Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Gondok, örömök - együtt

Érdekességek2018. november 07.

Számos házasságban gondot okoz, hogy a család nehezen tudja nélkülözni az anya kieső keresetét, s ezért az apának kiegészítő kereset után kell nézni.  

Ennek következtében egész nap távol van, míg a háztartással, gyerekneveléssel kapcsolatos teendők teljes egészében az asszonyra hárulnak. De nem is ez a legnagyobb baj. A nő egész nap otthon van, legfeljebb a játszótéren találkozik más anyukákkal. Beszélgetésre, társaságra vágyik. Amikor a férj holtfáradtan hazatér másod-, vagy harmad-állásából, pihenni szeretne, újságot olvasni, meccset nézni. A nő viszont szeretné megosztani vele örömeit, gondjait. És miről beszél? Arról, hogy Pistike összeverekedett a homokozóban a szomszéd kisfiúval, Panni összetörte a levesestálat, megint csöpög a vízcsap, vagy a zöldséges szemérmetlenül drágán adja a barackot. Hiszen ebből áll az élete.

A férfi pedig meglepetten tapasztalja, hogy milyen "földhözragadttá" "begyöpösödötté" vált az ő kis felesége. És inkább leugrik a sarki presszóba. Mert ha már nem hagyják pihenni, akkor a barátokkal sokkal érdekesebb dolgokról lehet beszélgetni.

A fiatal szülőknek időről időre gondoskodni kellene arról, hogy legyen egymás számára, önmagukra, kapcsolatuk építésére külön idejük. Éppen ezért nem önzés, ha igénybe veszik a szülők, rokonok, barátok segítőkészségét, vagy – ha módjuk van rá – babysittert fogadnak, és kettesben mennek szórakozni, kikapcsolódni.


Ahogy a gyermekek cseperednek, új konfliktusforrás kerül előtérbe. Szinte egyetlen házaspár sem kerülheti el a gyermekneveléssel kapcsolatos vitákat. Meg kell tanulniuk a folyamatos együttműködést, közös döntéshozást. Egyáltalán nem könnyű feladat. Arról nem is beszélve, hogy a gyerekneveléssel kapcsolatos viták mögött – közvetett módon – más házastársi konfliktusok is rejtőzhetnek, amiket a házastársak nem tudnak, vagy nem mernek nyíltan kifejezésre juttatni.

Sári és Tibor 12 éve voltak házasok. 3 gyerekük volt, a legnagyobb 11 a legkisebb 4 éves. Sári főállású anya, otthon van a 3 gyerekkel. Ő keresett fel minket, mert az utóbbi időben házasságuk megromlott, alig beszélgetnek. Ha mégis, Sári akkor is csak szemrehányásokat kap. Főleg a legnagyobb, 11 éves fiú miatt, aki egyre rosszabb jegyeket kap az iskolában. És Tibor ezért Sárit hibáztatja. Pedig ő borzasztóan szeretne megfelelni férje elvárásainak, de úgy érzi képtelen rá. Azért is bűntudatot érez, mert már 11 éve otthon van, nem keres, (az anyasági támogatás annyira kevés, hogy szóra sem érdemes) és így nem járul hozzá a családi költségvetéshez. Ezért nagyon spórol, évek óta nem vett magának egyetlen új ruhát sem. Attól retteg, hogy Tibor egy szép napon elhagyja őket. Szeretne mindent megtenni a házasságuk megmentéséért, amíg még lehetséges.

Nem, Tibor egyáltalán nem tudja, hogy eljött. Nem is tudja, hogy lehetne rávenni a mediációra. Mi hívtuk fel és kértük meg, hogy látogasson meg minket. Elég nehezen állt kötélnek, mivel nagyon sokat dolgozott, és egyébként sem hitt ezekben a pszicho-izékben. A mediációról még sohasem hallott, de azért megnyugtatta, hogy ez nem párterápia.

Amikor mégis eljött, meglehetősen rosszkedvű, ingerült volt. Mi az, hogy közvetítés? Minek kellene közte és a felesége között közvetíteni? Ha akar valamit, mondja meg szemtől szembe.
Megkérdeztük, elégedett-e a házasságával. Tibor sokáig hallgatott, mielőtt válaszolt volna. Nem, egyáltalán nem. Már többször gondolkozott azon, hogy legszívesebben megszökne. Pedig szereti a feleségét és a gyerekeit, mégsem érzi magát otthon a saját házában.

Tibor egy nagyvállalatnál dolgozott informatikusként. Pár éve egy barátjával indítottak egy vállalkozást is, ahol számítógépek szerelésével, javításával foglalkoznak. Elmondta, hogy 9 évig Sári szüleinél laktak, Tibor alig várta, hogy elköltözzenek, mert a háztartást az anyósa vezette, aki mindenbe beleszólt. Nagy teher volt az építkezés, majd belerokkant a sok munkába, de megérte, mert végre a sajátjában lehet.

A város túlsó végére költöztek, de úgy érzi, hogy itt is az anyósa dirigál. Pedig alig találkoznak. Csak Sári folyton, mindenért az anyjának telefonál, semmiben sem tud egyedül dönteni. Teljesen tehetetlen, őt is napjában többször zaklatja a munkahelyén telefonon mindenféle jelentéktelen problémával. Amikor pedig este holtfáradtan hazaér, a felesége slampos, agyonmosott pongyolát visel, és piszlicsáré problémákkal fogadja. A gyerekek még nincsenek ágyban, és Tibi bukásra áll számtanból. A felesége unalmas, földhözragadt, csak a jelentéktelen dolgok érdeklik. Még csak nem is vitatkozik, ha szemrehányásokat tesz neki sírva fakad, és kiszalad a szobából.

A beszélgetések során hamar kiderült, hogy Sári és Tibor egyáltalán nem tudnak vitatkozni. Sári otthon mindig engedelmes jó kislány volt. (A nőtípusok közül igazi Persephoné). Amikor munkába állt, és megkapta a fizetését, anyja leült vele az asztalhoz, és fillérre beosztotta a fizetését.

Tibornak eleinte tetszett, hogy asszonya mindenben egyetért vele, később azonban már idegesítette felesége önállótlansága. Lassan megértette, hogy szemrehányásai csak tovább rombolják Sári önbizalmát.

Segítségünkkel megtanultak egymással jobban kommunikálni, tisztáztak néhány félreértést. Sári például sosem tudta, hogy férje szeretné, ha szebben, divatosabban öltözne, és sminkelné magát. Úgy hitte, férje elvárásainak tesz eleget, ha – merő spórolásból – nem vesz magának új ruhát. Tibor pedig megértette, hogy a gyerekeknek szükségük van rá. Rájött, hogy mennyit veszít, ha nem vesz részt a nevelésükben, és arra is, hogy nem hibáztathatja Sárit Tibi rossz tanulmányi eredményei miatt.

Sári önbizalmának növekedéséhez még arra is szükség volt, hogy dolgozni kezdjen. Szerencsére kapott részmunkaidős állást egy közeli irodában. Így pénzt is keresett, és emberek között is volt. Nem Tibor volt számára az egyetlen kapcsolat a világgal, és az egyetlen ember, akivel beszélgethetett. Ahogy önállósodott nem szorult rá a mindennapi anyai útmutatásra sem. (Más kérdés, hogy ennek az édesanyja nem nagyon örült, de lassan bele kellett törődnie, hogy lánya felnőtt családanya.) Néha hét végén kellett dolgoznia, és ilyenkor Tibor volt a gyerekekkel. Ez két szempontból is jót tett. Egyrészt megtanulta jobban értékelni Sári otthoni munkáját, másrészt szorosabbá vált a kapcsolata a gyerekeivel.

A közös mediációs ülésen visszaemlékeztek a régi szép napokra, elmondták, hogy mi mindent kaptak egymástól, és miben érzik magukat felelősnek kapcsolatuk válságáért. Elmondták azt is, hogy mire vágynak, mitől éreznék jobban magukat a házasságban. Ezekről – szokás szerint – jegyzőkönyv is készült. Ezt azután felszögelték a szekrényajtó belső oldalára, és időnként újraolvasták.

Ahogy nőtt Sári önbizalma többet vitatkoztak Tiborral, sőt néha még veszekedtek is, de többet is nevettek, és családi programokat csináltak együtt. A család hangulata jobbá, kiegyensúlyozottabbá vált, még Tibike tanulmányi eredménye is javult.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

A gigantikus, átverős diétabiznisz - és ami kimaradt belőle

2018. november 10.

Dr. Oláh Andor még azt írta elő, hogy vegetáriánus, laktovegetáriánus étrendet kövessünk, ha egészségesek akarunk lenni. Ma már gasztro-faksznit választhat a lakosság nagyjából 3%-a. Akinek van választása, aki tud olvasni, és aki némileg egészségtudatos. Értük folyik a harc. De hogy látja ezt a természetgyógyász? Hartmann Ferenc újra megmondja!  

Az egészséges élet 9 pilléréről szóló cikksorozatunk második részében most a táplálkozásról gondolkodunk el. (Az első része itt olvasható, és a méregtelenítésről szól.) 

Dr. Oláh Andor orvos - természetgyógyász (1923-1994) érdeklődése a múltszázad 50-es éveiben fordult a természetes gyógymódok felé. Miközben szellemi példaképe Mahatma Gandhi volt nagy elszántsággal kutatta fel a magyar népi orvoslás értékeit is. Véleménye szerint a múlt és a jelen természetgyógyászati vonatkozású tapasztalatait ötvözni kell az egészségmegőrzés érdekében és ehhez változásokra van szükség. Létrehozta a reforméletmód fogalmát, lefektette az egészséges élet kilenc alapelvét, amelyet Reformkonyha c. ( Dr.Oláh – Vadnai – Kállai 1985) könyvében is népszerűsített. 

Ennek második fontos pontja a táplálkozásról szólt, melynek lényegét a mértéktelen hús, zsír, cukor fogyasztás ellenpéldájaként a vegetáriánus, ill. laktovegetáriánus táplálkozásban határozta meg. Ez a táplálkozási modell a múltban nem volt teljesen idegen hazánkban sem.

Mik a dizájnerdrogok?

2018. november 09.


Ebben a világban, amely sajnos most és itt van a szemünk előtt, nem kezelhetjük tabuként a drogfogyasztást és nem mehetünk el a különböző függőségek veszélyei mellett szó nélkül. Muszáj elengednünk a jól ismert sztereotípiákat „az ápolatlan hajléktalan drogosokról” és a „kényszeres, őrült viselkedési függőségben szenvedőkről”.


Van egy világ, amelyben a szórakoztatóipar és elektronikai eszközeink egy pillanatra sem hagynak minket unatkozni, minden másodpercünkre van egy impulzív alternatívájuk. Egy világ, amelyben pszichológusok vesznek részt az applikációink tervezésében, hogy azok minél addiktívabbak legyenek. Egy világ, ahol a filmek a katartikus élményekről szólnak, és ahol mindennél erősebb marketing áll a józan ésszel szemben, legyen szó bulikról, fesztiválokról, életstílusról.

Van egy olyan kor, amiben a felsőoktatásba felvételiző fiatalok az egyetemtől elsősorban a jó bulikat várják – arccal, kamera előtt nyilatkozva. Egy kor, amiben minden hétvégére jut egy fesztivál. Amiben egy egész álmodozó generáció nő fel következmények nélkül, abban bízva, hogy bármikor bármi  lehet belőle és bármit megtehet. (Vagy legalábbis szeretnék ezt hinni, mi pedig támogatjuk őket ebben, mert mi is szeretnénk ezt hinni.)

Van egy trend, ami alapján szeretünk jó képet festeni magunkról online: a fotókon mindenki hibátlan,a profilja szerint mindig boldog és mindig épp valami szuper dolog történik vele. Ha találkozunk az utcán, lehetőleg akkor is minden tökéletes. Ezért nem szabad vesztesnek lennünk, nekünk is mindig boldognak és tökéletesnek kell lennünk. Bármi áron. Stabil alapok és erős identitás nélkül ezt diktálja nekünk környezetünk.

Van egy társadalom, ahol a legnépszerűbb nyugtató-altató tablettákból havonta több, mint 14 millió szemet vásárolnak meg és ahol évente 14 liter tiszta szeszt fogyaszt egy átlagos állampolgár (csecsemőtől az aggastyánig). Ahol önbevalláson alapuló – ezért mindig pozitívabb képet festő – vizsgálatok alapján is minden negyedik 16 éves és minden ötödik 34 év alatti fogyasztott már kábítószert. Egy társadalom, ahol a fentiek ellenére hivatalos személyek közlik őszintén interjúban, hogy szerintük a nyári fesztiválok alatt csökken a drogfogyasztás.

Ebben a világban, amely sajnos most és itt van a szemünk előtt, nem kezelhetjük tabuként a drogfogyasztást  és nem mehetünk el a különböző függőségek veszélyei mellett szó nélkül. Muszáj elengednünk a jól ismert sztereotípiákat „az ápolatlan hajléktalan drogosokról” és a „kényszeres, őrült viselkedési függőségben szenvedőkről”. Ezek az emberek ugyanis köztünk élnek, sajnos könnyen válhat ismerősünk is eggyé közülük, és sokan köztük segítségre szorulnak. A tabu pedig csak segíti azt, hogy egy ember könnyebben függőségei rabja legyen és később kapjon segítséget. Illetve a függőségbe való belekerülést is segíti, hiszen az ismeretlen mindig vonzó, viszont nincsenek róla józan mérlegelési lehetőségeink. Ezért muszáj beszélnünk róluk és tisztában lenni velük, hogy minél több ember kerülhesse ezeket a csapdákat.

Internet-, pornó-, szex-, cigaretta-, alkohol-, gyógyszer-, drog-  vagy akár társfüggőség… Sok addikció fenyegeti a mai kor emberét, tartozzon bármelyik generációhoz is. Bár a fent felsoroltak közül mindről cikkek tömegét lehetne írni, én most az elmúlt kevesebb, mint egy évtizedben felbukkant kábítószerekről, a designer drogokról szeretnék néhány információt megosztani. Sajnos rendkívüli elterjedtségüknek köszönhetően egyaránt pusztítanak a mélyszegénységben élő középkorúak és a felső-középosztálybeli kamaszok körében, így véleményem szerint fontos tudnunk róluk.

Szorongás ellen: háziállat!

2018. november 09.

A házikedvencek sokat segíthetnek abban, hogy a gyermekek egészségesebbek legyenek. Azon gyerekek körében, akik kutyát, cicát vagy valamilyen más kisállatot tarthatnak otthon, jóval ritkábban jelentkezik szorongás, illetve kutatások szerint az elhízás jelensége is ritkább azoknál a gyerekeknél, akiknek van valamilyen háziállatuk.

Akinek háziállata van, többet mozog és kevésbé hízik el

Nemzetközi szakmai folyóiratokban jelentek meg azok az eredmények, amik alapján kijelenthető: a kisállattartók fizikai aktivitása nagyobb, mint azoké, akiknek nincs házi kedvence. Ennek tudható be az is, hogy az 5 és 12 év közötti háziállattal rendelkező gyermekek kevésbé elhízottak és kedvezőbb testtömegindexszel (BMI) rendelkeznek, mint az állatot nem tartó kortársaik.

A háziállatok fokozzák a gazdi oxitocin-elválasztását

A  kutatási eredmények  – több mint 600, négy és tíz év közötti óvodás és iskolás bevonásával – igazolták azt is, hogy a háziállatot tartó gyermekek kevésbé szoronganak. Azoknak a gyermekeknek a körében, akik kutyát tartanak otthon, 12 % volt a szorongók aránya, míg ugyanez az arány 21 %-os (azaz a duplája!) volt az állat(ok) nélkül élő gyermekek körében.

Az eredményekre magyarázatul szolgálhat nem utolsó sorban az a tény is, hogy a gyermekek számára kedves állatok jelenléte fokozza a szervezetükben az oxitocin elválasztását, ami csökkenti a stresszreakcióval kapcsolatba hozható kortizol felszabadulását.