan gerincproblémával küzdő beteg, akit orvosa ne figyelmeztetett volna arra, hogy a gyógyulás alapfeltétele a rendszeres testmozgás. A „Laci bácsi, tessék többet mozogni!” felszólítás azonban általában sajnos nem elegendő. A legtöbb embernek ugyanis fogalma sincs arról, milyen sportot űzhet, melyik mozgásforma hasznos, melyik ártalmas számára, mennyit mozogjon és mire ügyeljen testmozgás közben.

Honnan tudjuk meg, mi az állapotunknak megfelelő testmozgás?

Természetesen – ahogy minden más egészségi problémával – a fenti kérdésekkel is a megfelelő szakemberhez kell(ene) fordulni. Az internet, a barátok vagy a segítőkész szomszédok helyett érdemes lenne gyógytornásztól/mozgásterapeutától kérni a segítséget. Gerincproblémák esetén majd minden esetben szükség van célzott, a betegre és a betegségre szabott korrekciós jellegű mozgásterápiára, amely a betegségtől függően néhány héttől néhány hónapig is eltarthat. Szerencsére az esetek nagy részében nem feltétlenül szükséges rendszeresen eljárni a rendelőbe. Amennyiben az adott probléma ezt lehetővé teszi, a terapeuta összeállít és megtanít egy otthon végezhető gyakorlatsort, így elegendő egy-két havonta kontrollra járni. A közhiedelemmel ellentétben azonban ahhoz, hogy megőrizzük gerincünk egészségét, nem elegendő néhány hétig vagy hónapig gyógytornázni, a későbbiekben is fent kell tartanunk az aktív életformát. A terapeuta segítséget nyújt abban is, hogy a mozgásterápia mellett, illetve a gyógyulást/állapotjavulást követően milyen mozgásformá(ka)t érdemes választanunk, és megtanítja, mire ügyeljünk sportolás közben annak érdekében, hogy a sport valóban gyógyítson ahelyett, hogy ártana.


Melyik igen, melyik nem?

Mi a helyzet a kerékpározással, a konditermekkel és az aerobic jellegű csoportos órákkal?

Nos, a bicikli (beleértve a spinninget is) gerincünk szempontjából sajnos nem túl jó választás. Kerékpáron ülve intenzív, rossz irányú terhelés éri a gerinc nyaki és alsó, ún. lumbális szakaszát. A káros hatásokat némiképp csökkenthetjük ugyan a nyereg enyhe előrebillentésével, de teljesen sajnos nem védhetők ki. Az „ugrálós”, hirtelen és erőteljes mozdulatokkal, erős rázkódásokkal járó csoportos órák (aerobic, step, hot iron, kangoo stb.) a legtöbb gerincproblémával egyértelműen kerülendők. Nehezebb a kérdés a nyugodtabb óratípusokkal (body-art, pilates, streching stb.) kapcsolatban. Hogy javít-e az állapotunkon, vagy inkább árt, az függ az adott betegségtől, az oktató tudásától és odafigyelésétől, illetve attól, hogy helyesen végezzük-e a gyakorlatokat. Nagyon vigyázzunk az edzőtermi gépekkel és/vagy szabad súlyokkal végzett testépítéssel is! Számos olyan gyakorlat létezik, amelyet bátran végezhetünk gerincproblémával is, de sajnos akad jó néhány gép, amelyet messziről el kell kerülnünk. Miután az aerobic oktató és/vagy a személyi edző nem egészségügyi szakember, nem feltétlenül tudja, milyen gyakorlatokat ajánlott és melyeket tilos végezni a különféle mozgásszervi panaszokkal. Ha tehát edzőterembe szeretnénk járni, minden esetben kérjük ki mozgásterapeutánk véleményét, illetve kérjük meg őt arra, hogy segítsen, pontosan mely gépeket és hogyan használhatjuk!


Ha a fenti alapelveket figyelembe véve választunk mozgásformát, nagyot nem hibázhatunk. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy minden esetben konzultáljunk szakemberrel! Nem elegendő ugyanis kiválasztani a számunkra megfelelő sportágat, meg kell tanulnunk azt is, hogyan végezzük biztonsággal a gyakorlatokat.


Feövenyessy Krisztina
alternatív mozgásterapeuta,
Dorn-gerincterapeuta, 
funkcionális gerinctréner


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ingyenes COVID–19 vakcina

2026. március 13.

Bárki számára térítésmentesen elérhető a Moderna által gyártott, mRNS-alapú Spikevax oltóanyag.

A védőoltás önkéntes, ugyanakkor különösen ajánlott a 60 év felettieknek, a krónikus betegeknek, az egészségügyi és szociális dolgozóknak, valamint a várandósoknak. A krónikus betegséggel élő, 12 év alatti gyermekek oltása szülő kérésére biztosított. A védőoltás beadása a háziorvosoknál kérhető.

A SARS-CoV-2 vírus továbbra is jelen van, és bár a jelenlegi tapasztalatok szerint számos esetben enyhébb megbetegedést okoz, a veszélyeztetett csoportok körében továbbra is fennáll a súlyos lefolyású megbetegedés kockázata. A védőoltás csökkenti a súlyos szövődmények és a kórházi kezelés szükségességének esélyét, ezért a NNGYK arra ösztönzi az érintetteket, hogy kérjék az oltást.

A fertőződés kockázatának mérséklése érdekében továbbra is fontos az alapvető higiénés szabályok betartása: a rendszeres kézmosás, a megfelelő szellőztetés, a gyakran érintett felületek tisztítása, valamint a köhögési és tüsszentési etikett követése.

Mit üzennek az ízületeink tél végén?

2026. március 13.

Tél végére sokan érzik úgy, hogy a mozgásuk már nem olyan könnyed, mint korábban. Nem feltétlenül fáj konkrétan valami, nem akadályoz igazán semmiben, csak úgy éppen „be kell járatni”. Vagy éppen terhelés után feszül, és egyre kevésbé természetes az a mozgékonyság, ami régen magától értetődő volt. Ez az állapot sokaknál nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem hosszú idő alatt, a mindennapi terhelés, a kevesebb mozgás és az ízületeket érő folyamatos igénybevétel következtében.

Az ízületek, porcok és kötőszövetek regenerációja lassú, összetett folyamat. Télen, amikor kevesebbet mozgunk, ezek a rendszerek kevesebb „ingerhez” jutnak, tavasszal pedig hirtelen nagyobb terhelés éri őket. A szakértő szerint ilyenkor nem a gyors visszatérés, hanem a tudatos felkészítés a kulcs.

„A tél végére sokan úgy érzik, mintha berozsdásodtak volna. Ez teljesen természetes reakció válaszként a télen végzett kevesebb aktivitásra. Tavasszal viszont nem az a kérdés, hogy kell-e újra mozogni, hiszen ilyenkor ösztönösen is többet tennénk ezt, hanem az, hogyan támogatjuk közben a testünket” – mondja Bakati Miklós, a Stilladrops alapítója. – „Én minden reggelt 8–10 kilométer gyaloglással indítok. Nekem ez segít az ízületeknek és az egész szervezetnek fokozatosan felébredni és ez a mindennapi munkámra, teljesítményre nagyon pozitív hatással van.”

Elhízás

2026. március 12.

A stigmatizáció miatt sokan nem mernek orvoshoz fordulni

Prof. Dr. Merkely Béla: ez a krónikus betegség ma már minden magyar családot érint

Az elhízás napjainkban már nem csupán egyéni probléma, hanem súlyos társadalmi, egészségügyi és gazdasági kihívás. A számok riasztóak: Magyarországon több mint 5,5 millióan élnek súlytöbblettel, a lakosság közel egynegyede pedig elhízással.

A vezető hazai és nemzetközi orvosszervezetek egybehangzó álláspontja szerint az obezitás egy krónikus, progresszív betegség, amely több mint 200-féle szövődménnyel hozható összefüggésbe, a szív- és érrendszeri károsodásoktól kezdve egészen bizonyos daganatos megbetegedésekig. Az Elhízás Világnapjához kapcsolódva a hazai szakma arra figyelmeztet, hogy az elhízás krónikus betegségként való elismerése és a stigmatizáció megtörése nélkül nem lehet hatékony választ adni erre a népegészségügyi krízisre. A társadalom ugyanis még mindig gyakran lustaságnak vagy akaratgyengeségnek tartja az elhízást, a súlytöbblettel élők – beleértve az orvosi segítséggel fogyókat is – továbbra is ítélkezéssel és kirekesztéssel szembesülnek. A szakértők hangsúlyozzák: az elhízás kezelhető, de komplex, személyre szabott ellátást igényel. A korai felismerés és az időben elkezdett terápia kulcsfontosságú, ezért az üzenet egyértelmű: nem érdemes várni – a segítségkérés az első lépés az egészség visszaszerzéséhez. Az orvosi támogatás nem kudarc, hanem felelős döntés.