Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyakorlati segítség a hulladék csökkentéséhez

Érdekességek2025. november 11.

Fotó: frimufilms | freepikA hulladékprobléma napjaink egyik legégetőbb környezeti kihívása. Évente több milliárd tonna szemét keletkezik világszerte, amelynek jelentős része kezelés nélkül mérgezi a környezetet – hívja fel a figyelmet a Humusz Szövetség. A Kukadiéta 2.0 – avagy hogyan fogyjunk le szemétből, mielőtt teljesen belefulladnánk című cikkük rávilágít arra, hogy a szelektív gyűjtés önmagában nem elegendő. A háztartásokban keletkező hulladék mennyiségének csökkentésére gyakorlati megoldásokat is kínál a környezetvédő szövetség Kukadiéta kiadványában, melyet a Baptista Szeretetszolgálat No Planet B programja támogatott.

A hulladékprobléma nem egy távoli, absztrakt dolog, hanem mindannyiunk mindennapjait átszövi – hívja fel a figyelmet a Humusz Szövetség. Az ENSZ mérései szerint évente több mint 2 milliárd tonna szilárd hulladék keletkezik, és ennek legalább fele semmiféle normális kezelést nem kap. A mikroműanyagok lassan olyan természetességgel jelennek meg az életünkben, mint a reggeli kávé. Benne vannak a tengerekben, a sörünkben, sőt, már a véráramunkban és a férfiak heréjében is. Egy átlagos ember hetente akár kb. 5 grammnyi mikroműanyagot is elfogyaszthat, ami egy bankkártya súlyát jelenti.

Képmutatás és szemétexport

A hulladék nem csak környezeti, hanem globális politikai tényező is. A gazdag országok évtizedek óta exportálják hulladékukat a szegényebb régiókba, ahol gyakran nincs kapacitás annak feldolgozására, így a „megoldás” valójában újabb problémákat szül. A szerző szerint a saját döntéseinkben rejlik a legnagyobb változás lehetősége, és mindannyiunknak felelősséget kell vállalnunk a hulladékcsökkentés érdekében – hívják fel a figyelmet a környezetvédők.


Kukadiéta – Már kis odafigyeléssel is csökkenthetjük a keletkező hulladék mennyiségét!

A hulladékprobléma megoldása nem csak a kormányok és a nagyvállalatok feladata, hanem minden egyes emberé. A tudatos fogyasztás, a hulladékcsökkentés és az újrahasznosítás mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy csökkentsük a környezetre gyakorolt negatív hatásokat. A Humusz Szövetség Kukadiéta kiadványában részletesen is bemutatja, hogy a háztártások miként csökkenthetik a hulladékmennyiséget és hova fordulhatnak segítségért.

A hulladékprobléma megoldása érdekében a következő lépéseket tehetjük meg:

– Felkészülten megyek vásárolni, listát és saját szatyrot viszek magammal
– Szelektálok és a hulladékokat a megfelelő gyűjtőhelyeken adom le
– Amit lehet komposztálok
– Elromlott eszközeimet megjavít(tat)om vagy újragondolom
– Felesleges tárgyaimnak új gazdát keresek pl. adományozás, bolhapiac útján
– Piacon vásárolok, támogatom a helyi kereskedelmet
– Keresem a használt vagy újrahasznosított termékeket
– Kerülöm az egyszer használatos, felesleges csomagolásokat
– Ha tehetem, a közös használatot, kölcsönzést választom
– Nemet mondok a reklámanyagokra

A „Kukadiéta” nem kúra, hanem hosszú távú életmódváltás – nem az önsanyargatás a cél, hanem az, hogy kevesebb felesleges dolgot engedjünk be az életünkbe, és úgy alakítsuk a napi szokásainkat, hogy az a környezet számára is fenntartható legyen, és egy élhetőbb, tisztább világot hagyjunk az utódainkra.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.