Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyakori tavaszi

Érdekességek2026. március 24.

Fotó: rawpixel © 123RF.comA természet tavaszi megújhodása csak fokozza vágyunkat, hogy kimenjünk a szabadba. Ez a szabadidős tevékenység azonban jelentős kockázattal járhat mindazok számára, akik hajlamosak a pollenallergiára.

Néhány egyszerű óvintézkedés azért segíthet az ilyen jellegű bajok elkerülésében. De mit is tehetünk annak érdekében, hogy mind kevesebb kellemetlenséggel járjon számunkra a várva várt jó idő?

Játsszunk az idővel!
Nem árt tudnunk, hogy a reggeli órákban sokkal kevesebb pollen található a levegőben, mint a nap többi részében. Ezért válasszuk inkább a korai napszakot a szabadban való tartózkodásra, és bármilyen is legyen az időbeosztásunk, kerüljük a sétát a zöldben, amikor a nap már magasan jár.


Gondozzuk kertünket!
Amennyiben kertes házban lakunk, a tavaszi hónapokban különösen ügyeljünk rá, hogy ne maradjon el a zöld környezet gondozása, kertészkedjünk rendszeresen. A füvet a lehető legrövidebbre nyírjuk le, de lehetőleg egy hozzáértő szakember segítségét igénybe véve, aki fokozottabban tud figyelni a különösen pollenveszélyes területekre.

Tusoljunk rendszeresen!
Lefekvés előtt vagy a szabadban való sétálás végeztével tanácsos rögtön jó alaposan lezuhanyozni. Nem árt, ha ilyenkor a hajunkat is leöblítjük, mert így megszabadulhatunk az esetlegesen benne rejtőzködő pollenektől.

Sűrűn váltsunk ruhát!
A "pollenveszélyes" időszakban a szokásosnál gyakrabban öltözzünk át tetőtől talpig. Hiszen nem tudhatjuk, melyik ruhadarabunkba férkőztek be a pollenek, így eszünkbe sem jut, hogy a textília útján is "fenntartható" az allergia. Pedig a gyakori ruhacsere sokat segíthet. Emellett még egy dologra ügyeljünk: ilyenkor ne teregessük ki a mosott ruhát, fehérneműt a szabadban, még ha módunk is van rá, mert azokban is könnyen megülnek a pollenek.

Körültekintően válasszuk meg, hová menjünk üdülni!
Hosszabb üdülésnél kerüljük a füves, erdős területeket akkor is, ha már elmúlt a kifejezett "pollenveszély". Tanácsos később is inkább a vízpartot választani.

Az orrnyálkahártya-gyulladással járó allergia fajtái

Nem múlik a tüsszentés, orrfújás a tavaszi időszak után sem? Vagy talán úgy folyik az orra, szinte egész éven át, mintha meghűlt volna? Akkor valószínűleg orrnyálkahártya-gyulladással járó egyéb allergiája van. Az utóbbi 30 évben ezeknek az allergiáknak a száma megduplázódott az európai országokban. Kiújulása függhet egyrészt a levegőben lévő szennyeződésektől (mint az eddig tárgyalt pollenallergia), de kapcsolódhat valamilyen zárt tér, általában a lakás levegőjéhez is. Ha nem elég gyakran szellőztetjük a lakás helyiségeit, azokban megnő az allergén (allergiát kiváltó) anyagok mennyisége, és az arra érzékeny személyeknél allergiás tüneteket okozhat. Előfordulhat, hogy például az uszodák vize szintén veszélyeket rejt magában, mert a klóros víz irritálja az amúgy is rossz állapotban lévő nyálkahártyát.

Mint minden allergia, az orrnyálkahártya-gyulladással járó bántalom is a szervezet immunrendszere által adott rendellenes válasz egy olyan (allergén) anyag "támadására", amelyre az érzékennyé vált. Ennek első fázisában az egyén szervezete sajátos ellenanyagokat termel, amelyek pontosan felismerik a bajt okozó allergéneket. Ezek az anyagok megtapadnak az orrnyálkahártya egyes sejtjein, és különböző folyamatokat indítanak el, amikor ismét kapcsolatba lépnek az allergénekkel. Rendszerint gyulladásos reakció keletkezik, mely jellegzetes tüneteket von maga után: orrfolyást, a torok szúró érzését, a tüsszentést, amit olykor könnyezés vagy ritkán még a szaglóérzék elvesztése is kísérhet.

Az allergiák ezen fajtája általában gyermekkorban vagy a felnőttkor kezdetén jelentkezik, és az életkor előrehaladtával megszűnhet. Magában véve nem súlyos probléma, de nagyon zavaró lehet, és álmatlanságot, fáradtságot okozhat.

Az orrnyálkahártya-gyulladással járó allergiának tehát két fő formája ismert:

- a szezonális (a klasszikus "szénanátha"), amely nagyon gyakran a pollenallergiának tudható be;
- az egész éven át tartó allergiás orrnyálkahártya-gyulladás, amelyet általában az otthoni allergének okozzák, mint például egyes tisztítószerek vagy a háziállatok szőre.

Gyakori még, hogy a kétfajta érzékenység keveredik, és ugyanazon személy egész évben allergiás lehet, mondjuk az otthon tartott macska szőrére vagy szezonálisan a pollenekre. Gyermekeknél fellelhető még az egyes élelmiszerek által kiváltott allergia, mely náluk sokkal sűrűbben fordul elő, mint a felnőttek esetében.

Természetesen nem mindegyik orrnyálkahártya-gyulladásos megbetegedés függ össze az allergiával. Több mint a fele más okokra vezethető vissza, például egyes gyógyszerek (gyakran az orrba juttatott érszűkítők) túlzott mértékű használatára.

Felvetődhet a kérdés: miért hajlamosak egyesek jobban az orrnyálkahártya-gyulladással járó allergiára, mint mások?

A hajlam eredete több tényezőre vezethető vissza, ezek közül a környezeti hatások mellett az örökletes, genetikai okok szinte mindig felfedezhetők. Emiatt az a személy, akinek egyik vagy mindkét szülője valamilyen allergiás betegségben szenved, sokkal nagyobb valószínűséggel lesz a tavaszi időszakban vagy akár egész évben allergiás.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.